Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-12-18 / 25. (305.) szám

így letűnt világ emlékének őre

„A szmokingos, csokornyakkendős művész” az 1940-es években

A

z első világháború csatáiról csak lassan csordogáltak hazafelé a hírek, alig hallatszott még a távoli frontok ágyúdörgése. 1915-ben, Óbudán - a macskaköves utcák és kockás abroszos kertvendéglők vidékén - gyakran csendült fel a cigányzene és a magyar nóta. (Ezt a hangulatot később még Honthy Hanna is felidézte.) Közel kilencven esztendeje - egészen pontosan 1915. május 8-án - a városnak ezen a pontján látta meg a napvilágot egy kerek szemű kisfiú, Jolsvay Vilmos.

Talán a hely szelleme is közrejátszott abban, hogy e fiúból később országszerte ismert zeneszerző és előadóművész vált. A négy testvér közül egyedül ő nyert bebocsátást a muzsika világába.

Kiskamaszként már saját dallamokat őrzött a fejében, de gátlásai miatt nem lépett a nyilvánosság elé. Óbudától alig kőha- jításnyira, a nyári fürdőjéről híres Csillaghegyen mégis akadt egy műkedvelő zeneszerző - bizonyos dr. Illés Viktor Győző aki meghallgatta a fiú szerzeményeit. A tapasztalt kolléga pártfogásába vette Vilmost,

megtanította a kottaírás és -olvasás mesterségére, majd bemutatta a korszak egyik legjelentősebb nótaszerző-énekesé- nek, Morvay Károlynak, akivel életre szóló barátságot kötött. Ettől kezdve a fiatal Jolsvay Vilmos előtt nyitva állt a pálya,

Vilmos bácsi szívesen mesél emlékeiről' (Fotó: Horath Dávid)

ám a második világháború akadályt állított a karrierje elé.

Újabb esztendőket kellett várni, míg 1947- ben - éppen Csillaghegyen - megrendezték első estjét, s még abban az évben lemezre került az első dal is. A korszak divatos lemezsorozatában, a Mesterhangban, három év alatt 19 szerzeményét adták ki. A nóták között immár táncdalok és sanzonok is szerepeltek. Lassan-lassan a gátlásoktól is megszabadult, és maga is énekelt a szabadtéri színpadokon, mozikban vagy kultúrházakban rendezett zenés esteken. Harminc éven át volt a Magyar Rádió nótaműsorainak állandó szereplője.

Idő közben nem csupán nótáiban, hanem saját életében is rátalált a szerelem. A szeretetre méltó, csinos leány, Rákóczy Terézia neve

sokak számára ismerősen cseng, hiszen képzett hangján nemcsak magyar nótákat, hanem operettáriákat is énekelt. A zenés műsorokban gyakran együtt lépett fel férjével. Együtt költöztek Újpestre is, és Terka néni 1992-ben innen távozott el örökre.

Az ötvenes, hatvanas évek sajátossága, hogy míg a hétvégeken, nyári estéken a Jolsvay név az ünnepelt szerzőt és előadó- művészt jelentette, addig a hétköznapokon e- név viselője a Szállítóberendezések Gyárában dekorációkat készített. Főnökei jól ismerték „kettős életét”, kedvelték, megbecsülték, és rendszeresen rábízták a vállalati ünnepségek szervezését.

Hetvenéves korában elbúcsúzott a színpadtól, de a közönség emlékeiben Jolsvay Vilmos ma is az a szmokingos, csokornyakkendős művész, aki egy műsorban szerepelt Szedő Miklóssal, Kazal Lászlóval, Jákó Verával és a „kis Kabossal”. Egyszer - az Eltörött a hegedűm című operett vidéki bemutatóján - Szilágyi Szabolcs és Zerkovitz Béla mellé szerzőként is odakerült a neve a plakátra, amikor az ő nótáival javították fel az eredeti művet. Dalainak sorát - melyek között a Valakit szeretni, a Minden este rád gondolok, a Siratok egy álmot mindenképp a legnépszerűbbek közé tartozik - lehetetlen felsorolni. Táncdalait hallgatva A szerelem úgy kezdődik című és a Vámosi János által énekelt Valami történt, valami szép bizonyára sokaknak ismerős.

Óbuda és Újpest között nem nagy a távolság, de kilencven év alatt megváltozott a világ. Csak a régi magyar nóták őrzik a talán sohasem-volt, idilli világot. Jártá- ban-keltében Vilmos bácsit néhányon ma is felismerik, hiszen akad, aki még emlékszik az Egyesült Izzó vagy az Újpesti Munkásotthon színpadán rendezett fellépéseire.

A kerek szemű kisfiú ma sem hagyta abba az írást. Kilencvenévesen is alkot, a maga örömére. Időnként meghallgat egy-egy lemezt, és hatalmas albumokba rendezi élete munkáját, emlékeit, fényképeit, kottáit és a plakátokat. Szeretné, ha mindez megmaradna.

Rojkó A.

„Terka” nemcsak a színpadon, a magánéletben is társa volt