Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-12-18 / 25. (305.) szám
Városvédők utazása Zólyomtól Selmecbányáig utána hazajön. Neki mindez természetes dolog. Nálunk a születésnap és a Mikulás érkezése nagyobb esemény, hiszen a kislányomnak évente kétszer zsúrt rendezek. Moziban az igényesebb európai filmeket, színházban az igényes darabokat kedvelem. Előfordul, hogy egy-egy előadásra Dorkát is magammal viszem. Az Operaházban együtt láttuk például a Makrancos Kata című balettelőadást, és nemrég a Hófehérkét is az Erkel Színházban. Bérletünk van a Nemzeti Táncszínházba is. Ami a vakációt illeti, tavaly a horvát tengerparton nyaraltunk, de a Balaton az állandó nyári fészkünk. A szüleim örökölték a nagyszülők Balaton- felvidéki házát, és Dorka nagyon szeret odajárni. Tavasztól őszig zajlik a családi élet, ott nyaralnak az unokatestvérek is. Van szőlő és gyümölcsös, mindez szinte paradicsomi állapot egy városi gyereknek.- Itt nőtt fel, és néhány év kihagyással ide tért vissza. Hogy érzi magát Újpesten?- Valójában már az anyai nagyszüleim is itt éltek. Anyukám előbb az Április 4. (ma Tanoda) téri iskolába járt, majd a Kanizsayba, ahová tanítani is visszatért. Apám nyugdíjba vonulása előtt a Landler (ma Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium) tanára volt. Eleinte a nagyszülőknél laktak, majd családi összefogással sikerült lakást kapni az Izzó lakótelepen. Gimnazista koromban költöztünk át a Megyeri út túloldalára, a kertes házas övezetbe. Élveztem az agglomeráció minden előnyét, a szabad levegőt és a nyugalmat. Középiskolásként gyakorlatilag már csak hazajártam Zuglóból, az egyetemi időszak sem kötött ide, és a házasságom alatt is másutt laktam. Jó pár évre megszakadt a kötődésem. Talán érthető, hogy vegyes érzelmekkel jöttem vissza, eleinte volt bennem egy kis tiltakozás is. Ma már másként látom a dolgokat. Újpestnek nagyon kellemes részén lakom, jól érzem magam. Azt hiszem, ez a városrész - a régi kertvárossal és új lakóparkjaival - jó úton halad afelé, hogy vonzó része legyen Budapestnek.- Néhány nappal karácsony előtt bizonyára önöknél is nagy a készülődés. Hol töltik az ünnepet, és milyen menü kerül az asztalra?- Jézuska jól tudja, hogy nálunk kesze-kusza a családi élet. Délelőtt általában Dorka apai nagyszüleihez megyünk, ott is megajándékozzuk egymást. Apósom nagy horgász, aki nemcsak fogja, hanem el is készíti a halat. Kitűnő halászlét főz, és specialitása a szalonnával tűzdelt süllő. Délután a testvéremékkel együtt ünnepeljük a karácsonyt. Hagyományosan töltött pulyka és házi sütemény az esti menü. Dorka az előkészítésnél minden családi ünnep előtt sokat segít a nagymamának. Kivonul a konyhába, nyakába köti a kiskötényt, és a kissámliról éppen feléri a konyhaasztalt. Együtt gyúrják és töltik a tésztát. Az idén váratlanul másként alakulnak a dolgok. Édesanyám pár hete eltörte a lábát, ezért én veszem át a szerepét a konyhában. A sütést, főzést szerencsére nem felejtettem el, Dorka pedig kiváló kukta. Rojkó Annamária 0\0\ /] november 6-án, szombaton az ZUU i . Újpesti Városvédő Egyesület tagjai az év utolsó kirándulására gyülekeztek. Az emeletes busz időben érkezett. Mindenki helyet foglalt. Dr. Kovács Ivánnénak, az egyesület vezetőjének üdvözlő szavai után elindultunk Zólyom vára felé. Utunkat Balassi Bálint előtti tisztelgésnek szántuk. Az útvonalról ismertetőt, térképet és egy Ba- lassi-életrajzot kaptunk. A határon átkelve tapasztalhattuk, hogy igazán Európában vagyunk: gyors ellenőrzés - és mehettünk tovább. (Visszafelé még ennyi várakozás sem volt, csak köszöntöttek bennünket, és jó utat kívántak.) Zólyom várához megérkezve örömmel láttuk, hogy a magaslaton álló épület ép, rendben tartott, az udvari ablakokban még muskátli is virított. Itt született Balassi Bálint, 1554-ben. Megálltunk a várudvaron. A bejárat mellett van a Balassi Bálint-emléktábla. Ez előtt hangzott el csoportvezetőnk megemlékezése, majd két fiatal tagtársunk koszorút helyezett el az Újpesti Városvédő Egyesület nevében. Mi, a többiek mozdulatlanul vártunk: szabad, nem szabad? - végül mégis, halkan elénekeltük a Himnuszt. A várban múzeum működik. Földszintjén régészeti leletek, régi századokban használt különleges tárgyak, latin nyelvű iratok. Az első emeleten egyházi témájú festmények, fából készült templomi szobrok - festettek, aranyozottak, gyönyörűek. Hogy mit láttunk, azt csak az tudta meg, aki szlovákul vagy angolul ért. Ugyanúgy a németalföldi festménygyűjteménynél és a modern alkotásokat bemutató második emeleten sincs magyar felirat. Balassi családjáról; itt töltött éveiről semmi emlék. De arról sem olvashattunk magyarul híradást, hogy a várat a tatárjárás után IV. Béla király építtette, majd 1350 és 70 között Nagy Lajos alakíttatta négyszögletes, négy saroktornyos várpalotává, és Mátyás király adta meg reneszánsz jellegét a fecskefarkas pártázattal. Magyar „vezetést” egy csecsen nemzetiségű asszonytól kaptunk, aki törve beszélte a nyelvünket, de szeretettel igyekezett eligazítani bennünket. A közös ebéd után - felvidéki ízeket kóstoltunk - Selmecbányára mentünk. Ez a hegyen-völgyön épült, régi városka az ódon házaival, templomaival a világörökség része. Nem véletlenül. Sajnos, mindent csak kívülről láthattunk, mert mint iskolaváros szombaton elnéptelenedik, minden látnivaló bezár. De így is szép emlék marad a kilátás az óvár elől, a Szentháromság-szobor, az iskola, ahová Petőfi járt, a városháza, a megújuló épületek látványa. Autóbuszunk a temető mellett várt ránk. Az egyik sírra 60 éve végzett soproni erdőmémökök tették le koszorújukat. Kedves professzoruk nyugszik itt. Egy másik sírkő német szövegén a bányászinduló sorait ismertük fel. A városból kiérve a Bányászmúzeum előtt haladtunk el, ahol bányászruhában, -felszereléssel viszik valódi bányalátogatásra a vendégeket. Ez az egyetlen ilyen múzeum Európában. Tovább a szent antali úton a kivilágított Koháry-kastélyban gyönyörködhettünk. Mire a selmeci hegyeket elhagytuk, besötétedett. Néhány óra múlva Újpesten köszöntük meg a nagyszerűen szervezett, remekül sikerült kirándulást vezetőségünknek, a biztonságos utazást gépkocsivezetőnknek. Utunk céljára emlékezésül álljon itt egy Balassi-idézet: „A szép harmatot Miként hullatod Tavasszal virágra, Uram, Úgy hullasd reám, Te régi szolgádra. Hogy mind holtomig Szívem legyen víg. Téged magasztalván Mindenek előtt S mindenek fölött Szent nevedet áldván" Lejegyezte: Zsengellér Józsefné Köszönet Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék a szociális osztály dolgozóinak emberi hozzáállásukért és mindenkori segítőkészségükért köszönetét mondani. Sok-sok sikert kívánok további munkájukhoz, és előre is kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok nekik. Békefi Györgyné A Wass Albert-esten Ezúton szeretnénk mindenkinek köszönetét mondani - elsősorban Újpest kulturális vezetésének és a jelenlévőknek -, hogy egy sikeres Wass Albert-esten tovább népszerűsíthettük a méltán egyre közkedveltebb erdélyi írót. Áldott szép karácsonyt és sikeres, boldog új esztendőt kívánva: a Pilisszántói Szikla Színház és a „A hagyaték őrzői” Alapítvány
