Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-01-15 / 1. (281.) szám
2004. január 15. ÚJPEST Az óév utolsó testületi ülése közmeghallgatással kezdődött úgy vélte, hogy az újság rendszeresen tudósít különböző rendezvényekről. Nyilvánvalóan sokkal több megkeresés érkezik a szerkesztőséghez, mint amennyiről az újság képes tudósítani, de úgy gondolja, hogy valamennyi média ezzel a gonddal küzd. Kriza Kálmánnak a Tél utcai irodaparkra vonatkozó kérdésére az alpolgármester elmondta, hogy 2001. július 12-én a lapban hírt adtak a beruházás terveiről. Tény, hogy Kriza Kálmán tapasztalhatja: az általa megfogalmazott, a Magyar Út Körök rendezvényeit népszerűsítő híreket a lap rendszeresen közzéteszi. Beszámolt arról, hogy az önkormányzat több mint 190 tő virággal pótolta az István téren ellopott növényeket. Ezt követően példákat sorolt a közelmúlt újpesti növénylopásairól. Beszámolója szerint, a Trombita tér átépítésének tervei elkészültek, de a költségvetési megszorítások miatt elmaradtak az ilyen típusú közterületi beruházások. Elmondta, hogy a Városkapu metrómegálló környékének jelentős része a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. Kriza Kálmán a válaszokat elfogadta. A szánkózódomb sorsa A továbbiakban a jegyző asszony a szánkózódomb beépítése ellen írt beadványt ismertette. Kriza úr arról érdeklődött, hogy kerül- nek-e újabb zöld területek beépítésre, és hol lesz ennek a folyamatnak a vége? Szóbeli kiegészítés mellett Kriza Kálmán egy nagy méretű képet mutatott be a szánkózódomb jelenlegi állapotáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terület beépítésével ez a kép már nem lesz látható, helyére üvegpiramisok épülnek. Nagy István alpolgármester válaszában beszámolt arról, hogy e kérdés már tavaly is napirenden volt, sőt a közmeghallgatáson kívül is - legutóbb a foglalkoztatáspolitikai bizottság ü- lésén - tárgyaltak róla. Ezt követően részletes áttekintést adott a probléma történetéről. Elmondta, hogy a terület rendezési tervét 1995. VI. 8-án fogadták el; akkor az ott létesítendő épülettömb terve is ismertetésre került az Újpest újságban. Lakossági fórum megtartására is sor került, és a lakosság a kiállított rendezési tervvel kapcsolatban észrevételeket tehetett. A lakosság részéről azonban észrevételek nem érkeztek, ezért az előbb említett időpontban a testület elfogadta a rendezési tervet. Ettől kezdve minden Újpesten építeni akaró beruházó e rendezési tervből tájékozódik, ennek alapján kapja meg az építési engedélyt, jogot szerezve a beruházás befejezéséhez. Ez egy szerzett jog, amely a telek értékesítésével a tulajdonosra száll. A jogot a tulajdonostól elvenni nem lehet. A terv a Tél utca déli oldalán a régi, a változtatási tilalom idején meglévő rendezési tervet úgy módosította, ahogy azt az élet indokolta. Senki nem szólt ellene Korábban a Chinoin közelsége és környezetszennyező tevékenysége miatt itt nem lehetett építkezni, de az 1990-es évek elején a gyárban olyan fejlesztések történtek, amelyek nyomán a környezetszennyezés jelentősen csökkent. A területen ezt követően lakóépületek létesülhetnek. Maga is jelen volt azon a lakossági fórumon, ahol a rendezési tervet tárgyalták. Kizárólag azok érdeklődtek, akiknek a tulajdona a beépíthetőség miatt érintett volt. A lakótelepi területről senki sem jelent meg. A bejelentő szerint - aki beadványát a Szánkózódomb Egyesület nevében fogalmazta meg - az önkormányzat arra hivatkozik, hogy jogszerűen járt el a park értékesítésében. Kérdése, hogy a jogszerűség fölött áll-e a jó erkölcs törvénye? Nagy István elmondta, hogy az önkormányzat jogszerűen járt el, és a jó erkölcs törvényébe sem ütközik ez a változtatás, mert az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az ott élő lakosság véleményét kikérje. A bejelentőnek arra a felvetésére, hogy a Tél utcai irodaház nem nyerte meg a lakók túlnyomó többségének tetszését, az alpolgármester jelezte, hogy az önkormányzathoz egyetlen észrevétel sem érkezett. A továbbiakban arról beszélt, hogy a tetőterekben a polgárok általában lakásokat szerettek volna építeni, ugyanakkor a vonatkozó jogszabály alapján a lakásokhoz parkolót is ki kell alakítani. A hivatkozott területen azonban becslések szerint öt-hatezer parkoló hiányzik. Ezért lehetetlen ezen a területen további lakásokat építeni. A bejelentő megállapítására - amely szerint a szánkózódomb nem törmelékdomb - a tereprendezés máris rácáfolt. A próbafúrások során a dombban sittet és betontörmeléket találtak, amelyet vékony humuszréteg takar. A szakértői vélemény során kiderült az is, hogy a föld veszélyes hulladékot (azbesztet) is tartalmaz. Nagy István alpolgármester megjegyezte, hogy a tiltakozást aláírók közül sokan nem újpesti lakosok. Elmondta, a tiltakozásnak a rendezési terv közzétételekor lett volna ideje, akkor lehetett volna érdemben ezzel foglalkozni. Kriza Kálmán a Nagy István alpolgármester által adott választ nem fogadta el. Dr. Derce Tamás a válasz elfogadásának kérdését a testület elé terjesztette, amely azt 27 igen, 2 nem, 1 tartózkodás szavazati arány mellett elfogadta azt. A szünetet követően dr. Derce Tamás beszámolt arról, hogy Schneider Zoltán beadványában a Mikszáth Kálmán utca környéki lakók kérdéseit sorolta fel. Problémájuk, hogy az Attila utcai egykori gyárterület egy részén 273 db lakás épült. Kérdéseiket azzal kapcsolatban tették fel, hogy a beruházás elviselhetetlen életkörülményeket teremt számukra, elsősorban a teher- és személygépkocsik forgalma, valamint parkolása miatt. Kérdésük, hogy az önkormányzatnak szándékában áll-e kötelezni az építőt a közterületi szemét eltakarítására? Kötelezik-e az építtetőt arra, hogy a gépkocsik tárolását a lakótelep telkén belül oldja meg? Van-e arra lehetőség, hogy az építőanyag-szállítás kizárólag az Attila utcán keresztül történjék? A lakótelep átadásával a közlekedés zsúfoltsága tovább nő, van-e lehetőség más buszjárat beindítására? Meggyőződésük, hogy a Juharliget lakópark megvalósulása hátrányos környezeti és anyagi hatással van az egész környék lakosságára. Számukra ugyanis elfogadhatatlan, hogy több évtizedes megszokott rend után egyik napról a másikra a családjaik használatában lévő gépkocsik kiszorulnak a saját házaik elől, sőt á régi és az új lakók között, elsősorban a parkolás miatt, már történtek atrocitások. A jelenlegi helyzetből csak a beruházó profitál, aki az építkezés befejeztével elvonul a területről. Az ellentétes környezeti és érdekszférába tartozó lakosság két tömbje éveken keresztül birkózik majd egymással, állandó és hálátlan feladatot adva az önkormányzatnak. A kérdést felvető érdeklődött arról is, épülnek-e lakások az egykori Pamut-pálya területén? Kertváros és lakópark A polgármester ezt követően tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Juharliget lakóparkkal kapcsolatos válaszait a későbbiekben írásban adja meg. A probléma nem most keletkezett, az egymás közötti párbeszéd már régi keletű. Úgy gondolja, hogy az általuk feltett több fontos kérdést alapos mérlegelés után tisztázni kell. Schneider Zoltán a második és harmadik kérdésre adott választ elfogadta, mert ezek a kérdések egyelőre nem tisztázódtak. A Juharliget lakóparkkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy lakótelepet építenek a kertváros közvetlen szomszédságába. A közlekedés kizárólag a kertvároson keresztül bonyolódik, és fokozza a környezetszennyezést. Újpest kertvárosa Pest egyik legfelkapottabb és legértékesebb területe. Az ott lévő telkek és ingatlanok értéke esetenként 50-60 millió Ft. A lakótelepet építésével az ingatlanok értéke jelentősen csökken. Juhász Ágnes szóbeli bejelentéssel élt, mondván, hogy a hivatal azon helyiségei, ahol az országgyűlési képviselők fogadóóráikat tartják, rendkívül elhanyagolt. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte, ezen irodák semmivel sem rosszabb állapotúak mint a hivatal más egységei, és az országgyűlési képviselők sem tettek ezirányú panaszt. A kérdező a választ nem fogadta el, a testület azonban 23 igen, 1 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal igen. Dr. Vitális Edit jegyző arról tájékoztatta a jelenlévőket, akik korábban írásban benyújtották kérdéseiket, de személyesen nem jelentek meg az ülésen, a vonatkozó rendelet értelmében írásban kapják meg a választ. A közmeghallgatás után a' testület tagjai a napirend további hat pontját tárgyalták meg, (folytatás a 6. oldalon)
