Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-01-29 / 2. (282.) szám

2004. január 29. lévő Nueva marinába. 11.30-kor kötünk ki a zsú­folt kikötőben, ahol a ki­kötőirodában csak némi „közelharc” után sikerül helyet szerezni. Következnek a szokásos kikötői teendők: admi­nisztráció, víz, élelemvéte­lezés, motorolaj-szűrő cse­re, általános karbantartás. 5 napot szánunk Ibiza megismerésére. A sziget fővárosa és köz­pontja két külön részre ta­golódik, Dalt Vila, az óvá­ros és La Marina, a kikötő, ahol a hajónk is áll. Ha a városba indulunk, utunk a kikötőn keresztül vezet. A La Marina negyed szíve egy valódi mediterrán kikötő részének tűnik: feketébe öltözött asszonyok sziluettjei olvadnak egybe az árnyékkal, láthatjuk a hazatérő halás­zokat, és mindenfelé a jellegzetes fehér házakat, kovácsoltvas erkélyekkel és sok virággal. A Sa Penya keskeny utcácskáiban sok ibizai halász lakik a családjával. Az emeleten száradó ruhák­ból a fejünkre csöpöghet a víz, gyerekek, kutyák, macskák csapódhatnak hozzánk, kávé-, fűszer-, hal- és kenyérülat téríthet le az utunkról. A rak­parti rész közepén az impozáns mólókhoz a pál­mái, barcelonai, valenciai és más hajók járatai kötnek ki. A hajóállomás egy modern épület, a tetején egy étteremmel. A nap minden órájában valamelyik fehér hajónál autókat és árukat rakodnak ki-be, utasok szállnak föl-le, egyszóval élvezhetjük a kikötői látványosságokat. Ibiza óvárosának meredek, macskaköves utcáin, meglepő zsákutcáin és váratlanul előbukkanó át­járóiban újabb és újabb örömteli meglepetést hozhat egy bougainvilleabokor, egy barokk kapuzat vagy egy hangulatos kis étterem. A vár falairól a város és a kikötő látványában gyönyörködhe­tünk, mindig más-más nézőpontból. Dél felé a Punta Marloca irányába tekintve szemkápráztató látványt nyújt a tenger: mélykék színből, ame­lyet a fehér hullámtaréjok csíkoznak be, megy át türkizzöld színbe, a ma­gasból láthatjuk a tenger alatti szik­lákat a kristálytiszta vízben. A fárasztó séta után jólesik egy kis pihenés part a menti teraszos kávé­zóban. Július végén, ottjártunkkor, amikor napközben a hőmérő higanyszála eléri a 35 fokot árnyékban, a turisták a homokos tengerparti strandokon keresik a felüdülést. Este 7 órakor kezd benépesülni az utca, hogy haj­nalig hömpölyögjön a tömeg színes kavalkádja fel és alá az utcára ki­rakott vendéglői asztalok között. 1999. július 29-én 9 óra 30 perckor elbúcsúzunk Ibizától. 320 tengeri mérföldes út áll előttünk, hogy a spanyol partok mentén eljussunk Gibraltárig. 12 órakor áthajózunk Ibiza és Formentera sziget között. Ez utóbbi természet- védelmi terület, sajnos nincs időnk megnézni. Nyugodt, csendes időnk van. Teljes szélcsend­ben, motorral haladunk. 29-én megérkezik a várt északkeleti szél, végre felhúzzuk a vitor­lákat. 23 óra 18 perckor átlépjük a Greenwichen áthaladó 0. hosszúsági kört, ezentúl koordiná­táinkat nyugati hosszúsággal jelöljük. Időszá­mításunk is megváltozott, Budapesten már 30- át mutatnak a naptárak, és 0 óra 18 percet az órák. Az Európa-pont Augusztus 1-jén délelőtt 10 órakor izgatottan kémleljük a látóhatárt. Gibraltárt, az Európa- pontot keressük, az Atlanti-óceán Földközi­tenger felőli kapuját. 11 -kor a párás, ködös időben megpillantjuk a Gibraltári-előhegységet és a Punta de Európát. Balra az afrikai part lát­szik Ceutával és a Sierra Bullones a Dzsebel Monzával (843 m magas). A Gibraltári-szoros Ceuta és Gibraltár között 20 km széles, nyugat felé 13 km-re keskenyedik, majd Cabo Trafalgár és Cap Spartel között 45 km-re kiszélesedik. Legnagyobb mélysége 350 méter. Gyakran ködös a tenger, és emiatt sok­szor le kell mondani a páratlanul szép pano­rámáról. 17.00-kor a Bahia de Algecirasba beha­józva, a kereskedelmi kikötő mellett elhaladva az északi móló után meglátjuk a repülőteret. 85 fokos útirányba fordulva 15 perc múlva kikö­tünk a sárga lobogóval jelzett vámmóló mellett. Gyors és udvarias ügyintézés mellett bejelent­kezünk Gibraltárba. A formaságok elintézése után átkötjük a Viktóriát a 100 méterre levő marinába. Közvetlen szomszédságunkban van a repülőtér, melynek leszállópályája az egyik oldalon az Algericas-öbölnél kezdődik, a másik oldalán a Földközi-tengernél végződik. Ország­határ is egyben, amely Spanyolországot vá­lasztja el a szomszédos Gibraltártól. Az ország­út a leszállópályán vezet keresztül, amikor gép érkezik vagy száll fel, a pályát keresztező útsza­kaszt egyszerűen lezárják sorompóval. Három napig szándékozunk itt maradni, ez idő alatt tervezzük elvégezni a hajó átvizsgálását és megtekinteni a látnivalókat. „A Földközi-tenger legjobb kikötői a követke­zők: június, július, augusztus, és Mahon”, mondta a XVI. századi velencei admirális, Andrea Dória. Ezzel arra utalt, hogy a nyári hó­napok kellemes vitorlázóideje után a legjobb, ha egy hajóhad itt húzza meg magát. A 6 km hosszú, mély vizű kikötő, amelyet a bejáratnál erődítmények védenek, a széltől pedig a környe­ző hegyek oltalmaznak, felkeltette a Brit Királyi Tengerészet érdeklődését is. 1708-ban, a spanyol örökösödési háborúban elfoglalták a szigeteket, hogy megszerezzék a kikötőt, és 1756-ig kisebb megszakítással birtokolták azt, ekkor azonban a franciák legyőzték őket. A veszteségért Byng ad­mirálist tették felelőssé, rögtönítélő bíróság elé állították, és kivégezték. Voltaire ironikusan megjegyezte, hogy: „időről időre az angolok agyonlövik egy admirálisukat - pour encourager les autres (hogy bátorítsák a többit). Mahon régi részein sétálva úgy érezzük, mint­ha a György kori Angliában lennénk. Mahon­ban megmaradtak az elegáns homlokzatok, és az eredeti, foncsorozott üvegű tolóablakok. Néhány régi épületnek sötétvörös színe van, folytatva a hagyományt, ami akkor kezdődött, amikor csak hajófestéket lehetett beszerezni. Különleges élmény meglátogatni a csúcson levő halpiacot, ahol számtalanfajta polip és tin­tahal található. Különlegesek a híres mahoni sajtok. Különféle fajták vannak: friss és közepe­sen érett, illetve egy kemény héjú, nagyon érett fajta, ami vetekszik a legjobb parmezánnal. m Irány Ibiza Július 24-én elkötöttük a hajót, hogy tovább­induljunk Ibiza felé. Gyenge északi szélben, vi­torlával és motorral haladva 19.30-kor észleljük a Palma de Mallorcán lévő Salinas-fokot. A fok és a Horada-sziget között áthaladva fel­vesszük a 270 fokos útirányt. 25-én 11-12 óra között tervezzük, hogy megérkezünk az Ibizán (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents