Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-07-29 / 14-15. (295.) szám
2004. július 15. 11 Szusza Ferenc életútja Könyv a gólkirályról Sajtótájékoztató keretében mutatták be a Dohány utcai, bajnokokról elnevezett vendéglőben az UTE labdarúgója, Szusza Ferenc életútjától szóló könyvet. A könyvbemutatón, amely egyúttal a neves sportember, labdarúgó iránti tiszteletadássá, baráti találkozóvá „érett”, az UTE képviseletében megjelent az örökös tiszteletbeli elnök, Lányi Zsolt, eljöttek sportriporterek, újságírók, közöttük Szepesi György és Vándor Kálmán, régi barátok, a játékostárs és a visszaemlékezésekben segítő Várhidi Pál és természetesen az Alakart Stúdió, a kiadó munkatársai, a szerzők, Lázár Lajos és Lévay György. A könyv lapjairól megelevenednek a kezdetek is, a Juta-gyár közeli rét a városperemi gyerekekkel, ahol tanítás után sötétedésig rúgják a rongylabdát, mert már egy pöttyös labda is nagy kincs volt, igazi focilabdáról pedig jó darabig nem is álmodhattak.- Egy alkalommal annyira belefeledkeztünk a játékba, hogy édesanyám jött értem - idézzük az ünnepeltet a könyv lapjairól -, de Goda bácsi, aki figyelte a gyerekek mozgását, labdakezelését, odaszólt édesanyámnak: Azt a piros tri- kós gyereket ne vigye még haza, öröm nézni, ahogy a labdával bánik, még nagy futballista lehet belőle. Az a piros trikós gyerek most itt ül nyolcvanegy évesen, betegségéből felépülve, érezve a feléje áradó szeretetet, szólni is alig tud a megható- dottságtól. Vajon mire gondol az az ősz hajú ember, aki egyvalamiben cáfolhatatlanul világelső, az egy klubban, az Újpestben rúgott háromszáz- kilencvenhárom góllal. Négyszázhatvanhárom bajnoki meccsen ontotta a gólokat, és huszonnégy alkalommal húzhatta magára a címeres mezt. Mire gondolhat Szusza Ferenc a róla szóló könyvekkel körülbástyázva, aki lila-fehérben szemléli ma is a világot? Talán a lengyelek elleni válogatott mérkőzésre gondol, vagy az újpesti, a sevillai edzősködésre, a méltatlan mellőzöttség idejére? Ki tudná megmondani? Szusza Ferenc egyszer azt mondta: „Küzdősportnak tartom a labdarúgást, férfias, kemény játéknak, de szerintem mit sem ér, ha egy csapat játéka nem párosul ötlettel, szép stílussal, formás kombinációkkal, vagyis az erő, a taktika a technikával. A jó labdarúgásnak az alapszabálya, hogy tudj bánni a labdával, de a különféle technikai mozdulatok végrehajtásához legyen erőd, s a harchoz, a küzdelemhez szíved is.” Szusza Ferencnek a focihoz volt, van tehetsége, ereje, szíve is. A krónikás kérdésére, hogy milyen érzés az újpesti stadionkeresztelő, a díszpolgári cím elnyerése után, hogy most ha nem is kőbe, de könyvbe vésik életútját, csak annyit tudott mondani: meg vagyok illetőd- ve, nagyon jó érzés, köszönök mindent. A fiataloknak pedig azt üzeni, hogy a tehetség mellé nagyon sokat kell dolgozni, s akkor megjön a szerencse vagy ha úgy tetszik, a siker is. „A gólkirály” címen városunk díszpolgáráról, az UTE-stadion névadójáról, Szusza Ferencről az Alakart DTP Stúdió jelentetett meg könyvet, amelynek megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. A kiadó telefon-fax száma: 06-94-500-507, 06-94-500-508, 06-30- 979-6276.-rendekKönyvajártló Sallai János: Az államhatárok A Civil Kórus Velencén Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően új megvilágításba kerül az államhatár fogalma. A Káposztásmegye- ren élő dr. Sallai János hosszú éve neves kutatója e témának. A kötet szerzője határőrtiszt, a Rendőrtiszti Főiskola kutatásszervezési osztályának vezetője, a Debreceni Egyetem Föld- tudományi Doktori Iskolájának alapító tagja, akinek főbb kutatási területei: Magyarország történelmi határai a térképtörténet tükrében, a magyar állam és az etnikai határok kapcsolata, a schengeni egyezmények elmélete és gyakorlata, valamint az európai határőrség. Legújabb munkáját, Az államhatárok című kötetet a Press Publica kiadó jelentette meg, a Változó világ sorozatban. A tudományos ismeretterjesztő kötet nem csupán a középiskolás korosztálynak kínál adatgazdag történelmi anyagot, de az egyetemisták és a téma iránt érdeklődő olvasók is áttekintést kaphatnak a téma múltjából, jelenéből és a jövőre vonatkozó elképzelésekből. Az államhatár történeti feldolgozásán túl a szerző olyan magyar vonatkozású témákat is érint, mint a gyepűrendszer, Magyarország határai a 14-17. században, majd a karlócai békeszerződés után. Önálló fejezet foglalkozik a trianoni békeszerződéssel és a későbbi határváltozásokkal. A 19-20. századi határőrizet külön témakörként szerepel a könyvben. A kötetet az államhatárok jövőjéről szóló fejezet zárja. A kiadvány - amelynek megjelenését Újpest Önkormányzata is támogatta - megvásárolható a Press Publica kiadónál, a 1132 Budapest, Váci út 54. alatt. A szerző a sallai.janos@valtozovilag.hu e-mail címen várja a témával kapcsolatos észrevételeket. rój A Velencei-tó partján, az e}ső vasútállomással szemben, a fák között bújik meg a velencei kis templom. A hatszögletű, pár éve épült templomban június 6-án reggel, a szentmisén énekelt a Civil Kórus. A korai időpont miatt vonattal nem tudtunk utazni, ezért a kórustagok és családtagjaik segítségével személygépkocsikkal érkeztünk meg a templomhoz. A gyönyörű tollazatú, aranysárga-fekete színű aranymálinkók csacsogása segítette a gyors felkészülést, no meg a feketekávé az élénkséget. A szentmisén Halmos László női kari miséjét énekelte a kórus, valamint Kodály Zoltán Ave Maria és Tantum ergo című kórusműveit. Elhangzott még Cézár Frank Panis Angelicus gyönyörű duettje Gévainé Tersach Rita és Salfay Ágnes előadásában. A kórust Salfay Ágnes és Gévainé Tersach Rita vezényelte, orgonán kísért Arató Ágnes. A templom megtelt hívőkkel, és a végén örömmel hallgattuk köszönő szavaikat. Az atyától meghívást kaptunk az „öreg” Velencén lévő templomba is, ahol szintén ő misézik. Ezzel a felemelő koncerttel fejezte be a kórus a 2003/2004. évi fellépéssorozatát. Ferenczi Gizella
