Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-07-01 / 13. (293.) szám
2004. júliusi. JJ PEST Egy hét Barnstaple-ben [*■*■„v™» Babits Mihály Gimnáziumnak idén lehetősége nyílt arra, hogy az SOL szervezésében 38 diák Angliába utazhasson kilenc napra, hogy az angol nyelvet gyakorolja. Kora reggel gyülekeztünk buszunk mellett az iskola előtt, s az érzékeny búcsú után kezdetét vette körülbelül egy napig tartó utunk. A buszon kiselőadásokat hallgattunk Angliáról, filmet néztünk, az országról szóló kvízeket játszottunk, énekeltünk. Ausztrián, Németországon, Belgiumon és Franciaországon keresztül utaztunk, mindössze három-négy óránként álltunk meg 15-20 perces pihenőkre, hogy elgémberedett tagjainkat tanáraink (Antal Erika, Kálmán Ildikó, Somodiné Nagy Ilona tanárnők és Falvi Zsolt tanár úr) megtornáztassák. A franciaországi Calais-ban pihentünk egyet, majd kompra szálltunk, átkeltünk Angliába, ahol folytattuk utunkat. Először Canterburyben sétáltunk, meglátogattuk a canterburyi katedrálist is, majd az ősi Stonehenge-be vezetett utunk. Késő délután érkeztünk meg Barnstaple-be (Cevon megye), ahol az elkövetkező egy hetet töltöttük. Mindenki egy-egy angol családhoz került, akik többnyire nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Délelőttönként három angolóránk volt az iskolában; két csoportra osztva tanultunk (kezdő és haladó). Angol anyanyelvű tanáraink (Peter és Pye) a hangsúlyt elsősorban a nyelv használatára, a beszédre, a kommunikációra fektették. Aki élt a lehetőséggel, napi 24 órát beszélhetett angolul (délelőtt az órákon, késő délutántól a családoknál). Az órák után pedig angol anyanyelvű idegenvezetőkkel kirándulásokat tettünk a környező festői szépségű kis városokba. Hétfőn lakóhelyünkkel, Barnstaple-lel ismerkedtünk meg. Tom - a helybeli „town crier” avagy városi kikiáltó - felejthetetlen idegenvezetésével mindent megtudtunk a város múltjáról és , jelenéről. Kedden Woolacombe-ba és Ilfracombe-ba kirándultunk, két hangulatos kikötővároskába, ahol megcsodálhattuk a gyönyörű óceánt, és kagylókat, csigákat gyűjthettünk a parton. Szerdán Lyntont és Lynmoutht látogattuk meg. Lynmouth szintén a parton fekszik, ahol a Lyn folyó beletorkollik az óceánba. Lynton magasabban, egy kisebb hegyen fekszik, a két város közt az összeköttetést pedig egy speciális, vízi energiával működtetett felvonó biztosítja, amit természetesen mi is kipróbáltunk. Csütörtökön valamivel hosszabb utazást tettünk. Exeterbe látogattunk el, ahol többek közt a híres katedrálist néztük meg. Pénteken, az utolsó napon előadtuk az órákon előkészített színdarabokat (amik próbák hiányában igen mulatságosra sikeredtek), majd délután egy Barnstaple-kvíz megoldása várt ránk. Helyi járókelőkkel kellett beszélnünk a kérdések megválaszolása érdekében. Aki ezt a programot is túl kötöttnek érezte, az kimenőt kérhetett estére egypár órára a tanároktól és a családtól, s további önálló programot szervezhetett magának a városban. Ez az egy hét nagyon hamar elrepült, s szombat reggel már indultunk is Londonba. A csoport itt két részre szakadt; az egyik Falvi Zsolt tanár úrral a Towert nézte meg, illetve egy séta keretében láthatta a Big Bent, a parlamentet, a Picadilly Circust, a White Hallt, a St. Paul-ka- tedrálist (sajnos csak kívülről), Trafalgar teret stb. A másik csoport ugyanezeket a nevezetességeket láthatta, kivéve a Towert, de ők a Buckingham palotát is megcsodálhatták, épp őrségváltáskor. Ráadásul a híres londoni emeletes buszon is utazhattunk, és a Covent Gar- denban kellemes blueszenét is hallhattunk. Este hét óra felé hagytuk el Londont, ahol még megcsodálhattuk az esti fényben pompázó nagyvárost is, és indultunk hazafelé. Szomorú szívvel hagytuk el Angliát, igazán maradtunk volna még egy hétig. Reméljük, minél hamarabb újra lehetőségünk nyílik egy hasonló, talán hosszabb ideig tartó útra. Szelei Nikolett 9/a Félrelépett a miniszter Könyves Gimnázium színpadán, május utolsó napjaiban egymás után kétszer is bemutatták Ray Cooney: A miniszter félrelép című vígjátékét. A diákszínpad színészei nagy élvezettel és a műfajnak' megfelelően, könnyed stílusban adták elő a Szabó Julcsi által rendezett komédiát. Az újpesti változatban az eredeti angol szereplők magyar nevet kaptak. A népszerű történet szerint Vitt Péter, a kormány ambiciózus minisztere (Szabó Péter) gáláns kalandra készül. Tervei szerint Marosi Tündével, az ellenzék titkárnőjével (Dege Adrienn) romantikus éjszakát készül eltölteni egy patinás hotelben. Ám az éjszaka rosszul indul. Először is felfedeznek egy „hullát” (Albi Dániel), majd amikor a miniszter segítségül hívja parlamenti titkárát, fokozódnak a bonyodalmak. A rossz még rosszabbra fordul Tünde féltékeny férjének (Boros Patrik) megjelenésével. Ezenkívül a szállodaigazgató (Virág Tamás), egy gátlástalan főpincér (Ádám Péter), a miniszter felesége (Takács Orsolya), egy takarítónő (Dunajeva Kátya), valamint egy ápolónő (Müller Ágnes) gondoskodnak arról, hogy a kétségbeejtő helyzet megoldhatatlanná váljon. Az eredeti változatban is sikergyanús komédia diákváltozata Újpesten fergeteges közönség- sikert aratott. (Fotó: Zalka I.) A titokzatos Stonehenge
