Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-06-17 / 12. (292.) szám
2004. június 17. 10 ÚJPEST Határkő a Dugonics utcából Meglepő, de így van, sokszor a véletlen folytán bukkanunk rá jelentős dolgokra. Még a nagy dolgok esetében is. Hiszen ki ne hallott volna Schliemannról, aki „megtalálta” Tróját? Ha nekünk, újpestieknek nincs is Trójánk, a véletlen nemegyszer vált hasznunkra. Nem mindennapi körülmények között talált rá például a nemrégiben elhunyt Neogrády László tanár úr, Újpest későbbi díszpolgára, településünk gróf Károlyi István által kiadott alapító okiratára. Az oklevelet Laci bácsi diákjai találták meg egy ház pincéjében, papírgyűjtés közben. Ez az első írásos emlékünk Újpestről. 1840-ben íródott, és örökbecsű valamennyiünknek. Több évtized elteltével most egy újabb emlék került elő, szintén a véletlennek köszönhetően. Dr. Derce Tamás polgármester hívta fel a figyelmünket egy határkőre, amely érdekes módon 161 éve áll ugyanazon a helyen, ám csak néhány hete került, felfedezését követően, az érdeklődés középpontjába. Minderről Újpest polgármesterével beszélgettünk.- Nagy forgalmú hely Újpesten a Dugonics utca, bár inkább az átmenő forgalma a jelentős. Talán a rohanó élet velejárója, hogy szemünk az utcát, a házakat, az út nyomvonalát ugyan követi, de az apró részletek csak ritkán rögzülnek. így volt ezzel minden bizonnyal munkatársam, Gödi Tamás is, aki gyakran jár Újpest eme pontján autójával - kezdi dr. Derce Tamás. - A nagy kőre már korábban felfigyelt, ám a késő tavaszi nap rávetődő sugara először láttatta vele a minap, hogy írás is van rajta. Munkatársamat ez a dolog tette kíváncsivá, megállt a kocsijával, így látta meg, hogy a Palota és Pest 1843 feliratot vésték az oszlopba. A Palota felirat a kőoszlop Rákospalota felőli oldalán, a Pest felirat az oszlop Pest felőli részén található, jelezvén Újpestnek és természetesen a két másik településnek is a határát. Az oszlopot a Váci Járási Telekkönyvi Hivatal állította fel, 1843-ban. Az oszlop ugyanis nemcsak a települések közös határát jelöli, hanem egyúttal a telekkönyvi hivatal mérési pontja is mind a mai napig. Ezt a rajta lévő egyéb számok mellett a Földhivatal is megerősítette. A véletlennek köszönhetően most már múltunk egy újabb darabkájával, mégpedig egy határkővel lettünk - igen hétköznapi módon - gazdagabbak. 161 évvel ezelőtt tehát itt, a mai Dugonics utca 15, számú ház előtt volt Újpest, Pest és Palota közös határa. Újpest területe annektálásokkal, bekebelezésekkel - ritkábban az egykori Károlyi-uradalomból, gyakrabban Palota határából - többször változott, bővült. Második legrégebbi emlékünk ezt is jelzi számunkra.- Újpest Önkormányzata és több lakója igen elkötelezett a település múltjának feltárásában, a helytörténeti kutatásban. Tudunk-e már mindent lakóhelyünkről?- Közel sem. Nagyon sok irányban tettünk már lépéseket, és sokféle információt kaptunk településünkről, de Újpest történetének, történelmének nagyon sok része feltáratlan még előttünk. A helytörténeti kutatómunkára, annak folytatására ezentúl is szükség lesz. Ezért eme tevékenységünknek nem jutottunk még a végére. Részeredményeink természetesen vannak. Azt úgy általában tudjuk például, hogy az első világháború milyen hatással volt az országra, de nem tudjuk, hogy miként hatott városunk életére, holott a jellegzetes újpesti városkép akkor jött létre. A hely- történeti kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoznak a neoabszolutizmus korával. Pedig a magyarországi iparosodás látványos „beindulása” a szabadságharc bukását követően indult meg, s ebben nagy szerepe volt az osztrák polgári jog törvényeinek a hatalom erejével történő magyarországi életbe léptetésének. Ebben a korban már gyárak működtek Újpesten. Sok mindent tudunk a Wolfner avagy a Tungsram gyárakról, alapításukról, termelésük felfutásáról, de például kevés az ismeretünk arról, honnan települtek Újpestre - Németországból, Galíciából, Csehországból vagy Ausztriából - a gyári munkások vagy a kisipar prominens személyiségei. Annak a hatalmas gazdasági fejlődésnek, amely a 19. század utolsó harmadában az országban végbement - amely fejlődést arányaiban és természetesen viszonyítottan még ma sem sikerült túlhaladni -, kiemelkedő bizonyítéka volt Újpest. Mielőtt Újpest 1907-ben várossá lett, lakóinak száma ötvenötezer volt, s ezzel valóságosan is Európa legnagyobb falujának számított.- Térjünk vissza a most fellelt határkőre mint emlékre! Mi lesz a sorsa?- Tisztünk és szándékunk, hogy megőrizzük az utókornak, hiszen a legkorábbi kézzel fogható emlékünk az alapítólevelet követően. Szeretném, ha a piactér küszöbön álló rendezését követően oda, méltó helyre kerülne, hogy minél többen láthassák. A határkő a mai modern Magyar- ország történetében, gazdaságpolitikánk szempontjából is jelentős. Eredeti helyére ily módon egy másolat kerül. A határkő bennem azt a gondolatot is elindította, mivel minden ilyen kő az azonosítást szolgálta, segítette, hogy az újpesti telekkönyvezés áttekintése is érdekes tanulmányt jelentene az ez irányban kutatómunkát végzőknek.-bkHittel és szeretettel... Ötéves er luitalikus általánas islmla Az erdélyi Gyergyótekerőpatakról érkezett keresztet dr. Udvardy György püspök-helynök áldotta meg (Fotó: Zalka István) Kétnapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek meg az alapítók, tanárok, diákok, szülők a Tanoda téri Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola fennállásának fél évtizedes évfordulójáról. A diákok először műsoros esten léptek fel a katolikus kultúrházban, majd az évfordulós ünnepségsorozat második napján, június 7-én délután került sor az iskolaépület bejárata előtt felállított kereszt megáldására. A fából faragott keresztet a testvériskola, a gyergyóteke- rőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola közössége ajándékozta az újpestieknek, melyet dr. Udvardy György püspök-helynök úr áldott meg, aki ezt megelőzően az ünnepi hálaadó szentmisét is celebrálta. Az ünnepségen elhangzott, hogy mennyire fontos egy város és lakóinak életében, hogy legyen katolikus általános iskola, hogy a kereszt erőt ad az életben a napi gondok, nehézségek elviseléséhez. A püspöki áldás után került sor Békés Géza ikonfestő tárlatának a megnyitására. Az alkotó, aki maga is vallásos környezetből indult az életbe, a „szeretett tanítvány”-ról, Szent Jánosról elnevezett iskolában rendezhette - nem csak a mostanit - első tárlatát is. A művész köszönve a lehetőséget, felhasználta az alkalmat, hogy a művészeti tantárgyakban versengő diákoknak felajánlja díjazásra egyik festményét.- rendek -
