Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-06-17 / 12. (292.) szám
2004. június 17. .IJ PEST Az önkormányzat díjai pedagógusnap és gyermeknap alkalmából egykor nála nevelkedtek. Az óvoda egy új világ! A gyerekeknek itt kell megtanulniuk, hogy nem csupán ők vannak a világon, és a közösségben léteznek szabályok is. Természetesen játékosan vezetik be őket ebbe az ismeretlen világba. (folytatás az 1. oldalról) érdekes sorrendet mutat. Hivatásukat, foglalkozásukat tekintve azok jelennek meg, akik, egymásnak adva a stafétabotot, valamennyien sokat tesznek azért, hogy a városrész gyermekei harmonikusan növekedjenek, fejlődjenek. Van közöttük gyermekorvos, aki már a születés utáni napoktól nyomon követi a gyermek egészségét, testi fejlődését; őt követi a bölcsődevezető, majd óvodapedagógus, és végül az általános és középiskolai szakemberek következnek. A bevezetőt követően az ünnepség szónoka - gyakran személyes élményeit, tapasztalatait is felelevenítve - egyenként méltatta az Újpest Gyermekeiért kitüntetés díjazottjait. Dr. Takács Edit 36 éve választotta a gyerekorvosi pályát, és ebből két évtizede Újpesten tölti be hivatását. Magabiztos tudással, humánummal, Urbin András, a Babits Mihály Gimnázium 8. osztályos tanulója az ünnepi műsor tehetséges szereplője emberséggel fogadja betegeit, máskor a gyerekek ágyánál próbálja megnyugtatni a szülőket. Több száz, sőt ezernél is több kisgyereket gyógyított eddigi pályája során. Hudúk Andrásáé, a Munkásotthon Utcai Bölcsőde vezetője ugyancsak 36 éve találta meg hiMolnárfi Júlia, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola növendéke hegedűjátékával elbűvölte a hallgatóságot Gyakorló apaként magam is tapasztaltam a be- szoktatás lelki nehézségeit - hangsúlyozta a szónok amikor reggelenként a kiscsoportos gyermek görcsösen kapaszkodik a szüleibe. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ott legyen egy óvónő, egy szerető ember, aki mindenkit megnyugtat. A következő állomás az általános iskola. Az óvodai csoportból a tanterembe lépve már nincs a polcon a kisautó, és egyre kevesebb idő jut a játékra. Ez az a hely, ahol a gyerekek jelképesen is átlépnek egy küszöböt. Tóth Istvánná, a Bajza József Általános Iskola tanítónője három évtizede neveli, oktatja az alsó tagozatos kisdiákokat. Ildi néni energiája az évek során semmit sem csökkent. A gyerekekkel ma is eljár korcsolyázni, sokszor agyagozik velük, máskor varrni tanítja a lányokat. Ő az, aki a kicsiket megismerteti a tanulás szükségszerűségével. Miután döntöttünk a kitüntetettekről, találkoztam néhány szakemberrel és szülővel - tette hozzá Hock Zoltán. - Mindannyian megerősítettek abban, hogy nagyon jó helyre kerül ez a díj, sőt, olyan is akadt, aki elnyomott egy könnycseppet a szeme sarkában. Farkas Erzsébet a felső tagozatosok világának jó ismerője. A Szigeti József Utcai Általános Iskola igazgatóhelyetteséről az a hír járja, hogy személyiségének kisugárzása a családokban is érzékelhető, megtalálható. Szenvedélyes természetjáró, aki a gyerekeket is megismerteti a környezet szépségével. Húsz évvel ezelőtt az iskola egyik alapítója volt, ma pedig mikrokörnye- zetét formálja, alakítja. (folytatás a 4. oldalon) Az ünneplő közönség. Előtérben a város vezetői, balról jobbra Sebestyén Béla alpolgármester, dr. Vitáris Edit jegyző, Hock Zoltán alpolgármester és dr. Derce Tamás polgármester Hock Zoltán alpolgármester köszöntötte a díjazottakat vatását. - Nemrégiben beszéltem egy nagymamával - folytatta Hock Zoltán alpolgármester -, aki elmondta, a gyerekei már felnőttek, ezért nagyon régen járt gyermekintézményben. Amikor egy alkalommal megkérték, hogy ő menjen az unokájáért a bölcsődébe, egészen katartikus élmény volt számára, hogy milyen szeretettel és szakértelemmel foglalkoznak a kicsikkel, és hogy miként próbálják helyettesíteni a családot. Minden tisztelet azoké, akik a legkisebbeket gondozzák, hiszen ennél a korosztálynál egyetlen percre sem lankadhat a figyelem. A díjazottak között a bölcsődéből az óvodába vezet át Medvegy Katalin, a Langlet utcai tagóvoda vezetőhelyettese. Több évtizedes pályáján ma már azoknak a gyerekeit gondozza, akik „Egymás kezét fogjuk”