Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-06-03 / 11. (291.) szám
2004. június 3. _ ________ (JJ p£ ö rökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben. A Csendben sohasem csalatkozhatunk. Mindig az igazság hangján szól hozzánk. De ő sem tűr tőlünk hazug szót. A Csendet nem lehet becsapni. Sokadalom, lárma kell ahhoz, hogy a hazugság prosperálhasson, a Csend megfojtja a hazugságot. Azért jön ránk ez a felséges nyugalom a vadonság magányában, mert a Csend - az Isten hangja.” (Idézet Széchenyi Zsigmond Csui! című könyvéből.) Április 30-án reggel 6-kor izgatottan kémleltem a látóhatárt, és a becsült időpontban a láthatáron felsejlettek Hiva Oa-sziget hegyvonulatának körvonalai. A sziget har- sogóan zöld déli partja mellett végighajózva 17 órakor vitorlásunk nyolc méter mély vízben, a Tahauku-öbölben horgonyzott le. A magyar sporthajók közül egyetlen hajóssal a fedélzetén a Viktoria kelt át harmadikként a Csendesóceánon... A Marquises-szigetek viszonylag zárt, kis körzetben fekszenek. Az 5000 méter mélységből felmagasodó vulkanikus alapzaton hat nagyobb és hat kisebb sziget alakult ki. Tájképileg nagyon szépek, több sziget csúcsa 1000 méter fölé magasodik. A franciák „utolsó paradicsomként” emlegetik, és az tény, hogy a nehezen megközelíthető szigetek viszonylag elkerülték a civilizáció hatásait. A vulkanikus talaj termékeny és dús növényzetű, a sziget népeinek története pedig romantikus és tragikus. Kannibál hajlamú, harcias polinéz csoportok éltek a szigeteken, akik gyakorta háborúskodtak egymással. A Marquises- szigetek lakosságát 1797-ben még 60 ezer főre becsülték, de 1946-ban már csak 2802 személyt találtak a népszámlálók. A nép pusztulását valószínűleg a behurcolt betegségek okozták. A francia hatóságok intézkedései nyomán a lakosság száma ismét növekszik, már meghaladja a 6000 főt. A szigetcsoport központja, a rendkívül gazdag és termékeny Hiva Oa-sziget 37 km hosszú és 16 km széles, legmagasabb csúcsa a Temetiu (1260 m). A csodálatos szépségű Atuona-völgy bejáratánál, az öböl partjánál épült Atuona városka, a Marquises-szigetek székhelye. Kikötője, Tahauku keskeny folyosó a felmagasodó szirtek között. A város mögött emelkednek az 1073 méter magas Mt. Heani sziklatornyai. Ebben a varázslatos környezetben élt és dolgozott a franciák nagy festője, Paul Gauguin. Itt is halt meg, a városka fölötti temetőben helyezték örök nyugalomra. A kikötőben az óceán vándorai, a vitorlások tartották pihenőjüket. A kikötő egyetlen, betonból készült mosdójában és zuhanyzójában folyt a hosszú út alatt összegyűlt szennyes mosása. Friss forrásvízzel teltek meg a hajó édesvíz- tartályai. Hiva Oa után május 8-tól május 15-ig az öt mérföldre található szomszédos sziget, Tahuata mellett, a Hana Moe Noé szemet gyönyörködtető, homokos, pálmafákkal szegélyezett öblében horgonyzott a Viktoria. A gazdag trópusi, tengeri élővilággal rendelkező öbölben fantasztikus látvány volt a hatalmas mantaráják körözése. Május 21-én már a Marquises-szigetektől 420 mérföldre délnyugatra fekvő Tuamotu atollgyű- rűkből álló szigetcsoportjához tartozó Rangiroa lagúnájában ringatózott a hajó. Tuamotu, a Társaság-szigetektől keletre elterülő tengerrész a szétszórt apró szigetek és korallzátonyok elképesztő labirintusa. Magellán utazása óta az európai hajók tucatjai pusztultak el a sziget partjain, és napjainkban is sok roncs hever még a zátonyok tetején vagy a parti dűnehomokba temetkezve. A szigetek két párhuzamos, ÉK-DNY-i irányú tenger alatti vulkanikus hátságon helyezkednek el, a déli szélesség 14. és 23. fok, valamint a nyugati hosszúság 135. és 143. fok között. Néhány lepusztult bazaltkúp kivételével a szigetek felszínét korallképződmények építik fel. Hivatalosan 78 szigetet tartanak számon, de se szeri, se száma a „majdnem sziget” zátonyoknak. A szabályos, nagy atollgyűrűk száma tíz, sok az átme- neü forma és az egyetlen lapos, kiemelt korall- mezőből álló motu vagy makatea. Mintegy negyven szigeten élnek emberek. A többin is ültetnek kókuszpálmát, és átjárnak oda szüretelni. Rangiroa a legnagyobb atoll a Tuamotu-csoportban. Hossza 70, szélessége 20 km. A szigeteken igazgyöngyöt termelnek még, híres az itt kapható fekete színű igazgyöngy. A lagúnát számos jacht keresi fel, hogy megfigyeljék a gyöngyhalászok víz alatti munkáját. A Mururoa-atoll a szigetcsoport legdélebbi részén fekszik, 1963-ban még pálmaligetes, békés sziget volt, a következő években azonban a kísérleti atomrobbantások hője mindent felperzselt. A következő héten már ismét a Csendesóceán vizein duzzasztotta a passzátszél a vitorlákat, útban a Társaság-szigetek felé, hogy május 26-án a Viktoria megérkezzen Francia Polinézia talán legismertebb tagjára, Tahitira, Papeete kikötőjébe. (Folytatjuk)
