Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-05-20 / 10. (290.) szám
2004. május 20. t a festő aprólékosan kidolgozott dést” kötött vele a Bányagépgyár. Évente háromnégy képet kellett festenie a gyári témákról, ezért járadékban részesült. A lét-fenntartás érdekében fontos volt a havi fix összeg, de kínlódás volt számára, hogy a termelésről fessen. Nehezen talált olyan témákra, amelyek festőként megérintették. Az elészült képek eredetileg a vezetők irodáiba kerültek, de a gyár privatizálása alatt valamennyi (mintegy 20-25 db.) eltűnt. Giron valójában - a későbbi definíció szerint - a „tűrt” kategóriába tartozott. Természeti formákból indult ki, és térszerűvé absztíahálta a maga formáit. Az évek során egyre távolodott eredeti világától. Végül már csak az ismerte föl a képen szereplő motívumokat, aki ismerte a teljes életművet. Amikor Giron halat, madarat, tojást festett, akkor is absztrakt kompozíció és nem hagyományos csendélet született. Kemény, expresszív képein is feltűnő, hogy mennyire kulturált, kifinomult színvilággal dolgozott. Azt hiszem, ars poeticája arról szól, hogy a természeti tárgyak szépségét a festő képes felülmúlni.- Ön vajon miért vállalta fel, hogy anyagi áldozatot is hoz a festő életművének népszerűsítése érdekében?- Műgyűjtőként szeretném Giron munkásságának ismertségét és valódi értékének elismerését a magyar művészettörténet áramába terelni, mert ő maga olyan visszahúzódó életmódot folytatott, hogy pályájának értékelése sehol sem szerepel. Ennek érdekében a közelmúltban megbízást adtam egy művészettörténésznek, hogy végezzen kutatásokat, készítse el a művek katalogizálását, és készítsen tanulmányt Giron Emánuelről. Egy album kiadását is tervezem, de a nyomdai előállítás költségeihez még további támogatók is szükségesek. Úgy vélem, Giron a maga területén Berdával egyenértékű művész. Berda József a költő, az eredeti figura, a hedonista és nyíltan éhenkórász, és vele szemben Giron Emánuel a szemérmes és szégyenkező festőművész. Újpestnek mindketten kiemelkedő tehetségű alkotói voltak. Rojkó Annamária Irodalomtörténet és mélylélektan Szakmai és közönségsiker a felolvasó színpadon-Tudják önök, hogy mi az a Roschach- teszt? A klinikai pszichológia e módszerét többször is említik Valachi Anna „Minket, Gyuszi, szeretni kell” című dokumentumdrámájában, mert Kozmutza Flóra (a későbbi Illyés Gyuláné) - a sorsanalitikus Szondi Lipót munkatársaként - ezt a tesztet kívánta elvégeztetni József Attilával és Illyés Gyulával. A Roschach-teszt a szorongások és konfliktusok feltárására szolgál. Tíz tintafoltból áll, amelyekhez szabad asszociációk társulnak. A vizsgálat alanya meghatározások kiválasztásával értékeli a foltokat. József Attila, Kozmutza Flóra és Illyés Gyula szerelmi háromszögét hét évtized óta titokzatos homály fedi; e viszonyt intrikák és vádak övezték. Irodalomtörténészek, pszichiáterek és elfogult versbarátok próbálták megfejteni, hogy Flóra, illetve Illyés felelős-e a költő öngyilkosságáért. Az Újpesten élő irodalomtörténész szerző - József Attila életének és életművének tudós kutatója - a három alak hiteles visszaemlékezéseit, leveleit, naplójegyzeteit szerkesztette különleges technikával egységes színdarabbá. A mindössze egyetlen estére színpadra állított, ám sikere nyomán megismételt felolvasó színpadi előadásra már elővételben elkeltek a jegyek. A Petőfi Irodalmi Múzeum pénztára előtt aznap (április 17-én) este sorba állók számára az előadással szomszédos termet nyitották meg, ahol kivetítőn közvetítették a bemutatót. A múzeum szalonjában három kiváló színész: Kaszás Gergő, Bertalan Ágnes és Hegedűs D. Géza - valamint néhány rekvizitum - segítségével közel hetven évet utazunk vissza az időben. 1936-37-ben járunk, József Attila életének utolsó esztendejében. Flóra pszichiáterként kerül kapcsolatba a költővel, aki azonnal beleszeret, és néhány napon belül megkéri a kezét. Flóra tisztában van ostromlója pszichés állapotával. Szerelmes sorok helyett kedves hangú levelekkel tartja ébren benne a hitet, hogy Attila és ő egyszer még házaspár lehetnek. Az irodalmi élet mecénásai ugyancsak nyomást gyakorolnak rá, hogy a költő gyógyulása érdekében vállalja föl a múzsa és a kedves szerepét. Ebben az időben Illyés már hosszabb idő óta külön él első feleségétől. József Attilával kötött régi barátsága évekkel korábban megromlott. Flóra vele is pszichológiai tesztet kíván készíteni, Attila pedig egyre féltékenyebb... A Petőfi Irodalmi Múzeum Felolvasó Színpadának előadása sokkal több volt a forgató- könyvből előadott „élő hangjátéknál”. Bertalan Ágnes kitűnően visszaadtaa Flóra higgadt, kissé anyáskodó, megnyugtató hangú, ám mindvégig időhúzó taktikával írt leveinek eredeti szándékát. Kaszás Gergő remekelt az egzaltált költő szerepében. A versek, versrészletek hangsúlyozásával a kiváló szavaló hírében álló József Attilával azonosult. Hegedűs D. Géza, szelíd hangon, de a kikezd- hetetlenség érzetével idézte fel Illyés visszaemlékezését. E hármas kapcsolatban - állítása szerint - ő következetes magatartást foglalt el: nem adta fel politikai elkötelezettségét - ahogy azt Attila állította -, és nem hódította el tőle szerelmét. Az előadást követően az irodalomtörténetünk szereplőinek megítélése és a felmerülő kérdések megválaszolása a közönségre vár. Valachi Anna szerző, Radnóti Zsuzsa dramaturg és Forgách András rendező megtették a magukét. ínekei: a dupla kvartett Szeretettel meghívunk mindenkit az Újpesti Baptista Imaházba (Kassai u. 26.), ahol május 29-én 18 órai kezdettel, az Újpesti Zenés Estek keretében az Újpesti dupla kvartett énekel. Zenés áhítatunkon reneszánsz és barokk nagymesterek férfikari feldolgozásai és modern hangvételű darabok (sprituálék, gospel, country) kerülnek előadásra. Mindenkit szeretettel várunk, a belépés díjtalan. Újpesti Baptista Imaház
