Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-05-06 / 9. (289.) szám
2004. május 6. 3 A képviselők elfogadták az elmúlt év költségvetéséről szóló beszámolót, döntöttek a pénzmaradvány felhasználásáról (folytatás az 1. oldalról) XXXIII. törvény, amely a közalkalmazottak garantált illetményrendszerét szabályozza, nem tiltja a közalkalmazotti illetményrendszertől a közalkalmazott javára történő eltérést, nincs akadálya, annak sem, hogy az illetmény- rendszertől a közalkalmazottak javára történő eltérés új pótlék bevezetésével történjen meg. A költségvetési rendelet a bérnövekedés költségvetési hátterét megteremtette, a pótlék konkrét, személyre szabott összegének megállapítására már munkáltatói jogkörben meghozott döntés keretében kerül sor. Az önkormányzat több éven keresztül eredményesen élt a törvényességi észrevételben vitatott, határozott időre megállapított pótlékkal, miközben törvényessége tekintetében korábban nem merült fel semmiféle aggály. Az előterjesztő utalt arra is: a kormány az államilag finanszírozott béremelés helyett azt javasolta, hogy az intézményfenntartók 2004-ben saját forrásaik terhére hatszázalékos bérnövekedést biztosítsanak a közalkalmazottak részére. A bérnövekedés konkrét formájára és finanszírozására azt javasolták: racionalizálással, létszámcsökkentéssel teremtsék elő ezt az összeget. Eddig megfelelő volt Dr. Gergely Zoltán, az MSZP frakcióvezetője ama véleményen volt, hogy a polgármesteri előterjesztés nem oldja fel a törvényességi észrevétel kapcsán teremtett helyzetet, ráadásul elutasít egy észrevételt. Ezért módosító javaslatában azt fogalmazta meg, hogy a testület vegye tudomásul a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét, és a testület kérje fel a polgár- mestert, hogy tegyen javaslatot a közalkalmazottak illetményemelésére, amelyet alapbére- sítve lehetne megoldani és hosszabb távra garantálni. A pótlék ugyanis a következő költség- vetési évben megszűnhet, ha nem lesz rá önkormányzati fedezet. Az MSZP frakcióvezetőjének javaslatával sem az előterjesztő, valamint Pajor Tibor (MIÉP), Simonfi Sándor (MDF), Nagy István (Fidesz - MPSZ), Katona Sándor (Fidesz - MPSZ) sem értett egyet. Hock Zoltán alpolgármester az MDF frakció- vezetőjeként többek között arra utalt, hogy 1992 és 2003 között az önkormányzat minden költségvetés elfogadásakor döntött - határozott időtartamra - az Újpest-pótlékról, ezt eddig a Közigazgatási Hivatal nem kifogásolta, majd most váratlanul törvényességi észrevétellel élt, és alapbéresítést javasolt. Ha az önkormányzat a Közigazgatási Hivatal szerint értelmezné az Újpest-pótlékot, akkor most vissza kellene vonnia azt. Ám ennek minden politikai és gazdasági következményét az MSZP-frakciónak kellene viselnie, illetve a Közigazgatási Hivatal felé feljelentést tevő személynek. Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben a kormány a közalkalmazottak számára ötvenszázalékos béremelést hajtott végre, ám annak anyagi terhét csak három hónapig állta, majd a továbbiakban a béremelés felét az önkormányzatokra hárította. Az elmúlt évben az önkormányzatnak közel egymilliárd forintot kellett előteremtenie, arra, hogy a kormány döntését finanszírozza. A közszféra idei béremeléséhez a kormány már ennyit sem biztosított, csupán javasolta, hogy a hatszázalékos béremelés anyagi fedezetét saját hatáskörükben, racionális gazdálkodással teremtsék elő. Ha pedig az önkormányzatnak magának kell kigazdálkodnia ezt az összeget, miért ne tehetné pótlék gyanánt, ahogyan ezt 1994-óta is teszi. Miért kellene az önkormányzat gazdálkodását veszélyeztetni azzal, hogy a kormány által beígért, ámde nem fizetett béremelést előteremtsék? Csóka János, a Budapesti Német Iskolaegylet Egyesület-Szocialista‘Romák képviselője arra utalt: számtalan esetben volt már példa arra, hogy a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételével az önkormányzat nem értett egyet, s az esetek nagy többségében Újpestnek adott igazat az Alkotmánybíróság is... Boruzs András, az SZDSZ frakcióvezetője, aki a kérdést jogi értelmezési témaként értékelte, arról szólt: vajon kinek fáj, hogy a hatszázalékos bérfejlesztést Újpest-pótlékként fizeti ki az önkormányzat? A vitában a Közigazgatási Hivatal észrevételével értett egyet Kiss Sándor (MSZP), dr. Trip- pon Norbert (MSZP), valamint Bodrogi Jenő (MSZP). A szavazás során a testület először az MSZP által benyújtott módosító javaslatról szavazott, 13 igen, 19 nem szavazattal elvetve azt. Az eredeti előterjesztést 19 igen, 12 nem, 1 tartózko- ■ dás szavazati aránnyal fogadták el a képviselők. A pénzmaradványról A napirend második pontjaként tárgyalták a képviselők Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 2003. évi költségvetésének teljesítéséről és a 2003. évi pénz- maradványról készült beszámolót, a pénzmaradvány felosztására készült javaslatot, valamint a 2004. évi költségvetési gazdálkodásról szóló rendelet módosítására készült javaslatot. Az előterjesztő szóbeli kiegészítőjében utalt arra: 2003-ban az önkormányzat életében több évig tartó racionalizálási program vette kezdetét, és több megszorító intézkedés meghozatalára kényszerültek. A tavalyi év gazdálkodása azért sem volt egyszerű, mert első alkalommal kényszerült az önkormányzat arra, hogy 270 álláshelyet szüntessen meg, és ezzel biztosítsa a kormány által elhatározott, ám tel- jeskörűen nem finanszírozott közalkalmazotti bérfejlesztést is. A szigorú gazdálkodással az önkormányzat elkerülte a csődhelyzetet és a likviditásai problémákat is. A beszámoló a bevételek és kiadások tekintetében eredményes mérleget mutat, például kerületi szinten 350 millió 305 ezer forintos pénzmaradvány képződött. Az alpolgármester előterjesztésében arra tett javaslatot, hogy az intézmények a képződött pénzmaradványukat teljes egészében kapják vissza, az önkormányzat az elvonás lehetőségével ne éljen. A maradvány felhasználása a gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet. A Polgármesteri Hivatal gazdálkodásában képződött 243 millió 006 ezer forintos maradvány felhasználására konkrét javaslatot tett: így többek között az általános intézményfenntartási céltartalékra, egyéb feladatokra 188 millió 332 ezer forintot javasolt fordítani, és a továbbiakban legjelentősebb tételként a Tungsram utcai nyugdíjasház felújítása, a MÁV Szimfonikusok támogatása, a Lepke Múzeum támogatása jött még szóba. Daróczi Lajos (Fidesz - MPSZ) a pénzügyi, költségvetési bizottság elnökeként arról szólt, a bizottsági ülésen a beszámolót 9 igen, 2 tartózkodás szavazati aránnyal, míg a pénzmaradvány felosztására tett javaslatot 10 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el a bizottság tagjai. A bizottsági ülésen az MSZP- frakció módosító javaslatként a panelházak felújítására kívánt pénzeszközt elkülöníteni, ám ezt a javaslatot a bizottság elvetette. Mire fordítsák? Dr. Trippon Norbert, az MSZP frakcióvezetőhelyettese módosító indítványt nyújtott be, amely során a polgármesteri hivatalban képződött pénzmaradvány felosztását taglaló előterjesztésben szereplő, általános intézményfenntartási feladatokra szánt 188 millió 332 ezer forintos tételt 108 millió 332 ezer forintra csökkentenék, s az ily módon „felszabaduló” 80 millió forintból 30 millió forintot a panellakások felújítási alapjának növelésére, további 50 millió forintot az egyéb támogatások (segélyek) előirányzatának növelésére kívánnának fordítani, hogy a szociális témák nagyobb hangsúlyt kapjanak. Az eredeti előterjesztést az SZDSZ, a MIÉP, a független frakció, a Budapesti Német Iskolaegylet Egyesület-Szocialista Romák frakciója is támogatta. A módosító javaslatot azonban az előterjesztő elvetette. Válaszában kiemelte: a szociális ellátás eddig is kiemelt terület volt az önkormányzati „rangsorban”, az elmúlt évben is valamennyi rászoruló megkapta azt a segély- összeget, juttatást, ami számára az önkormányzat rendeletéi alapján adható. A szavazás során először az elmúlt évi gazdálkodásról szóló beszámolóról szavaztak a képviselők, amelyet 20 igen, 12 tartózkodás szavazattal elfogadtak. A pénzmaradvány felosztására tett javaslat szavazása előtt döntöttek a képviselők az MSZP dr. Trippon Norbert által előterjesztett módosító indítványáról. A jelenlévők 13 igen, 19 nem szavazattal vetették el a ja- (folytatás a 4. oldalon)
