Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-12-18 / 18. (280.) szám

M integy 45-50-en gyűltek össze ma­gyar lobogókkal felszerelkezve a pulai ACI marinában. 2003. szep­tember negyedikén 11 órakor kisebb ünnep­ségre készülődtek. Barátok és ismerősök azért utaztak Pulába, hogy köszöntsék a kikötőbe megérkező vitorlást, amely magyar lobogó alatt, magyar - sőt újpesti - kapitánnyal a fedélzetén megkerülte a földet. A négy évig tartó útra húsz évig készült. Az újpesti születésű Görög Péter a küldetés 2/3- át egyedül, 1/3 részét barátaival tett meg. A VIKTORIA egy első és kettő harmadik helye­zést ért el a magyar vitorlássport történeté­ben. Sikerült létrehozni egy 19 340 km-es rö­vidhullámú rádió-összeköttetést is, amely vár­hatóan Guinness-rekord lesz. Hogyan határozza el magát valaki egy ilyen útra? Kalandvágy? Menekülés valami elől? Bizonyítás? Mielőtt választ kapnánk kérdé­seinkre, ejtsünk pár szót a kapitányról! Gyermekként keelboattal „járt” Görög Péter természet iránti vonzalma a gyer­mekkorba nyúlik vissza. A Görög családnak egy kétpárevezős keel- boatja volt az újpesti Haladás csónakházban, a Flottilla mellett, ahová már egyéves korától szüleivel hétvégén lejárt. A felnövekvő gyer­mek szentendrei szigetkerülő túrák során is­merkedett meg a vízi élet és a táborozás rej­telmeivel. Az akkori - még tiszta - Dunán a római-parti és újpesti oldalon élénk társasági élet folyt, esténként tábortűz melletti beszél­getések közben szövődtek a barátságok. 16 éves korában, 1963-ban vízijártassági vizs­gát tett a vízirendészeti hatóságok előtt. Azután, évek múltával, a Könyves Kálmán Gimnázium tanulójaként a földrajzórákon és otthon már a földrajzatlaszt bújta, gondolat­ban az Égéi- és Földközi-tengeren kívül bejár­ta a Karib-tengert és a csendes-óceáni sziget­világot is. Képzeletvilágát kiszínezték az olva­sott regények kalandjai. Akkor még sejtelme sem volt arról, hogy ez az álmodozás egyszer majd valóra válik, mint ahogy arról sem, hogy a valóság más, mint amit a regényekben olvasott. A középiskolai évek után élete semmiben sem különbözött egy átlagember életétől. Sikerte­len felvételi vizsga a Budapesti Orvosi Egye­temre (helyhiány miatt elutasították), majd munka, család, két gyermek, dolgos hétköz­napok. 12 évi házasság után válás. Egy Dragonnal folytatódott Síelés, vitorlázás, lovaglás a hobbija. A Bala­tonon a ’80-as évek végén 5 évig vitorlásver­senyeken indul egy Dragonnal, ellesve a nagy­hajós versenyzés fortélyait. Bár még tengeri vitorlása nincs, és még tengeren sem járt soha, eltökéltsége, hogy egyszer majd meg­kerüli a földet, egy pillanatra sem lankad. 1990-ben beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékére, hogy az esténkénti el­méleti felkészülés során elsajátítsa a tenge­részet tudományát olyan kiváló tanároktól, mint dr. Ugroczky László és Vass Tibor. A si­keres elméleti vizsgát gyakorlati felkészülés és vizsga követi: part menti navigáció, ismer­kedés a szextánssal, csillagászati helymegha­tározás a gyakorlatban. Négy év múlva a „szamárlétrát” végigjárva (harmad-, másod-, majd első osztályú vizsga és a hozzá kapcsolódó gyakorlat) megszerzi a „korlátlan vízterület” minősítésű nemzetközi tengeri vizsgabizonyítványt. 1994-ben tulajdonosa lesz egy 40 láb hosszú, használt, 11 éves Gib Sea vitorlásnak. Már a tengeri vizsgákra való felkészülés során megmozdult bennem valami, meséli Görög úr. Megnyílt a lehetőség arra, hogy megvalósítsam a gyermekkorom óta dédelgetett álmokat: be­kalandozni a tengereket, óceánokat és föld­részeket. De addig még nagyon sok tennivaló volt. A hajót fel kellett készíteni a feladatra. Vételkor gyári alapkivitelnek megfelelő felké­szültsége volt: iránytű, mélység- és sebesség- mérő, VHF-rádió, egy fok- és egy nagyvitorlából állt a felszereltsége. Rendelkezett egy 50 lóerős, beépített Perkins dízelmotorral is. Megkezdő­dött tehát a hajó felkészítése, hogy megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, ellenálljon az óceá­nok és tengerek ostromának. Az indulásig - az anyagi lehetőségek figyelem- bevételével - minden évben gyarapodott a hajó felszereltsége. Navigációs műszerek sora, hid­raulikus automata kormány épült be, amely tet­szés szerint szélre, vagy egy adott fölrajzi pont­nak megfelelően, vagy egy állandó irány szerint is képes volt a hajót kormányozni. Elkészültek a tartalék vitorlák is. Ahogy évről évre haladt a Viktóriák A holdra „járó”, sőt ott telket vásárló emberek korát élve kevésbé tartjuk számon az 1522-es esztendő szeptemberének 22-ik napját. Ekkor futott be ugyanis Sevilla kikötőjébe a Victoria nevű hajó, miután a világon elsőként körül­hajózta a földet. A Victoria négy másik hajóval és összesen 237 főnyi legénységgel három évvel korábban hagyta el Spanyolországot. A nem minden­napi nehézségekkel járó és viszontagságos út után csak tizennyolcán léphettek ismét His­pánia földjére. Fernando Magellán, e nagyszabású vállal­kozás kezdeményezője szintén nem volt a visszatérők között, egy évvel korábban a Fülöp-szigeteken életét vesztette. Magellán föld körüli útjával bebizonyította az egységes világóceán létezését, miután Dél-Amerika partjai mentén hajózva a Tűzföldről északra átjárót talált a Csendes-óceánra. Szinte napra pontosan négyszáznyolcvan­egy évvel később Görög Péter újpesti hajós Viktoria nevű hajójával visszaér föld körüli útjáról, bár nem Sevilla, hanem Pula kikötő­jébe. Aki magányos hajósként indul, de népes csapat várja a kikötőkben. Aki a Csendes­óceánon vitorlázva nem fűrészporlevest és pirított bőrszíjat készít - mint Magellán ha hetekig nem ér partot. A négyévnyi vakáció egy kisregény témája is lehetne. Sorozatunkat a kalandvágyók és az önmagukat próbára tévők számára állítottuk össze. hajó felkészítése a nagy vállalkozásra, úgy in­dult a Viktoria a pulai kikötőből hosszabb és hosszabb útra. Először a Pula-Málta-Pula úton, majd a következő évben a Pula-Khorintosz- Égei-tenger-Földközi-tenger-Jón-tenger-Pula útvonalon próbálgatta Görög Péter barátaival hajóját és saját képességeit, tudását, készülőd­ve földkerülő útjára. Tapasztalatokat szerzett az egyes országokba történő ki-és bejelentke­zésekről, csatornaátkelésről, a hajón menet közben jelentkező műszaki problémákról és azok orvoslásáról. Miközben a hajó novembertől áprilisig téli pi­henőjét tartotta, folyt az útvonal tervezése, a fel­mérés, mi az, ami feltétlenül szükséges az útra. Megvannak-e a térképek, szakkönyvek? Lel­kes barátokkal, a számolgatás, mennyi és mi­lyen élelmet vigyünk magunkkal? 1999. márciusra elkészült az első szakasz terve, összeállt a csapat, mind kipróbált tengeri vitor­lázók. Heten szándékoztunk nekivágni a Pulától a Kanári-szigetekig tartó útnak Görög-Batt- lay-Gaál-Gyocsos-dr. Hantos-Holka-Koleszár összeállításban, emlékezik vissza a kapitány. Végre eljött 1999. július 3-a, az indulás napja. A Viktoria feltöltve élelemmel, vízzel, üzem­anyaggal elindult a kikötőből, átállva a vám­mólóhoz, hogy a szükséges formaságok elin­tézése után magyar lobogó alatt hajózva, Új­pest zászlójával a fedélzetén búcsút inthessen a horvát partoknak. ^ (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents