Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-11-27 / 23. (278.) szám

2003. november 27. ÚJPEST A díjátadást követően egymást köszöntötte négy díjazott (balról jobbra): Párkányi Zsolt, Harmati János, Kiss Péter és dr. Bátori Sándor (Fotó: Horváth D.) Átadták a Wolf Emil A Chinoin Rt.-ben közel egy évtizede hagyománynak számít, hogy az esztendő legjelentősebb kutatóit, fejlesztőit Wolf Emil-díjjal jutalmazzák. A gyógyszer- és vegyészeti termékek gyárában - nagyszámú meghívott kolléga jelenlétében - ezúttal november 11-én került sor az ünnepségre. Rövid zenei műsort követően, Patrick Chocat vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében az innováció fontosságára hívta fel a figyel­met. Elmondta, hogy a harmadik negyedév végére az értékesítésben a Chinoin 16%-os növekedést ért el. Annak a véleményének adott hangot, hogy a szakmai siker titka az innovatív termékekben található. Az elkövetkezendő két évben a Chinoin ideg- és elmegyó­gyászati, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerekkel jelenik meg a pia­con. Ezt követően a vezérigazgató a hagyományok jelentőségét méltatta, egyben visszatérve bevezető gondolatához jelezte, hogy az idei díjazottak valamennyien az innová­ció elkötelezett hívei. A beszédet követően dr. Jelinek István, a Wolf Emil Alapítvány megbí­zott elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket. 2003. évi szakmai munkája alapján Wolf Emil-díjban részesült dr. Bátori Sándor, a szintetikus kutatási labor vezetője, aki új gyógy­szerhatóanyagok kiválasztásában ért el jelentős eredményt. Az új disztribúciós központ kialakításáért Wolf Emil-díjat kapott Kiss Péter, a disztribúció üzletágvezetője. A tienil-acetonitril gyártásának meg­valósításáért megosztott Wolf Emil-díjban részesült Harmati János részlegvezető és Párkányi Zsolt fejlesztőmérnök.-r­Diákremekek a bútoripari szakvásáron Az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakkö­zépiskolában hagyománynak számít, hogy a végzős technikusnövendékek jól sike­rült mestermunkáit kiállítják a budapesti bútoripari szakvásáron. A szakmai talál­kozó egyben kiváló alkalom az iskola be­mutatkozására is. Míg a kisebb-nagyobb üzemek képviselői állásajánlatokkal kere­sik fel a standot, addig számos látogató a továbbtanulási lehetőségekről érdeklődik. Munkatársunk Ágfalvi Flóra igazgató- helyettessel beszélgetett.- Az iskola mennyire tartja jelentős ese­ménynek, hogy jelen lehet a szakvásáron?- Az idén hatodik alkalommal kaptunk meghí­vást a hazai bútoripar legfontosabb rendezvé­nyére. Tapasztalataim szerint, a diákokban is tudatosult a kiállítás jelentősége, hiszen gya­korlati példák igazolják: bemutatkozásukkal az elhelyezkedési lehetőségeiket is növelik. Tanu­lóink egy csoportja rendszeresen készül arra, hogy bemutathassa munkáját.- Van-e szabály arra, hogy miből és miként készüljön a vizsgamunka?- Szabály természetesen nincs, de az utolsó évet megelőző tanév végén a diákok megisme­rik a megfogalmazott elvárásokat. A szakmai és vizsgakövetelmények egy önállóan tervezett bútor elkészítését írják elő. Az első félév a ter­vezésé, a második a megvalósításé. Mindenki önállóan dolgozik, a termékek tehát nem lehet­nek egyformák. Akad diák, aki azonnal tudja, hogy mit fog elkészíteni, mások a szaktanárok­kal konzultálnak. Iskolánk sajnos nem képes a faanyagok biztosítására vagy finanszírozására, így csak a műhely rendelkezésre bocsátásával tudunk segíteni. A tanulók önmaguk számára készítik a bútort. A tanterv a dokumentáció ké­szítésére és a konzultációra nem ad óraszámot, így a diákok a saját szabad idejükből áldoznak a mestermunka-dokumentáció elkészítésére. Mindez azonban kitűnő felkészülést jelent a szakmai tanulmányi versenyekre.- A kiállított bútorok egyikét egy diáklány készítette. Milyen arányban tanulnak lányok az iskolában?- A helyzetkép szerint a szalagavatóra mindig „kölcsön” kell kérnünk lányo­kat, hiszen a faipar hagyományosan fér­fiszakma. Amióta azonban elindítottuk a lakberendező-képzést, ezekbe az osz­tályokba fele-fele arányban járnak lá­nyok és fiúk. A bútorszakvásáron a sok remekmű között a baldahinos franciaágy is felkeltette az érdek­lődők figyelmét- Manapság milyenek a végzett diákok elhe­lyezkedési lehetőségei?- Immár véglegesen lezárult az úgynevezett „bútoripari rekonstrukció” korszaka. Az 1970- es évektől - elsősorban a lakótelepi lakások épí­tése során - óriási bútorhiány jelentkezett. A nagy gyárak mindenekelőtt a mennyiségi hiány pótlására termeltek. A szakmunkások gépsoro­kon dolgozták fel a bútorlapokat. Ennek az időszaknak vége, napjainkban a kisebb üze­mek, a természetes anyagok és a kézi meg­munkálás felé tolódott el az érdeklődés. Az igény- és ízlésváltás már itt-ott az utcáról néz­ve, az erkélyeken is látszik. Megjelentek az egyedileg készített, viaszolt fabútorok. Isko­lánk megpróbál lépést tartani a változásokkal. Élő kapcsolatban állunk a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarával, és tagjai vagyunk a Magyar Bútor és Faipari Szövetségnek. Szak­munkásokat és technikusokat egyaránt kép- zünk. Beindítottuk az akkreditált felsőfokú szakképzést; számítástechnikát és szakmai ide­gen nyelvet is oktatunk. Végzős tanulóinkat kedvező elhelyezkedési feltételek várják. Rojkó A. Intarziás sakkasztal - másként (Fotó: Zalka István)

Next

/
Thumbnails
Contents