Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-11-13 / 22. (277.) szám
ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA ÚJPEST BELSŐVÁROS • MEGYER • ISTVÁNTELEK • KÁPOSZTÁSMEGYER • SZÉKESDŰLŐ • KERTVÁROS • VÁROSKÖZPONT XI. ÉVFOLYAM • 22. SZÁM • (277. SZÁM) • 2003. NOVEMBER 13. • MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN • INGYENES 1840 Baráti hangulatú megbeszélésre és társkapcsolati együttműködési megállapodás aláírására került sor november 7-én az újpesti városháza polgármesteri tárgyalószobájában. A partner- kapcsolat kereteit már augusztus végén, az Újpesti Városnapok idején körvonalazta Matthias Németh úr, Bécs IV. kerületének jegyzője, valamint Sebestyén Béla, Újpest alpolgármestere. A küldöttséget ezúttal dr. Vitáris Edit jegyző asz- szony, dr. Derce Tamás polgármester, Sebestyén Béla és dr Tóth Krisztina alpolgármesterek, valamint az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat nevében Balázsné Gräff Magdolna elnök asszony és helyettese, Pappné Windt Zsuzsanna fogadta. A Bécs wiedeni városrészéből érkező IS fős delegáció tagjai vendéglátóikkal a két városrész azonos, illetve eltérő adottságairól, lehetőségeiről beszélgettek. Az előzetes egyeztetések nyomán dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere és Susanne Reichard, Wieden kerületi elöljárója kézjegyével látta el az együttműködési dokumentumot. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere, Susanne Reichard, Wieden kerületi elöljárója és Balázsné Gräff Magdolna, az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke az együttműködési megállapodás aláírásának pillanataiban (Fotó: Horváth Dávid) Bécs IV. kerületének küldöttsége Újpesten Az aláírást követően dr. Derce Tamás hangsúlyozta, mindenekelőtt a felnövekvő nemzedékek érdekében tekinti fontos eseménynek a két városrész együttműködését. Annak a véleményének adott hangot, hogy csak akkor változhat meg a világ, ha a gyerekeinket nyitottságra neveljük. Az Európai Unió jövője hosszú távon (folytatás a 3. oldalon) Hová tűnt az iskolabútorgyár? Dózer és daru az istvántelki négyszögben - rész jén privatizálták. Cégünk a felszámolást követően, jelentős összegű hitel felvételével vette meg a gyártelepet. Valamennyi épületet alaposan lelakva, korszerűtlen berendezésekkel, rossz állapotban vettük át. Ennek ellenére két éven belül újraindítottuk a termelést, és a gyár mintegy két hektáros területét (ideértve az összesen kb. tízezer négyzetméteres beépített- ségű csarnokokat, épületeket) hasznosítottuk. Fejlesztésre a hitel törlesztése miatt nem volt ugyan lehetőség, de még így is 30-40 millió forintos árbevételt könyvelhettünk el, kizárólag bútoreladásból.- A gyár átmeneti működtetésével párhuzamosan már körvonalazódott a terület más jellegű hasznosításának terve?- Cégünk számára jelentős állomás volt, hogy sikerült rendezni a gyár telekkönyvi nyilvántartását, a későbbi projekt kidolgozására csak ezt követően kerülhetett sor. Az épületek leromlott állapota egyértelművé tette, hogy a (folytatás a 3. oldalon) Szembetűnő változás jelei tapasztalhatók az Árpád út, Istvántelki út, Zichy Mihály és Ge- duly utca környékén. Az arra járók napról napra érzékelhetik az átalakulást, amelynek során az egykori Iskolabútor- és Sportszergyár-Az ön cége ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Annak idején milyen elképzelésekkel vásárolták meg az újpesti iskolabútorgyárat? -A hatvanas években még tömegtermelésre berendezkedett gyárat 1995. május 1épületeit lebontják. Ezen a helyen Ehrenwald Vilmos 1836-ban alapított épületfa-nagykeres- kedést. A több mint egy évszázadon át működő fatelep helyét az államosítás után foglalta el az iskolabútorgyár. Az immár üres területen hamarosan megkezdődik az építkezés, és jövő ősszel ugyanitt egy üzletközpont nyitja meg kapuit. Cikkünk első részében Berényi Jánossal, az Első Magyar Építési és Befektetési Rt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
