Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-02-13 / 3. (258.) szám
2003. február 13. 5 • Nem lehet elég korán elkezdeni • Piacképes nyelvtudás - nyolc általános után Mikor, hogyan, mennyiért? - a bűvös hármas kérdés mindig megfogalmazódik, valahányszor a nyelvtanulásról esik szó. A nyelvtudás egyre inkább felértékelődik, mindenki szeretne „többnyelvű” lenni, nem csupán a kordivat okán, hanem mért egyre inkább valós piaci igény a használható nyelvtudás. Sokan egyenesen kulcsként emlegetik Európa kapujához. Közismerten szerénynek mondható a magyar átlag nyelvtudása, és az okokat keresve máig nem dőlt el, vajon az akarat, a képesség, a lehetőség, a módszerek helytelen megválasztása okolható-e ezért. Mindenesetre a vita folyamatos, szakemberek sem értenek egyet abban, vajon mikor és mi módon kell elkezdeni az idegen nyelvvel történő ismerkedést. Turnémé Gadó Ágnes, a káposztásmegyeri lakótelepen működő Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskola igazgatója azok közé tartozik, aki a korai kezdés beszédcentrikus nyelvoktatás mellett tette le voksát.- Valóban merésznek tűnő vállalkozásba kezdtünk négy évvel ezelőtt, amikor a fenntartó, vagyis az újpesti önkormányzat támogatásával először kísérleti jelleggel elindítottuk az első két tanítási nyelvű- magyar-angol - osztályt. Sokan csodálkozással vegyes kétkedéssel fogadták a hírt - emlékezik az igazgatónő -, de mi kétéves intenzív kutatómunka és a szükséges személyi, tárgyi feltételek megteremtése után mégis elkezdtük a program megvalósítását, mert bíztunk a sikerben.- Bizakodásuk nem volt hiábavaló, bár sokan féltették a gyerekeket az annyiszor hangoztatott túlterheltség miatt a gyászos statisztikák ismeretében, hiszen minden tizedik gyerek diszlexiás, vagyis nem képes olvasni, írni magyarul sem helyesen.- Valóban így volt, a pedagógusok és szülök is tartottak kezdetben mindettől, de a félelem alaptalannak bizonyult. Természetesen ebben a korban, első osztályban nem írni és olvasni tanítjuk angolul a gyerekeket, hanem egy beszédcentrikus, kommunikáció-központú módszert alkalmazunk. Nyilvánvaló, hogy nem tesztlapokat töltetünk ki a hatéves gyerekekkel, és nem nyelvtant magolta- tunk. Nem írnak, nem olvasnak, hanem beszélgetnek angolul. Ezeket a beszélgetéseket különféle „hétköznapi” témakörök köré csoportosítjuk, szó esik vásárlásról, ünnepekről, kirándulásról, dalokat és mondókákat gyakorolunk. Az igazgatónő maga is tanít angolt, tehát „saját bőrén” is tapasztalja naponta mindazt, amiről beszélünk. A gyakorlati módszerről szólva elmondja, hogy az első három évben egész napos képzést kapnak a gyerekek, ebbe „beleférnek” a tanuláson kívül a különféle kézműves, sport- és egyéb szabadidős foglalkozások is. Házi feladat nincs, nem kell külön nyelvórára járniuk, így időt takarítanak meg a gyerekek, és pénzt a szülők. És ami nem elhanyagolható szempont: esélyt kapnak a nyelvtanulásra azok a gyerekek is, akiknek nem annyira tehetősek a szüleik, hogy külön fizessenek nyelvtanárt. Turnémé Gadó Ágnes külön kiemeli beszélgetésünk során, hogy remek pedagógusgárda foglalkozik a gyerekekkel, alsó tagozatban tanítók - akik angol szakkal is rendelkeznek -, de van angol anyanyelvi tanár is. Most várnak két ír tanítójelöltet, akik gyakorlati idejüket töltik majd az iskolában. Három magyar pedagógus készül az angol szakvizsgára ebben az évben. Szükség esetén logopédus is foglalkozik a gyerekekkel.- Lépésenként, fokozatosan haladunk előre - avat be a módszer „sűrűjébe” az igazgatónő. Első és második osztályban az ének-, rajz- és testnevelés órák nyelve az angol, harmadiktól a természetismeret, hetediktől földrajz és biológia a természet- ismeret folytatásaként kerül a programba. Hatodiktól új tantárgy az országismeret, melynek célja az angol anyanyelvű országok kultúrájának, történelmének, hagyományainak megismerése. Ezen felül öt órában, bontott csoportokban történik az angoloktatás. A negyedikesek kb. 1400 szavas szókinccsel rendelkeznek, mire elvégzik a nyolcadikat, tudásuk megfelelhet a nemzetközi középfokú nyelvvizsgának, amit le is tehetnek. Megtudom, hogy nemrégiben angol szakemberek mérték fel a gyerekek tudásszintjét, és igen kedvezően értékelték azt. A tárgyi feltételekről szólva elmondja Turnémé Gadó Ágnes, hogy videók, hangkazetták, nyelvoktató magnók, könyvek segítik munkájukat, szeretnénk egy nyelvi labort felszerelni. Mindez persze nem olcsó „mulatság”, nem is lennének képesek megteremteni az önkormányzat támogatása nélkül. Az iskola rendkívül népszerű, az igazgatónő elmondása szerint az elköltözött családok gyermekei is ide járnak vissza a környező településekről.- Háromszoros-négyszeres a túljelentkezés. A bejutáshoz képességfelmérést végzünk, az elkövetkező tanévben is két első osztályt indítunk. Február 24-én 17 órakor szülői tájékoztató értekezletet tartunk azok számára, akik még nem döntöttek, hova íratják gyermeküket, illetve többet szeretnénk tudni programunkról. Március 3-7. között bemutató órákon a gyakorlatban is megtekinthetik oktatási programúkat. Négy év sikere mindenképpen biztató folytatást ígér. Erre az önkormányzat mint fenntartó „végleges” engedélye is bizonyíték. A kételyeket, félelmeket Sokat segít az anyanyelvi tanár. Képünkön Mr. Njoku Godwin Ogueri és a 3. a osztály egy csoportja Turnémé Gadó Ágnes igazgató és a diákok (Fotó: Horváth Dávid) elmosta az idő, hiszen az angol mellett az anyanyelvi tárgyakban is jeleskednek itt a gyerekek, amit versenyek, vetélkedők igazolnak. A magyar kultúra napján Turnémé Gadó Ágnes igazgató Karácsony Sándor-díjat vehetett át Magyar Bálint oktatási minisztertől. Az elismerés minden bizonnyal a két tannyelvű képzés sikerének is szól. , ,, „ .. Leopold Györgyi A magyar kultúra napja alkalmából az oktatási miniszter Aranykatedra elismerés- ban részesítette Flórik Györgynét, a Könyves Kálmán Gimnázium matematika-fizika szakos tanárát. A díjat Sömjén Gábor, a gimnázium igazgatója adta át - a nevelőtestület jelenlétében - a Könyvesben immár 32-dik tanévét töltő tanárnőnek. (Fotó: Horváth Dávid)
