Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-10-09 / 20. (275.) szám

2003. október 16. ÍJ PEST Lakbértámogatás, rendeletmódosítások (folytatás az 1. oldalról) lakókkal és a Székesdűlőért Egyesület észrevé­teleinek figyelembevételével, a K-4-es útra vo­natkozó kitétellel, kompromisszum elfogadá­sával és annak eredményeként került a testület elé. Az előterjesztést támogatta a terület önkor­mányzati képviselője, Pető Gyula (MSZP), aki elismerően szólt a lakókkal történő egyez­tetésről és elképzelésük figyelembevételéről. A testület 30 igen, 2 nem szavazattal elfogadta az előterjesztést. Hock Zoltán alpolgármester a harmadik napi­rendi pont keretében arról tájékoztatta a kép­viselő-testületet, hogy Ágotái Ferencnek, a Baj­za József Általános Iskola igazgatójának - saját kérésére - augusztus 15-ével megszűnt a közal­kalmazotti jogviszonya, mivel más településen pályázott meg egy vezetői állást. Mivel az in­tézmény vezető nélkül maradt, Hock Zoltán alpolgármester arra tett javaslatot, hogy a testü­let Kohodné Tóth Andreát, az iskola igazgató- helyettesét bízza meg 2004. július 31-ig terjedő időszakra az igazgatói teendők ellátásával, majd az oktatási-nevelési intézményekre irány­adó pályázati időszak figyelembevételével az álláshelyre pályázatot ír ki az önkormányzat. Dr. Chikány Gábor (MDF), a közművelődési, oktatási bizottság elnöke a bizottság támogatá­sáról biztosította az előterjesztést, majd a testü­let tagjai 31 igen szavazattal, egyhangúlag fo­gadták el a javaslatot. A támogatás új rendje A napirend negyedik pontjaként Nagy István alpolgármester tárt a testület elé - kiegészítő in­dítvánnyal együtt - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociá­lis ellátásokról szóló, 23/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelet módosítását célzó ja­vaslatot. Mint ahogyan az előterjesztő is utalt rá: a 2003-ban történt lakbéremelés rontotta az ön- kormányzati lakásban élő, szociálisan rászorult személyek, családok létfenntartási helyzetét, ezért az önkormányzat lényegesnek tartotta, hogy kimunkálja a támogatás új rendjét. A ren­delet módosításával új támogatási forma, a lak­bértámogatás vehető igénybe. Az előterjesztő célszerűnek látta módosítani a lakásfenntartási támogatás azon szófordulatát, mely szerint a család helyett a háztartás kerülne megjelölésre a támogatás mértékének meghatározásakor. A tervezet újdonsága volt továbbá, hogy a támo­gatási formák igénybevételének sorrendjében az alanyi jogon járó rendszeres gyermekvédel­mi támogatás elsőbbségét kívánta rögzíteni a gyermekjóléti támogatással szemben. A terve­zet szerint az önkormányzat és az Újpesti Va­gyonkezelő Rt. tulajdonában lévő lakás bérlője - a tervezetben pontosan meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - a lakbér 10-től 50 százalékáig terjedő összeget kérelmezhet lak­bértámogatásként. A lakbértámogatás csak ter­mészetben nyújtható, amelynek formája a lak­bér beszedésére jogosult szervezet részére tör­ténő közvetlen átutalás. Pelle András (Fidesz), a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke arról szólt, hogy a bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasol­ja a tervezetet. Dr. Benkő László képviselő az MSZP-frakció nevében tett módosító indítványt. Elmondta, hogy az alapjavaslatként megfogalmazott lak­bértámogatás a szociális rászorultságtól függő támogatások eszköztárát kívánja biztosítani, ezt azonban a frakció szeretné kiszélesíteni. Javas­latuk például azt célozta, hogy az önkormányza­ti bérlakásokban élők lakbértámogatásánál ne legyen feltétel, hogy a lakbér elérje vagy megha­ladja a háztartás nettó jövedelmének 10 száza­lékát, ezáltal bővítenék a támogatásban része­sülők körét. A költségvetés lehetőségeihez mérten Frakciószünet után dr. Derce Tamás polgár- mester nem támogatta a módosító indítványt, mondván, hogy az önkormányzat költségveté­se ehhez nem biztosít fedezetet. Hock Zoltán alpolgármester, Simonfi Sándor (MDF) és Pajor Tibor (M1ÉP) képviselők úgy vélték, megfelelő előkészítés után került a testület elé a rendelet, s az önkormányzatnak sem módja, sem le­hetősége nincs arra, hogy az országosan is jelentkező szociális problémákat egyszer s mindenkorra megoldja a kormány helyett. Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: az újpesti bérlakások lakbére már eredendően is támoga- ; tott lakbér, amely nagy terhet ró az önkor­mányzatra, és a 2003-as helyi költségvetés nem teszi lehetővé az olyan mérvű osztogatást, amit a módosító javaslat tartalmaz. Úgy vélte, ha az MSZP-frakciónak ténylegesen az a vezérgondo­lata, hogy csak a rászorultakhoz jusson el a tá­mogatás, akkor tegyenek javaslatot a lakbér önköltségi árra való emelésére, és azután lehet mérlegelni a részorultságot. Ráadásul a ter­vezet és a módosító indítvány is csak a bérlaká­sokban élőknek nyújt lakbértámogatást, és nem segíti azokat a családokat, akik hitelből vagy más módon megvásárolták önkormányza­ti lakásaikat, és szintén nehéz körülmények között fizetik a közös költséget és a lakhatás egyéb terheit. Hock Zoltán az MSZP-frakció fi­gyelmébe ajánlotta azt a tényt, hogy bár a kor­mány a 2003-as évet az önkormányzatok éveként hirdette meg, Újpest azonban kishíján csődbe ment. A kormány át nem gondolt dön­tése nyomán a 2003-as költségvetési év során 264 közalkalmazotti álláshely megszüntetésére kényszerült az önkormányzat, csak így lehetett a költségvetés egyensúlyát biztosítani. És a 2004-es költségvetés várható ismeretében is roppant nehéz év előtt állnak az önkormány­zatok, így az újpesti is. Úgy vélte: a kormány­nak is a társadalom javát kellene szolgálnia. A tervezet pedig támogatható, mert a legeleset­tebbeken segít, és mérlegeli a költségvetési lehetőségeket is. Nagy István alpolgármester többek között arra utalt: a szomszéd kerületekhez, de vidéki városokhoz képest is még mindig alacsony a lakbér, és nem támogatta az MSZP-frakció mó­dosító indítványát. Úgy vélte: előterjesztése és az MSZP-frakció javaslata között megjelenik szociális területen is az értékrendbeli és világ­nézetbeli különbség. A rendelet elsődleges kér­dései, hogy miből, kinek és mennyit juttassa­nak. A mennyi kérdésében nem volt vita, de arra nem kapott választ, hogy kinek és miből. A szavazás során a testület 13 igen és 19 nem szavazattal vetette el a szocialisták módosító indítványát, majd az eredeti javaslatot 31 igen, 1 tartózkodó szavazattal támogatta. Az ötödik napirendi pont keretében dr. Derce Tamás polgármester tett javaslatot a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló - többször módosított - 3/2000. (IV. 10.) számú önkormányzati rendelet módosítására, amely az önkormányzati ülések éves számát hi­vatott szabályozni. Az előterjesztés a Fővárosi Közigazgatási Hivatal észrevétele nyomán ke­rült a testület elé. A Közigazgatási Hivatal úgy vélte: az év első felében történt szmsz-beli mó­dosítás nem tükrözi az önkormányzati törvény ama kitételét, hogy a testület a szervezeti sza­bályzatban meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart, s ez a hivatalvezető szerint fontos garanciális szabály az önkormányzati feladatok ellátása, az önkormányzat működése szempontjából. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte, mivel a jogforrás számára azt jelenti: a 6 ülés kötelező, ami ettől eltér, azt kell szabá­lyozni, és az önkormányzati törvény sem sza­bályozza egyértelműen ezt a kérdést, számára azonban nem jelent presztízsügyet, hogy elfo­gadjam Közigazgatási Hivatal vezetőjének ész­revételét, és elfogadásra javasolta azt a testület­nek is. A vitában kiderült: dr. Trippon Norbert, az MSZP frakcióvezető-helyettese másként értékeli ezt a kérdést, ezért indítványozta: kerüljön bele az szmsz-be a korábbi változat­nak megfelelően az is, hogy a testület havonta egyszer, lehetőleg a hónap utolsó keddjén ülé­sezzen. Dr. Derce Tamás polgármester nem értett egyet a javaslattal, mondván, hogy a testület jelenleg is rendelkezik hatályos szmsz- szel, amely szabályozza az üléseket, az önkor­mányzati törvény minimum évi hat képviselő- testületi ülést ír elő. A testület dr. Trippon Norbert módosító in­dítványát 12 igen, 19 nem szavazati aránnyal el­utasította, míg az alapjavaslatot 19 igen, 12 nem szavazati aránnyal elfogadta, ezáltal kiegészült az szmsz az alábbi új bekezdéssel: „a képvise­lő-testület évente legalább hat ülést tart”. Alapító okirat, zeneiskolai térítési díj A hatodik napirendi pont keretében Hock Zoltán alpolgármester tett javaslatot a Szőnyi Ist­ván Általános Iskola alapító okiratának módosí­tására. Az előterjesztő emlékeztette a testület tag­jait arra a korábbi döntésre, amellyel támogatták, hogy a Szőnyi István Általános Iskola tagépüle­tében kollégiumot alakítson ki a közeljövőben az AstraZeneca Jégcsarnokot üzemeltető társaság és a Budapest Stars Sportegyesület. Mivel Káposz- tásmegyeren évek óta csökken a tanulólétszám, ezért a Szőnyi István Általános Iskolának sincs szüksége erre az épületre, a testület pedig május­ban született határozatával „vonta ki” a kisiskola épületét az intézményhálózatból. Az épület áta­dás-átvételére június végén sor került. Mindezen változások szükségessé teszik az alapító okirat módosítását, egyben indokolt, hogy az alapító okiratban megjelenjen - nevelési-oktatási speci­alitásként - az úgynevezett jeges osztályok léte is. Dr. Chikány Gábor a közművelődési, oktatási bizottság elnökeként támogatta a javaslatot, majd a testület is egyhangúlag, 31 igen szavazattal járult hozzá az alapító okirat módosításához. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents