Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-01-16 / 1. (256.) szám

2003. január 16. ______________________ÚJPEST l átom, nagy körültekintést és egész embert kí­vánó ez a terület. A lakástörvény és a végrehaj­tásáról szóló jogszabályok világosan meg­mondják mit kell figyelembe venni. Az önkor­mányzatnak azonban vannak gondoskodási kötelezettségei is az önhibájukon nehéz hely­zetbe jutott egyénekkel, családokkal szemben. Az egyedi, méltányosságból történő elbírás egyfelől tehát szükséges, ugyanakkor hatalmas támadási felület is egyben. Ezeket meg kell ta­Gyermekvédelem, kisebbségi önkormány­zatok, európai integrációs ügyek. Az egyébiránt egymástól teljesen elkülönülő fogalmak a 49. életévébe lépő Sebestyén Béla esetében olyan témaköröket jelölnek, amelyek a szó igazi és átvitt értelmében is régóta foglalkoztatják. Ezért is tartja min­dezeket immár önkormányzati feladatkör­be egységesítve és sűrítve igazán „testhezál­lónak". Ám az önkormányzat társadalmi megbízatású alpolgármestere mindezen fe­ladatok mellett, aktívan dolgozó nyugdí­jas. Mint ahogyan fogalmaz: a négy évvel ezelőtti szolgálati nyugállományba vonu­lás számára később szerencsés fordulatot hozott: visszatérést a gyermekvédelmi munkához és több szabadidőt a közéleti fe­ladatok elvégzésére.- Az Újpest lap vá­lasztási mellékletei­ből csak annyit tud­hatott meg Önről az olvasó, hogy pedagó­gus, illetve a Káposz- tásmegyerért Egye­sület alapító tagja­ként és elnökeként többen ismerik. Ősz­szel első nekifutásra választották egyéni Sebestyén Béla választókerületben alpolgármester képviselőnek. Régó­ta él Újpesten?- Igen, 20 éve, s jómagam is azok közé tartozom, 'akik lokálpatrióta újpestinek tartják magukat. Pécsett töltöttem gyermekkoromat, végeztem iskoláimat, történelem-orosz szakos tanári dip­lomát szereztem. Szakmai pályafutásom is Bara­nya megyében indult. A pedagógusi munkán be­lül nehéz szakterületet választottam: nevelőta­nárként dolgoztam egy baranya megyei gyer­mekotthonban. A szüleim, a rokonaim ott élnek, a mai napig tartó erős kapocs fűz ehhez a vidékhez. Feleségemet is a főiskolán ismertem meg, aki ének-zenei pályára készült, ám egy ma­kacs hangszálgyulladás másfelé terelte az életét. A pályamódosítás kényszere miatt választott tör­ténelem-orosz szak „hozadéka” volt a mi talál­kozásunk és később a házasságkötésünk.- Miért választották Pécs helyett később Bu­dapestet?- Ahogy mondani szokták, valamennyiünk éle­tében vannak olyan kihívások, amelyeknek ne­héz nemet mondani. Mint ahogyan említettem, Baranya megye sokszínűsége és kultúrája örök­re rabul ejtett. Jómagam helytörténeti szak- kollégiumot is végeztem, sőt amikor tehettem szívesen vállaltam idegenvezetést. Baranyában több nemzetiség tagjai, svábok, horvátok, szer- bek, sűkácok, cigányok éltek közvetlen környe­nulnom kivédeni. Készülök és nagyon várom a népjóléti és lakásügyi bizottság január 20-i ülését, amikor megismerhetem annak a szakbi­zottságnak a tagjait, akik a döntés előkészítés­ben a lakás témákban a segítségemre lesznek. -Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: a szüleiről több ízben is említést tett, ám nem beszélt a szűkebb családjáról. Minden bizonnyal szándékosan...- Közel harminc éve lakom Újpesten. Szüleim­zetemben, ezáltal megismertem kultúrájukat, szokásaikat és nyelvüket. így az orosz nyelv mellett német és szerb-horvát nyelvből is állami nyelvvizsgát tettem. Ennek is köszönhettem ké­sőbb a Belügyminisztérium állásajánlatát, ahol pedagógusi képzettségemnek, történész vég­zettségemnek és nyelvtudásomnak egyaránt hasznát vehettem. így kerültünk Budapestre.- Mindjárt Újpestre?- Először a szomszédba, Palotára. A fiunk még Pécsett született. Amikor a középső fiunkkal és a lányunkkal várandós felségemet a mentő az új­pesti Szülőotthonba szállította, - utólag nézve - megpecsételődött a sorsunk. Nem is tiltakoztunk amikor a mai Lebstück Mária utcában kaptunk szaporodó családunkra tekintettel nagyobb la­kást... A felségem huszadik éve a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola tanára. Bár időközben Káposztásmegyerre költöztünk, a vá­rosközpontban élő ismerőseinkkel ma is tartjuk a kapcsolatot. Jómagam 1999-ben, közel 28 évi szolgálat után nyugdíjba mentem. Ekkor lehető­ségem nyílt arra, hogy a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál ismét gyer­mekvédelmi, gyámügyi feladatokkal és fiatal fel­nőttek utógondozásával foglalkozzam. Amikor erre az állásajánlatra igent mondtam, még nem tudhattam, hogy nem sokkal később önkor­mányzati képviselőként, sőt alpolgármesterként is kamatoztathatom szakmai tapasztalataimat. Mindkét munkaterületemen azért dolgozom, hogy megfelelő és hatékony választ találjunk a talaját vesztett családok, a nehéz helyzetben lévő fia­talok életének javítására. A kerületben is sok a se­gítségre szoruló család, a csellengő gyermek, aki­ket a gyermekvédelmi alapellátás még „nem ta­lált” meg. A gyermekvédelmi törvény módo­sítása pedig önkormányzati szinten is köte­lezően ellátandó feladatokat határoz meg. Alig egy évünk van például arra, hogy létrehozzuk és működtessük a Gyermekjóléti Szolgálatot is ma­gába foglaló Gyermekjóléti Központot, amely­nek kiemelt feladata lesz többek között a szo­ciális tevékenység erősítése és a drogmegelőzés. Ebben a munkában számítok az önkormányzat e területen dolgozó szakembereire, valamint képviselőtársaimra, közöttük is Pető Gyula gyer­mekvédelmi,- Hőbéné Bálint Andrea ifjúsági,- és Vargha Katalin fogyatékosügyi tanácsnok segít­ségére, továbbá az e témákban illetékes szakbi­zottságok, a népjóléti és lakásügyi bizottság, a közművelődési, oktatási bizottság, és a Káposz­tásmegyeri Településrészi Önkormányzat támo­gatására is.- Ön segíti alpolgármesterként a kisebbségi önkormányzatok munkáját is. Újpesten is sokszínű a paletta...- ...akárcsak Baranyában. Valóban sok a hason­lóság, és nem csak ebben. Szeretném remélni, hogy a több éve működő kisebbségi önkormány­zatok és az újonnan megalakultak egyaránt to­vább segítsék az azonos nemzetiségűek egymás­ra találását, hagyományaik tovább éltetését, iden­mel a Kassai utcában éltem. Több mint tíz éve lakom az 5. számú egyéni választókerületben. Édesanyám sajnos egyedül maradt, vele sze­rencsére az átlagosnál is szorosabb a kapcso­latom. Elváltam, tehát a magánéletem ez ideig nem kimondottan sikertörténet. A férfiak vala­hogy elkerülik a „munkamániás”, céltudatos nőket. Pedig ők is csak nők. De ez már megint céltudatosan, határozottan hangzik. Marad­junk egy romantikusabb változatnál... titás tudatuk megőrzését, erősítését és eközben színesítsék, gazdagítsák Újpest közéletét, segít­sék például a gyermekek és a fiatalok nyelvta­nulását is.- Az Ön harmadik nagy témaköre az európai integrációs ügyek felkarolása. Mit tehet e té­mában az önkormányzat?- Nagyon sokat. Gazdasági és eszmei síkon egya­ránt. Számomra Magyarország közelgő európai uniós csatlakozása elsősorban azt jelenti, hogy végre nemcsak mondjuk, hanem jogilag is dek­laráljuk, hogy az ország Szent István óta Európa része, attól elválaszthatatlan, közösek a gyöke­reink a kultúrában is. Jó dolog, hogy minden akadály és korlát nélkül dolgozhatnak, tanulhat­nak majd a fiatalok Európa különböző taninté­zeteiben, munkahelyein. Talán ez a folyamat is elősegíti azt, hogy ne csak mondjuk, hanem életünkkel is bizonyítsuk európai gondolkodá­sunkat, amelynek során nincs helye a tőlünk eltérő módon gondolkodó ember kicsúfolásának, de van helye a másik megbecsülésének, az alap­vető emberi értékek tiszteletének. Meg kell tanul­nunk európai módon gondolkodni és ebbe a gon­dolatkörbe beletartozik az is, hogy az önkor­mányzatok is nagy kihívás előtt állnak. Nyugaton vannak olyan felsőfokú tanintézetek ahol önkor­mányzati szakembereket, profi városmenedzse­reket képeznek. Bár az újpesti önkormányzat ed­dig is kereste azokat a lehetőségeket, amelyek a költségvetés kibővítését célozták, a jövőben egy­re inkább szükség lesz erre. Ha egy önkormány­zat a lehetőségeit felismerve intézményei segít­ségével pénzt „ termel”, ezáltal újabb munka- lehetőségeket is teremthet. Erre pedig nagy szük­ség lesz...- Ön a munkahelyén gyermekvédelemmel foglalkozik, emellett a városrész társadalmi megbízatású alpolgármestere. Hogyan lehet időben összeegyeztetni a feladatokat?- Csak segítséggel. Értem ezalatt azt, hogy a munkahelyemen már a képviselői jelölésem ide­jén is maximális támogatást kaptam. A Gyermek- védelmi Szakszolgálat igazgatójának segítségét azért is értékelem nagyra, mert ha politizálunk, más véleményen vagyunk. Mégis a munkában teljes a bizalom kettőnk közt. Amikor szóba ke­rült az alpolgármesteri jelölésem, természetesen kikértem a véleményét. -Vállald el! - mondta és sok sikert kívánt, segítségéről biztosított. A gyer­mekvédelmi munka nem íróasztal mellett végez­hető, kötött munkaidejű feladat. A rugalmas munkaidő ezért nagy segítség. Ezért biztosra ve­szem, hogy sikerül összeegyeztetni a két megbí­zatást. Most ismerkedem a polgármesteri hivatal munkatársaival, akik szintén segítőkészek. Ez ideig mindig támogatást, segítséget kaptam a csa­ládomtól. A feleségem most is bíztatott, a gyer­mekeim, akik ugyan 25, 23 és 20 évesek - de igénylik a rendszeres szülői kapcsolatot - szintén ösztönöztek. Ezek után csak egyet tehetek: igyekszem helytállni és az újpestieket - a szó igazi értelmében - szolgálni. -bk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents