Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-09-11 / 18. (273.) szám
ÚJPEST ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA BELSŐVÁROS • MEGYER • ISTVÁNTELEK • KÁPOSZTÁSMEGYER • SZÉKESDŰLŐ • KERTVÁROS • VÁROSKÖZPONT XI. ÉVFOLYAM • 18. SZÁM • (273. SZÁM) • 2003. SZEPTEMBER 18. • MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN • INGYENES 1840 Szülőotthon: lettig ju Kettős évfordulót ünnepeltek szeptember 12-én a Károlyi Sándor Kórház Görgey Artúr úti szülészeti és nőgyógyászati osztályán. Az egykor szülőotthonként működő intézmény alapításának 75 éves évfordulóján és a nemzetközileg elismert szaktekintély, dr. Lóránd Sándor, a szülőotthon főorvosa születésének centenáriumán márványtábla avatásával és két előadással emlékeztek a nagy elődökre. (írásunk a lap 9. oldalán olvasható.) Testületi ülésen A féléves költségvetésről Nehéz és küzdelmes félév után is egyensúlyban van a költségvetés Újpest Önkormányzatának képviselő-testülete szeptember 9-én ülést tartott, amelynek kezdetekor dr. Derce Tamás polgármester, levezetőelnök tett javaslatot a napirendi pontokra. A képviselők elfogadták a meghívóban előzetesen jelzett napirendi pontokat, melynek értelmében elsőként azt a tájékoztatót hallgatták meg, amely a IV. kerületi önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 2003. évi költségvetésének I. félévi teljesítését tartalmazta, majd e napirendi ponton belül döntöttek a 2003. évi költségvetési gazdálkodásról szóló - többször módosított - 2/2003. (III. 10.) számú rendelet módosításáról. A napirend előadója Hock Zoltán alpolgármester volt. A napirend második pontjaként dr. Tóth Krisztina alpolgármester tett javaslatot az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló - többször módosított - 42/1996. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet módosítására. A képviselők döntöttek arról is, hogy a 3. napirendi pont során az egyebek témakörbe tartozó témákat veszik sorra. Költségvetéssel kapcsolatos előterjesztés lévén - a hagyományoknak megfelelően - dr. Derce Tamás polgármester átadta a levezetőelnöki széket Hock Zoltán alpolgármesternek, és jelezte, hogy a további napirendi pontok során is helyettese vezeti majd az ülést. (folytatás a 3. oldalon) Szeptemberi egyszeregy Az ingyenes tankönyvért is fizetni kell (valakinek) Néhány nappal tudjuk még csak magunk mögött a szeptemberi tanévkezdést, de azóta is viták kereszttüzében áll az ingyenes tankönyvellátás ama programja, amelyet a kormány hirdetett meg a 2003/2004-es tanév kezdetére. Amíg az oktatási tárca sorozatosan arra utal, hogy soha ennyit nem költött kormány az ingyenes tankönyvekre, addig Hock Zoltán, Újpest közoktatásáért és költségvetéséért felelős alpolgármestere e tényt nem vitatva cáfolja, hogy ingyenesek lennének a rászorulóknak szánt tankönyvek.- Beszélgetésünk során válasszuk külön a kormány tankönyvprogramját és az újpesti önkormányzat által nyújtott támogatást. Mit jelentett a kormány ama ígérete, hogy a rászorulóknak térítésmentesen, azaz ingyenesen biztosítja a tankönyveket?-A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetését tartalmazó törvény módosította - többek között - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényt is. Eme jogszabályban öltött testet az in- gyenestankönyv-program, amely a kormánypártok választási és kormányprogram-ígérete is volt egyben. Egészen pontosan a törvény kimondja: 2003. szeptember elsejétől minden általános iskola, gimnázium, szakiskola és szak- középiskola valamennyi évfolyamán azon nappali tagozatos tanulónak, aki tartósan beteg vagy fogyatékos, aki három- vagy többgyermekes családban él, avagy egyedülálló szülő neveli, a tankönyvei - idézem a törvényt - „ingyenesen álljanak rendelkezésre”. Ugyancsak ingyenesen jutnak tankönyveikhez az általános iskolák alsó tagozatán tanuló kisgyermekek, akik úgynevezett gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.- Ezek a kitételek normatív alapon állítanak fel kategóriákat. Beszélhetünk-e a tankönyv- támogatás esetében szociális szempontokról?- Nemigen, hiszen a tankönyvtámogatás eme programja teljes mértékben normatív alapon, élethelyzetekhez köti a rászorultság helyzetét. A törvény sorain elgondolkodva óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: miért is ne lehetne szociálisan rászorultabb egy tehetősebb háromgyermekesnél az egy- vagy kétgyermekes család, vagy láttunk már egyedülálló szülőt is jobb módban, mint egy házaspárt. Számomra az is megdöbbentő, hogy régi beidegződést követve a három vagy több gyermeket nevelő családokat „egy kalap alá véve” automatikusan a „szegény” kategóriába sorolja. Az ingyenes tankönyvre jogosultak eme normatív alapon létrejövő szabályozása messze nem szociális szempontokon alapul. Az elosztás eme, törvényben szabályozott módjával lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni, van azonban itt ennél nagyobb probléma is...- Minden bizonnyal az a kérdés merül fel, hogy az említett körbe tartozó családok, gyermekek esetében ki fizeti az ingyenes tankönyveket?- Egy biztos: az állam által beharangozott ingyenes tankönyvcsomagra nem elég az a pénz, amit erre a célra szántak. Vagyis a számla egy részét fizetik csak ki. De ki fizesse a fennmaradó, nem csekély részt? Pótlólag az állami költségvetés? A családok? Avagy az önkormányzatok? Erről nem esik szó. Egy másik, nem kevésbé elhanyagolható ellentmondásra is szeretném felhívni a figyelmet. A közoktatási és tankönyvellátás rendjéről szóló törvények - nagyon helyesen - az állami támogatás elosztásának jogát a nevelőtestületekhez rendeli. (folytatás a 5. oldalon)
