Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-05-22 / 10. (265.) szám

2003. május 22.

^ ;

ÚJPEST

A bérlakásokban élőket érinti:

A lakbérelmaradás a bérleti szerződés felmondását jelentheti

Be kell jelenteni, ha valaki nem képes fizetni + Törlesztés: személyre szabottan Több száz milliós tartozást halmoztak fel Az önkormányzat családokat és nem lakásokat kíván támogatni

A képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyaltak és döntöttek arról az előterjesztésről, amely az önkormányzati tulajdonú lakásokat érintő egyes önkormányzati rendeletek módosítását célozta. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokban élőket foglalkoztató leglényegesebb változásokról az előterjesztőt, dr. Tóth Krisztina alpolgármestert kérdeztük.- Mely korábbi rendeleteket módosította a képviselő-testület?-A testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló - többször módosított 42/1996. (XII. 30.) számú, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló- többször módosított - 7/1994. (V. 4.) számú önkormányzati rendeleteket. A rendeletek több pontjának módosítása - nem tagadom, a lakosság egy része számára „szigorúnak” tűnhető változtatása - azonban álláspontom szerint egyértelműen indokolt volt.- Beszélgetésünk során bontsuk mi is kétfelé a témát, bár a mindennapi életben nem beszélhetünk éles elkülönítésről. Kezdjük tehát azzal: hány önkormányzati bérlakás van jelenleg Újpesten?- A bérlakások száma hozzávetőleg 2500-2800- ra tehető. Ennek legfőbb oka az, hogy a lakásprivatizáció során - lényegesen a forgalmi érték alatti összegért, jelentős fizetési kedvezményekkel - közel 20 ezer lakás tulajdonosaivá válhattak az akkori bérlők. Újpest önkormányzata a Lakástörvény által megszabott többéves időtartamot lényegesen meghaladva ezen túlmenően is biztosította a lakásai megvásárlását, ugyancsak a kedvezményes feltételekkel. Ki kell emelni azt is, hogy az önkormányzat egyfajta szociális érzékenységtől vezérelve a bérlakások vonatkozásában rendkívül humánus módon járt el bizonyos, számára hátrányt, a bérlő számára azonban előnyt jelentő ügyben. Az önkormányzati lakások bérbeadása nem profitorientált „műfaj”, a szociális vonatkozása miatt még nullszaldósra is szinte lehetetlen teljesíteni. 2003-ra ugyanakkor eljutottunk arra a pontra, amikor a bérlakásokkal való gazdálkodásunkat nem folytathatjuk pusztán szociális érzékenységgel.

Egy forráshiánnyal szembesülő önkormányzat, mint amilyen az újpesti is, szigorúbb gazdálkodásra, a fizetési fegyelem szigorú ellenőrzésére és betartására kényszerül.- A bevezetőben ön úgy fogalmazott: változtatták az elidegenítés szabályairól szóló rendeletet is. Mennyiben?- Mint ahogyan arról már szóltunk: Újpest Ön- kormányzata a törvényi határidő lejárta után is biztosította, hogy a bérlők jelentős - többéves (évtizedes) részletfizetési lehetőséggel, kedvezményekkel vegyék meg a lakásaikat. Nos, a képviselő-testület által elfogadott rendeletmódosítást követően - ha egy mondatban kívánnám megfogalmazni célunkat -, akkor azt tudom mondani: a bérlakások elidegenítése ezentúl csak önkormányzati érdekből, piaci forgalmi értéken történhet. Vételi szándékát természetesen mindenkinek joga van jelezni, azonban az értékesítésről a gazdasági bizottság jogosult dönteni. Szeretném ez úton is megnyugtatni a bérlőket: az önkormányzati érdekből való kezdeményezés nem azt jelenti, hogy eladják a lakást a fejük felől. Hiszen amennyiben a bérlő nem kíván elővásárlási jogosultságával élni, abban az esetben az önkormányzat a saját rendelete értelmében is köteles megfelelő cserelakást biztosítani a bérleti jogviszony megszűnésekor.- Az élet produkált olyan eseteket is, hogy amennyiben a bérlő az önkormányzati lakását visszaadta és nem tartott igényt a későbbiekre nézve önkormányzati bérleményre, az önkormányzat közös megegyezéssel, egy bizonyos összegért visszaváltotta azt. Van erre mód továbbra is?- Valóban, a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a módosítás hatályba lépéséig lehetőség volt arra, hogy a- mennyiben a bérlő másik önkormányzati bérleményre nem tartott igényt, akkor az általa bérelt lakás értékbecslő által megállapított, és a bérlő által elfogadott beköltözéskori forgalmi érték 60 százalékát önkormányzatunk kifizette az ügyfélnek. Azért fizetett ki az önkormányzat súlyos milliókat, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakást újra bérbe adhassuk egy másik, arra rászoruló családnak. Ez a lehetőség megint csak súlyos terhet jelentett az önkormányzat költségvetésének. Mostantól ezzel a megoldással kizárólag az önkormányzat kezdeményezése alapján, önkormányzati érdekből - ilyen például a szanálás, a városrehabilitáció nyomán felmerülő feladatok stb. - kívánunk élni.- Az önkormányzat számára jelentős kiadást

jelent a bérlakások karbantartása, fenntartása. Tartalmaz-e e tekintetben változást az elfogadott rendelet?- Igen. Az önkormányzatnak valóban nagy többletterhet jelent az is, ha a bérlő nem a vonatkozó jogszabályok rendelkezései, és a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően használja a bérleményt. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy az idők során az ott lakó felszedte a parkettát, eladta a gáztűzhelyet, eltűntek a gázkonvektorok, esetenként a vezetékek, vagy éppen leszerelték a mosdókagylót. Egyszerűen eltűntek a lakhatáshoz szükséges tartozékok. A bérlő így gondolta a kiköltözést a leltár szerinti átadás helyett. A módosítás szigorú e tekintetben is. A lakásokat kiürítve, azonban a leltár szerinti tartozékokkal együtt, lakhatásra alkalmas állapotban kell a bérlőnek leadnia, vagyis úgy, ahogyan azt az önkormányzatnak kötelessége volt a bérbeadáskor biztosítania. Amennyiben a bérlő másik bérlakásba költözik, csak ezen feltételek megléte esetén kerülhet sor a másik bérleménybe való átköltözésre. A végrehajtás módja azonban álláspontom szerint humánus. A bérlőnek lehetősége van arra is, hogy a munkálatokat az önkormányzattal elvégeztesse, ekkor a munkálatok összegét számla ellenében kell megfizetnie kiköltözés előtt, de mód van arra is, hogy amennyiben úgy véli, hogy saját maga hozza rendbe a lakást, akkor a munkálatok elvégzéséig annak költségét az ÚVRt.-nél letétbe helyezi, amelyet természetesen minden esetben visszakap, ha a lakást rendeltetésszerű állapotba hozta.- A testületi ülést követően az országos sajtó a rendelet ama hatását emelte ki, mely szerint az önkormányzat kellő szigorral kíván fellépni a lakbért és a különszolgáltatás díját nem fizető, vagyis tartozást felhalmozó bérlőkkel szemben. És a kilakoltatást is felvázolták, mint végső megoldást.- Valóban, rendeletünk nagy visszhangot váltott ki már az elfogadása előtti hetekben is. Hiszen egyfelől a lakosság elvárja, hogy az ön- kormányzat a vagyonával felelősen gazdálkodjon, például lépjen fel a lakbér- és egyéb hátralékot felhalmozókkal szemben, ugyanakkor hajlamosak az emberek arra is, hogy keressék a mentségeket a nemfizetők számára, különösen, ha önmaguk is érdekeltek. Újpest önkormányzatának a rendelettervezet elkészítésekor a 100 ezer forintnál több lakbérhátralékkal rendelkező 777 bérlője összesen 285 millió forint kintlévőséget halmozott fel. 50 millió kamatteher mellett. Ez azt is jelenti, hogy a közüzemi díjhátralék ennek a tőketartozásnak legalább kétszerese, amit az önkormányzatnak- mint tulajdonosnak - minden esetben meg kell térítenie a közműszolgáltatóknak.

A rendeletek változását szorgalmazó előterjesztőként az a véleményem, hogy mind a szociális, mind pedig a költségalapú bérlakásokban élők körében fokoznunk kell a a fizetési készséget. A szükséges intézkedések megtétele mellett igen szoros együttműködést kell kialakítanunk önkormányzatunk és a bérlők között. Az önkormányzati rendeletünk csak végső megoldásnak tekinti a kilakoltatást.

(folytatás a 8. oldalon)