Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-05-08 / 9. (264.) szám

2003. május 8. Valikat kollégái javasolták Németh László-díjra Nincs szebb hivatás a magyartanítás­nál. Nem véletlen, hogy a Szatmár-Be- reg megye vidékéről származó - Móricz Zsigmond és Kaffka Margit szőkébb hazájában gyerekeskedő - Valika korán megérezte a magyar nyelv csodálatos ízét, az irodalomnak élményt nyújtó, szórakoztatva tanító tulajdonságát.- A magyar-orosz szakot Debrecenben végeztem - mondja Mogyoródi Zoltánná -, és fiatal pedagó­gusként ott kerül­tem azonnal „mély vízbe”. Tanítottam, osztályfőnök lettem, mindent kipróbál­hattam a gyakorlat­ban, még megijedni se volt időm. Innen Pécelre, más vidékre, más iskolába szó­lította a sors, amit szerelemnek is nevezhet­nénk, hiszen itt élt későbbi párja. Újpestre együtt költöztek, és most már jóval több mint egy évtizede Káposztásmegyer az otthonuk a két gyerekkel.- Itt Újpesten a Bródy Imre Gimnáziumban ta­nítok, magyar nyelvtant és irodalmat. Egyik nem létezhet a másik nélkül, nyelv és irodalom édestestvérek. A magyar tanítása - véleményem szerint - olyan pedagógusegyéniséget kíván, aki ál­landóan valami pluszt akar és tud is nyújtani, túl a kötelező tananyagon. Széles látókörű, so­kat olvasott, élményszerűen adja át tudását, felkelti a gyerekek érdeklődését, és képes ébren tartani azt. A gyerekek azonnal észreveszik, hogy a tanár igazi átéléssel, szenvedéllyel, őszintén szereti tantárgyát, vagy csak feladatot teljesít, kötelezően. A magyar nyelv és iro­dalom valóban az a tantárgy, ami több kell legyen egyszerű megtanulandó anyagnál, szá­mon kérhető házi feladatnál. Hiszen az irodal­mi műveltség soha nem megy ki a divatból, a technika, a számítógép és internet világában sem.- Szerencsére a gyerekek - legalábbis itt a Bró- dyban azt tapasztalom - fogékonyak a szépre, az érzelmeket is fellobbantó irodalmi élménye­ket együtt éljük meg az órákon. Még a kötelező olvasmányok sem jelentenek csak „muszájfel­adatot”. Most tizenegyedikeseket és tizenkette- dikeseket tanítok, nemsokára érettségire készü­lünk, bizony izgalmas időszak ez, nem titok, hogy a tanár is vizsgázik minden megméret­tetésen, nem csak a tanítványa.- A magyartanár - régebbi emlékeim és tapasz­talataim szerint - olyan mindenesféle az isko­lában, általában további feladatokat is bíznak rá... Gondolom, ez nincs másként itt, a Bródy- ban sem.- Ennek nem tudok ellent mondani - veszi át a szót az igazgatónő, Prenner Károlyné. - Valika egyike azon kollégáknak, aki már akkor velünk volt, amikor a Bródy esti iskolából nappali tagozatos iskolává vált. Nagy része és érdeme van abban is, hogy ma ez a négyosztályos gim­názium, ez a százesztendős, patinás iskola sok­féle lehetőséget nyújt az ide beiratkozó gye­rekeknek. Van dráma tagozatos osztályunk, ahol képzett drámapedagógus foglalkozik a gye­rekekkel, és különféle szituációs játékok segít­ségével bontakoztatja ki egyéniségüket, tehet­ségüket; van sportosztályunk, ahonnan Csol- lány Szilvesztertől Storcz Botondig sok él­sportoló került már ki; és van művészeti osztá­lyunk, amelyben a rajztól a videózásig sok mindenben kipróbálhatják magukat a gyere­kek. Ezen túl pedig egy általános osztályt is mű­ködtetünk. Van abban valami sorsszerű és megható, hogy Mogyoródi Zoltánné éppen a magyar kultúra napján vehette át a Németh László-díjat, amely­re kollégái javasolták. Leopold Györgyi (Fotó: Horváth Dávid) A tábla leleplezése előtt beszédet mondott Vízváry Vilmos alapító kurátor, Csáki Katalin, a gimnázi­um egykori diákja pedig a „régmúltat” elevenítette fel egy korabeli újságcikk segítségével 2000 szeptemberében, az újpesti városnapok keretében került sor az Újpest Önkormányzata által felújított, a Könyves Kálmán Gimnázium tetején lévő csillagvizsgáló megnyitására. 2001-ben Kulin György nevét vette fel az ob­szervatórium, aki egykoron alapítója volt az Uránia Csillagvizsgálónak, 1949-1953 között pedig „a Könyvesben” okította nagy szeretettel diákjait. Szintén az ő kezdeményezésére ké­szült el az újpesti csillagvizsgáló is, mely azon­ban az 1956-os események során súlyosan megsérült. A csillagvizsgáló javítását folyama­tosan végezték, de 2000-ig nem használták ál­landó jelleggel. Bár azóta egy szakkör kereté­ben több száz diák kémlelheti az eget a kupo­lából, sokan nem is sejtik, micsoda kincs rejtő­zik az iskola tetejében. Ebből a célból határozta el az N. J. Pro Homine Alapítvány, hogy emlék­táblát helyez el az intézmény falán. Az esemé­nyen részt vett többek közt Gergely János pro­fesszor, az MTA rendes tagja, a Kulin György Emlékérem Alapítvány kurátora, Kulin Ferenc kuratóriumi elnök, valamint Szabados László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke. Az április 23-i tábla- avatő ünnepséget egy másik jeles esemény­nyel kötötték össze a szervezők: az est má­A táblát leleplezi: Szőcs Károly alapító kurátor (Fotó: Zalka István) sodik felében alakult meg ugyanis az egykori „Könyves-diákokat” tömörítő Kulin György Öregdiák Baráti Kör, melynek célja a tanár úr emlékének ápolása az iskola és Újpest tanulói­nak körében. ,

Next

/
Thumbnails
Contents