Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-04-24 / 8. (263.) szám
2003. április 24. UJF-J r r* 11 A z Ady Endre Művelődési Központban 2003. február 25-26- 27-én különleges bemutatóra került sor. A Könyves Kálmán Gimnázium diákszínpadának előadásában a hajdani legendás musical, a Déry- Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab elevenedett meg. A bemutató annak tiszteletére készült most, hogy a híres ősbemutató pontosan 30 évvel ezelőtt, 1973. március 2-án volt a Vígszínházban. Ám a darab mondanivalója mit sem vesztett értékéből a 30 év során. Sőt! Talán aktuálisabb, mint valaha. Pontosan ez a mának szóló üzenet késztette arra Winkler Ágnes tanárnőt és a gyerekeket, hogy hozzáfogjanak az előadás megszervezéséhez. Hiszen a kábítószer fenyegető veszélye és a fokozott békevágy napjaink legégetőbb kérdései közé tartoznak. Ezt a közönség is megérezhette, ennek tulajdonítható a darab példátlan sikere, az, hogy az előadásokat mindig telt ház előtt játszották. Arra is volt példa, hogy a gyerekek közül sokan mindhárom előadáson ott voltak. Az előadás erénye, hogy a zenészek az eredeti hangszerelésben, élő zenével kísérték az előadást. A zenészek főként - két vendéget kivéve - régi Könyves-diákok voltak. A zenei szervezőmunka Tóth Tibor érdeme. Dicséretes a gyerekek énektudása, melyet minden alkalommal élőben bizonyíthattak. A főbb énekes szerepeket Borbáth Noémi (12. A), Tarlós Adrienn (10. D), Takács Orsolya (9. B), Müller Ágnes (9. B), Horváth Tamás (9. B), Ádám Péter (9. B), Albi Dániel (10. C) és Virág Tamás (10. C) énekelték. A gyerekek már most készülnek tavaszi vendégszereplésre, és igyekeznek minden további felkérésnek is eleget tenni. Ez a bemutató szerves része és kiemelkedő eseménye annak a programnak, amelynek célja, hogy a Könyves Kálmán Gimnázium Újpest kulturális életének egyik centruma legyen. Köszönet és elismerés illeti Szabóné Winkler Ágnes tanárnőt, aki tanítványaival minden évben a magyar és a világirodalom egy-egy remekét viszi színpadra. Hozzáértése, lelkesedése ezúttal is a jól megérdemelt siker egyik biztosítéka volt. Az irodalmi színpad minden tagjának munkájukhoz és előadásaikhoz további lelkesedést és sok sikert kívánunk. Sömjén Gábor igazgató /t/lárciusi látogatás Télapónál A Könyves Kálmán Gimnázium 10. a osztálya a 2003. március 10. és 24. közötti két hetet Finnországban töltötte, a Muhos községben lévő gimnázium vendégeként. Az utazásra az európai uniós COMENIUS nyelvi program keretében került sor a SOCRATES Nemzeti Iroda pályázatán elnyert anyagi támogatás segítségével. A muhosi lukio /gimnázium/ egy osztálya és a Könyves Kálmán Gimnázium 10. a osztálya vállalták, hogy átfogó felmérést végeznek iskoláik tanulóinak egészségi, lelki, tanulási, közösségi problémáiról. A feltárt adatokat összehasonlítják, együtt gondolkodnak azokról a lehetőségekről, melyekkel a problémák enyhíthetők, megoldhatók, és mindezekről egy kiadványt állítanak össze. Az ifjúsági problémák kutatása mellett a program része volt, hogy megismerkedjenek egymás anyanyelvének alapjaival, betekintést nyerjenek egymás kultúrájába, életmódjába, és ezáltal jobban megértsék, elfogadják az országok közötti kulturális különbségeket. A program közvetítő nyelve pedig az angol volt, ami hozzájárult a résztvevők idegennyelv-tudásának fejlesztéséhez. Ezen feladatok megvalósítása érdekében a program magába foglalja 2002 júniusa és 2003 szeptembere között a kapcsolattartást és mindkét fél kéthetes látogatását egymás országába. így, mint arról már hírt adtunk az újság lapjain, a Könyves Kálmán Gimnázium 10. a osztálya vendégül látta a muhosi osztályt és tanáraikat, Liisa Palovaarát és Riitta Mustikka-Oravát 2002. november 4. és 18. között Magyarországon. E látogatás viszonzásaként utazott a 10. a osztály 29 tanulója, osztályfőnökük, Ágoston Éva tanárnő és kísérőtanáruk, Csontos Miklósné - e sorok írója - a finnországi Muhosba. A két hét sok-sok szép élményt adott nekünk. Viszontláthattuk Magyarországon megismert finn barátainkat, megismerkedhettünk családjaikkal, iskolájukkal, élvezhettük a tél örömeit, a finnországi életmódhoz tartozó kellemes dolgokat. Már az külön élmény volt, hogy egy egész osztály együtt tette meg a kb. négyórás repülőutat Budapest és Oulu között egy Helsinkiben történt átszállással. Ouluban vártak bennünket a vendéglátó családok, és még 30 kilométert utaztunk Muhosba. Márciusban még hó és jég borította a tájat, és a hőmérséklet ritka kivétellel 0 fok alatt maradt, bár az ég többnyire derűs, napos volt ottlétünk alatt. Másnap elindultunk az iskolába. Volt, aki gyalogolt néhány kilométert, mások bicikliztek vagy szánkóval jöttek egy darabon, volt, akit autóval hoztak, volt, aki iskolabusszal érkezett. Vendéglátóink körbevezettek bennünket az iskolában, ami igazán szép, tiszta és jól felszerelt, a falakon sok-sok helyen az iskola diákjainak projektmunkái láthatók. Főhadiszállásunk a könyvtárban volt, ahol jó pár órát dolgoztunk a saját projektünk kérdőíveinek összesítésén. Lehetőségünk volt arra is, hogy megnézzünk néhány órát. Különösen az ott látott matematika-, fizika- és rajzóra tetszett. Az egyik délután mindenki - a fiúk is - finn süteményt, „pullát” sütött az iskola tankonyhájában. Egy másik napon hó- szobrokat készítettünk az iskola udvarán. A műalkotások között szerepelt egy pianínó, egy trónszék, egy fotel és egy darab sajt lyukakkal. A tél örömeiből egyéb módon is részesültünk. Jártunk lékhalászaton. Néhányan még halat is fogtak. Motoros szánon utaztunk. Elvittek bennünket a Paljakka nevű süesikló helyre, ahol sílécet és sícipőt béreltünk, és mindenki síelt. Az abszolút kezdőknek egy síoktató mutatta be a lesiklás alapjait. Ebéd után már a kezdők is vígan használták a síliftet, és siklottak le az enyhébb dombokon. A lesiklás mellett a családok délután, hétvégén megismertettek jó néhányunkat a sífutással. Többen mentek el korcsolyázni, jéghokizni. Voltunk szánkózni is a Rokua Nemzeti Parkban. Itt a szánkózás mellett tandem síelő és kötélmászó versenyt rendeztek számunkra. Mind a lékhalászat, mind a motoros szánkózás alkalmával süthettünk tábortűznél speciális finn kolbászt, amit mustárral és ketchup- pal kenyér nélkül, de jó melegen fogyasztottunk el. A kolbászsütés mellett részünk volt egyéb finn ételkülönlegességekben is. Ettünk rénszarvashúst, az ott termő bogyókból készült ételeket, kiszel nevű zselészerű édességet és különböző helyi halféléket. Nem utolsósorban pedig szaunáztunk igazi finn családi szaunákban. Még itthon „halálos” szokásnak tűnt a pucér szaunázás, de sikerült megszeretni. Ami a cikk címében említett Télapónál tett látogatást illeti, kb. kétszáz kilométeres buszutazás után eljutottunk Rovaniemi közelébe is az Északi Sarkkörre. Megnéztük Télapó otthonát, amint az osztályfénykép is bizonyítja. Előtte még megcsodáltuk Remiben a hópalotát, ahol minden hóból és jégből készült. A kirándulás utolsó állomása pedig Rovaniemiben az Arktikum nevű múzeum volt, amely átfogó képet nyújt a vidék történetéről, jellegzetességeiről. A kulturális programok keretében jártunk egy problematikus gyerekek nevelésére szakosodott intézetben, Pohjolan Kotiban, a Metla Erdőkutató Intézetben, Finnország télen is működő legrégebbi fatemplomában, a CCC számítástechnikai vállalatnál Ouluban, Terttu Jurvakainen, helyi festőművésznő galériájában, ahol a diákoknak angol nyelvű verseket kellett írniuk egy kiválasztott képről. A szervezett programok nagyon jó benyomást tettek ránk. Mindezek ellenére a vendéglátó családok kedvessége, vendégszeretete kapta a legmagasabb értéket a búcsúestén megírt értékelésben. A nyelvi program még hivatalosan tart nyár végéig. Remélhetőleg a személyes kapcsolatok pedig még hosszabb folytatásnak néznek elébe. Csontos Miklósné kísérőtanár
