Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-04-10 / 7. (262.) szám
2003. április 10. Leállt a hulladékhasznosító mű A napirend nyolcadik pontjában - Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében - a Langlet Val- demár Általános és Felnőttképző Iskola alapító okiratát módosították 29 igen szavazattal, majd - továbbra is Hock Zoltán alpolgármester előterjesztését 29 igen szavazattal elfogadva - hozzájárult a testület az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola alapítványának létrehozásához. Dr. Vitális Edit jegyző két témában kérte a testület döntését. Egyfelől javaslatot tett a szavazatszámláló bizottságok új tagjainak megválasztására, majd a IV. és XV. Kerületi Bíróság népi ülnökeinek megválasztására. Mindkét előterjesztést 29-29 igen szavazattal fogadta el a testület. Az egyebek napirendi pont során Hock Zoltán alpolgármester az önkormányzati fenntartású óvodák és általános iskolák körzetmódosítására tett javaslatot, amelyet a testület 27 igen és 2 tartózkodás szavazattal fogadott el. Az egyebek között Kiss Sándornak, az MSZP képviselőjének volt határozati javaslata arról, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozással felértékelődik a regionalizmus, ezen belül a kistérségi együttműködés. Mivel a XIII., XIV., XV. és a XVI kerület, valamint az agglomerációs települések között előrehaladott tárgyalások folynak kistérségi társulás létrehozására, a képviselő szerint ebből a társulásból Újpest sem maradhat ki. A képviselő ezért javasolta, hogy a polgármester kezdjen tárgyalásokat a szomszédos önkormányzatokkal a csatlakozás lehetőségeiről. A határozati javaslatról először dr. Derce Tamás polgármester, majd Hock Zoltán alpolgármester fejtette ki véleményét. A polgármester úgy vélte, először azt kellene megnézni, mit is céloz a társulás, konkrétan milyen együttműködésre kerülhetne sor. Hock Zoltán alpolgármester ama véleményen volt, hogy konkrét ügyekben eddig is volt együttműködés a Kiss Sándor által említett kerületekkel, a jövőről szólva úgy vélte: pillanatnyilag nem tartja időszerűnek a téma felvetését, mivel a kormánynak sincs még a térségek, régiók létrehozása tekintetében koncepciója. Ilyen együttműködésre találták ki a fővárosi önkormányzatot, és ha már együtt kívánnak működni a szomszédos régiókkal, akkor inkább Fótot, Dunakeszit és Gödöt kellene megcélozni. A testület a szavazás során 11 igen, 2 nem, 2 tartózkodás szavazattal vetette el Kiss Sándor javaslatát. Még mindig az egyebek napirendi ponthoz tartozóan dr. Benkő László, az MSZP frakcióvezetője fejtette ki számadatok felsorakoztatásával, hogy a 15 tagú képviselőcsoportja milyen arányban kapott lehetőséget az elmúlt testületi ülés döntései alapján az önkormányzat bizottságaiban való részvételre. Nehezményezte, hogy az elosztás nem mandátumarányosan és az MSZP kárára történt. A felvetésre dr. Derce Tamás polgármester reagált, megjegyezve: az őszi választást követően, amikor az MSZP-sek voltak többségben a testületben, 10 bizottsági helyből 7-re tartottak igényt. És ez sem tükrözte az általuk most számon kért mandátumarányosságot. • A testületi ülés hátralévő részében - zárt ülésen - hoztak határozatot a képviselők dr. Tóth Krisztina alpolgármester előterjesztésében a fiatal házasok első lakáshoz jutását segítő 500 000 forintos, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos fellebbezésekről, majd Nagy István alpolgármester előterjesztésében szociális segélyek tárgyában benyújtott fellebbezésekről.-bk(folytatás az 1. oldalról) A hulladékhasznosító mű 1991 óta működik törvénysértő módon. 1991 májusában jelent meg ugyanis egy környezet- és területfejlesztési minisztériumi rendelet, amely meghatározza az ilyen létesítmények füstgáz-kibocsátási határértékeit, és két évet hagyott a törvénysértés megszüntetésére, vagyis a fejlesztések elvégzésére. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség azóta többször megállapította a környezetkárosítást, és különböző bírságokkal sújtotta a hulladékhasznosító művet, de emellett semmi lényeges lépés nem történt. Ekkor indult az a kálváriánk, amely a reményeink szerint lassan a végéhez közeledik.- Hogyan kerekedett mindez 10 éves történetté?- Egyfelől azáltal, hogy az önkormányzati törvény egyértelműen deklarálja, hogy Budapest levegőtisztaságáért a fővárosi önkormányzat a felelős. S mivel a károsanyag-kibocsátás nem szűnt meg, megpróbáltuk nemcsak a figyelmet e tényre irányítani, hanem a jog eszközével is érvényt szervezni a végrehajtásnak. Sajnos mindkettő tízévnyi időt emésztett fel. Ugyanakkor a főváros politikai vezetése úgy vélte: szimpátiára számíthat a választás során a választópolgároknál, ha kampányába „beemeli” a szemétégető tervezett megfiatalítását és a magyar (!) környezetvédelmi normák betartását. Az ígéret azonban 10 éve csak ígéret.- Tegyük sorrendbe az eseményeket!- 1991-ben kiderült: a károsanyag-kibocsátás a törvény által megengedettnél több. A kétéves „türelmi idő" alatt sem változott semmi, bár a fővárosi önkormányzat 1992-ben döntött úgy először, hogy a füstgázmosó berendezést meg kell csinálni. Ezt a szándékát a későbbi választások kampányai során mindig megismételte, de utána sem történt semmi, a beruházás elmaradt. Az elmulasztott beruházás miatt a Közép-Duna- völgyi Természetvédelmi Főfelügyelőségen tettünk panaszt. 2001 szeptemberében hosszú idő után sikert könyvelhettünk el: a természetvédelmi f őfelügyelőség immár másodfokú határozatban mondta ki, 2003. március 31-ig el kell végezni a szemétégetőben a kazánok cseréjét, illetve a füstgázmosó megépítését. Abban az esetben pedig, ha nem készülne el eddig a határnapig, a szemétégetőt be kell zárni.- Világos volt a feladat és a határidő is...- így van. Bár nekünk már akkor is hosszúnak tűnt a kiszabott 2003. március 31-i határidő, ezért a Fővárosi Bíróságon az újpesti önkormányzat megtámadta a határozatot. Keresetünket a Fővárosi Bíróság elutasította, mondván: ennyi idő kell, de éppen elegendő is, ha a beruházás megindításáról van szó, és helyben hagyta a főfelügyelőség határozatát. A 2000. évben kezdeményeztük a IV. és XV. Kerületi Bíróságon azt a birtokháborí- tási pert, amelyben egy hónappal ezelőtt született az a bizonyos elsőfokú ítélet. A bíróság kimondta, hogy a hulladékhasznosító mű üzemelése során birtokháborítást követ el, ettől a tevékenységtől haladéktalanul eltiltotta, és kötelezte a beruházás elmaradása esetén a 2003. március 31-i bezárásra. Mint ahogyan az imént utaltam rá: a fellebbezésnek pedig nincs halasztó hatálya, éppen azért, mert a fővárosi önkormányzat idestova két éve tudja, ismeri a március 31-i határidőt. Mindezen történéssel párhuzamosan pedig Vajda Pál főpolgármester-helyettes előterjesztésében arról döntött februárban a fővárosi közgyűlés, hogy a szemétégető beruházási célokmányát helyezze hatályon kívül, és a rekonstrukció befejezésének új határidejét 2006. december 31-ében határozza meg...- A szemétégetőt végül is bezárta a főváros. Ezzel egy időben azonban felerősödtek azok a nézetek, hogy a szemétégető nem károsítja sem az emberek egészségét, sem a környezet egészét, és politikai játszma résztvevőinek titulálják azokat, akik környezetszennyezésről, egészségre ártalmas kibocsátásról beszélnek, a beruházás elmaradásáért pedig az előző, polgári kormányt teszik felelőssé...-Sajnos így van, Vajda Pál főpolgármester-helyettes egyenesen a főváros legjobb levegőtiszta- ságú területei közé sorolta Újpestet, az újpesti képviselő-testület MSZP-s képviselői közül a legutóbbi ülésen ketten bizonygatták, majd a képviselőcsoport nevében állásfoglalást terjesztettek be arról, hogy az égetőmű legfeljebb környezet- terhelést okoz, nem bezárni kell a határnapon, hanem - mivel belátható idő választ már el bennünket a felújítástól - szorgalmazni kell a megépítését. Ami a kormány, illetve a kormányok felelősségét illeti: Budapesten a levegőtisztaság biztosítása - mint már említettem - a fővárosi önkormányzat törvényi kötelessége. Ebbe kár a kormányok bármelyikét is belekeverni. Ha a kormány egy ilyen beruházáshoz segítséget nyújt, köszönettel el kell fogadni, nem pedig támadni ennek hiánya miatt.- Bírósági végzés ismeretében miért kerül még mindig szóba: káros-e, amit kibocsát működése során a rákospalotai égetőmű?- Ezt nagyon furcsa dolognak és méltatlannak tartom, hiszen a bírósági szakvélemény is kimondja, hogy a szemétégető károsanyag-kibocsátása jelentős mértékben túllépi az egészségügyi határértékeket. Ráadásul tíz éven át ezt a tényt senki sem vitatta. Ha ez nem igaz, akkor vajon miért van szükség a mintegy 20 milliárd forintos beruházásra? Azt tudom mondani: az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének szakhatósági állásfoglalása szerint a szemétégető nemcsak hogy sok vonatkozásban nem felel meg az előírásoknak, hanem a szilárd anyag háromszorosa, a sósav 3-25-szöröse, a magnézium időszakosan 8-szorosa, a titán, az ólom, a króm, a réz, a vonádium, az ón és a mangán 1,2-1,7,-3,1 szeres kibocsátása a jellemző. A levegőbe távozó dioxin - amely közismerten rákkeltő hatású - szintén sokszorosa az egészséget még nem veszélyeztető értéknek. Ez a károsanyag-kibocsátás 300 000 ember egészségét és az épített környezetet egyaránt veszélyezteti. Úgy vélem, 10-12 évvel a rendszerváltás után az embereket nem lehet becsapni és azzal „etetni”, hogy nem érheti őket, minket egészségkárosodás ilyen környezeti terhelés esetén. Ebben az ügyben az egyedüli és tisztességes út az: ha a szemétégető nem termel addig, amíg nem felel meg a magyar, illetve az európai szabványoknak. Ez a kivárás politikai hovatartozástól függetlenül valamennyiünk érdeke. . ki.
