Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-03-13 / 5. (260.) szám
2003. március 13. Fotókat, emlékeket gyűjtenek A régi Újpest cigányai Az újpesti romák maguk között közösségi háznak hívják a kisebbségi önkormányzat helyiségét. Mint a vendégváró családoknál, itt is szinte egész héten „zajlik az élet”. A nagyterem hétköznaponként a felnőttkornak általános iskolai tantermévé változik, miközben ugyanitt mások virágkötő-, kazánfűtő- vagy darukezelő-tanfolyamra járnak. Ugyanezek a hallgatók - a hét végére átalakított helyiségekben - kiállításmegnyitók, filmbemutatók, koncertek résztvevői. Az újpesti romáknak néhány éve saját focicsapatuk van. Mindemellett a roma önkormányzat a közeljövőben könyvkiadásra készül. Molnár István Gáborral, a kulturális programsorozat szervezőjével elsősorban a romák újpesti kötődéséről és az ezzel kapcsolatos emlékekről beszélgettünk.- Újpest, története során elsősorban a különböző nemzetiségek és felekezetek békés egymás mellett éléséről vált ismertté. Léteznek-e adatok arról, hogy a romák mikor telepedtek meg a községben?- Arról, hogy 1840-ben, a település alapításakor éltek-e cigány származásúak Újpesten, nem maradt fenn adat. Károlyi István gróf alapító- levelében vallásszabadságot és jogegyenlőséget biztosított; más településekhez képest enyhébb volt a közterületi és közhivatali ellenőrzés, mindez a romák számára kedvező lehetőséget biztosított a letelepedésre. A Statisztikai Hivatal 1893-ban készült összeírásában már 161 cigány származású újpesti lakos szerepelt, többségük szegkovácsként és muzsikusként dolgozott. A jelenlegi létszámról különböző adatok forognak. A kisebbségkutatók 1990-ben közzétett felmérése szerint 544-en vallották magukat roma származásúnak, közülük 224-en beszélték a nyelvet. Az újpesti romák többsége a kárpáti cigány nyelvjárást beszéli. Frissebb adatok alapján a cigányok száma 1820 fő, míg a helyi öreg cigányok ezres nagyságrendről beszélnek. Az újpesti roma vezetés jelenleg öt-nyolcezer romával számol.- A történelmi együttélést hosszú távon számos esetben zavarták meg konfliktusok. A diszkrimináció és rasszizmus kirívó példája volt a második világháború, amelynek során a zsidók mellett a romák egy részét is elhurcolták. Ezért is tervezik, hogy Újpesten egyszer majd emlékművet kívánnak állítani a roma holokauszt áldozatainak.-A második világháború során jelentős létszámú cigány csoportokat deportáltak koncentrációs táborba. Üldöztetésük miatti jóvátételüket az utóbbi években a német kárpótlási törvény is rögzítette. Tudomásunk van arról, hogy szűkebb környezetünkben is elindult néhány kárpótlási ügy, ennek ellenére kevés konkrét adattal rendelkezünk. Újpesten a romákat ért szervezett atrocitásokról nem beszélhetünk, de szórványos esetek előfordultak. Szemtanúk szerint elvitték például azokat az oláh cigányokat, akiknek a városban nem volt bejelentett lakhelyük. Néhány éve derült fény Dráfi József esetére, aki Újpesten született, és 1944. szeptember 17-ig itt is élt. Rokonlátogatásból visszatérve, a Nyugati pályaudvaron - mint cigány származásút - a biztonsági rendőrség letartóztatta, és ismeretlen helyre hurcolta. 1990-ben, a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatán keresztül megtudtuk, hogy Dráfi József 1944. november 14-én a dachaui koncentrációs táborban volt, majd továbbszállították a rawensbrücki lágerbe. 1945. április 20-án az SS meggyilkolta. Egy-egy településen előfordul, hogy emléktáblával, illetve kopjafával megemlékeztek az elhurcolt cigányokról, de jelentősebb szobor nem készült. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az újpesti emlékmű gondolatát magyarok találták ki; a kisebbségi önkormányzattól csupán elvi hozzájárulást kértek.- A Roma Kisebbségi Önkormányzat két olyan könyvet is meg kíván jelentetni, amely kizárólag az újpesti cigányságról szól. MindAmióta „Az újpesti roma” című készülő kötet anyagával foglalkozom, feladtam minden mást - mondja Molnár István Gábor kettőt ön írja, fotózza és szerkeszti. Milyen módszerekkel dolgozik?- Filmoperatőr az eredeti szakmám. Az MTV- nél dolgoztam, majd művészettörténetet tanítottam egy középiskolában. Amióta Az újpesti roma című készülő kötet anyagával foglalkozom, feladtam minden mást. Az album szerkesztése során merült fel, hogy a jelentős mennyiségű fotóanyag kiegészítéseként egy átfogó történeti tanulmány megjelentetése is szükséges. Rövidesen kiderült, hogy korábban e témát senki sem kutatta. Bevallom, e tény meglepett kissé, de semmi elítélendőt nem találtam benne. Egyszerűen rájöttem, hogy a kutatást és a tanulmány elkészítését magamnak kell elvégeznem. Szakmai segítőként Csóka János elnökkel megkerestük Bogdán Béla történészt, Kemény István szociológust, Szuhay Péter néprajzost, Rosner László kutatót, valamint Szöllősy Marianne-t, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjét. Közös munkával sikerült meghatároznunk és kibontanunk a kutatás feladatait. A könyv első fejezete A Langlet utca címet viseli, amely utal egyrészt a környék lakosságára, másrészt a többségében roma gyerekeket nevelő Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskolára. A második rész a piacról és környékéről szól; címe: C vágány. Az István téri vásárcsarnok külső szélén húzódó asztalsort nevezték így, mert ezt a területet jelölték ki a cigány kereskedők számára. A harmadik rész a kultúra és a művészet területét öleli fel. Mindemellett szó esik a betelepülésről, a munkáról, a sportról, a cigánybálokról. Kutatásaim során nagyon sok öreggel találkoztam, akik elmesélték, milyen is volt itt az élet korábban, egyéb dokumentáció híján kénytelen vagyok rájuk hagyatkozni. A régi Újpest cigányai címmel előkészületben van egy másik kötet is. Ehhez az albumhoz nagyon lassan csordogálnak az anyagok, megjelenése még várat magára. Eddig mintegy hatvan képet sikerült gyűjtenünk; egy részük a helytörténeti gyűjtemény anyagából való, és mintegy húsz-huszonöt fotót Bujka József, a neves klarinétos bocsátott rendelkezésünkre. Megkerestük Újpest legismertebb fotóműtermének tulajdonosát, Tiziánt is, ő sajnálattal arról tájékoztatott, hogy a korábbi családi, báli fotók megsemmisültek. Többször is közzétett felhívásunkra eddig kevesen jelentkeztek. Ha megnézzük, hogy milyen képek léteznek rólunk, cigányokról, szobákat tölthetnénk meg a szociofotókkal. Nagyon egyoldalú a kép, mert hiányzik a teljes művészi dokumentáció. Ennek egyik oka, hogy a cigányságnak nem volt meg a saját szakembergárdája, hiányoztak a fotósok, rendezők és szociológusok. Szeretnénk, ha a készülő könyv kapcsán megnyílnának az emberek, és nyilvánosságra kerülnének az újpesti családfotók, brigádfotók, illetve a helyi élettel kapcsolatos felvételek. A képekről reprodukciót készítünk, és természetesen visszaadjuk eredeti tulajdonosuknak. Kérem, akik segíteni tudnak, hívjanak a 06-20-433- 9703 as számon, vagy jelentkezzenek a cigány kisebbségi önkormányzat irodájában, a Nyár utca 40-42. szám alatt. (Fotó: Horváth Dávid) Rojkó A.
