Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-01-10 / 1. (232.) szám

2002. január 10.

( [ f p [T C'r

f" ' vv.‘V - 7

3. pályázatát nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, nem a pályázati kiírásban megjelölt határidőn belül adta be, vagy pályázata hiányos,

4. ha a Pályázó igénye meghaladja a méltányolható lakásnagyság mértékét, kivéve, ha az igény a beköltöző személyek egészségi állapota miatt indokolt.

V. A pályázatok benyújtása és elbírálása

1. A pályázatot kizárólag az erre rendszeresített pályázati adatlapon lehet benyújtani, a Polgármesteri Hivatal szociális osztályán (Bp. IV., Király u. 12-14.). Az adatlapok beszerezhetők: a Polgármesteri Hivatal Központi ügyfélszolgálati irodáján (Bp. IV., István u. 15.) a szociális osztály ügyfél- szolgálati irodáján (Bp. IV., Király u. 12-14.) és a káposztásmegyeri ügyfélszolgálati irodán (Bp. IV., Hajló u. 42-44.).

2. A pályázók által kötelezően benyújtandó mellékletek:

• a pályázó által felajánlott lakás 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja és bérlakás esetén annak bérleti szerződése,

• a pályázó és családja (együtt költöző hozzátartozói) jövedelmére vonatkozó igazolások (kérelem benyújtását megelőző hathavi nettó átlag- jövedelem)

• igazolás arról, hogy a lakása után nem áll fenn és az előző egy évben sem állt fenn közüzemi költség, közös költség, illetve lakbér és különszolgáltatások után díjtartozás,

• igazolás a lakást esetlegesen terhelő téritekről és nyilatkozatot arról, hogy a tehermentesítését a pályázó - szerződés megkötését megelőzően - a saját költségére vállalja,

• a tulajdonostársak, illetve a bérlőtársak - közjegyzői okiratba foglalt vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt - hozzájáruló nyilatkozata arról, hogy a lakást a pályázó felajánlja. Haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező hivatalos lemondónyilatkozata, melyet szintén hitelesíteni kell a fentiek szerint.

3. A pályázatokat 2002. év január hó 14. napjától kezdődően 2002. év február hó 14. nap 15.30 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal szociális osztály ügyfélszolgálati irodájában (Bp. IV., Király u. 12-14.) hétfő: 8-14 óráig, kedd és csütörtöki napokon 12-15. 30 óra között.

4. A pályázati határidő elmulasztása jogvesztő. Hiánypótlásnak csak a pályázatok beadására nyitva álló határidőn belül van helye.

5. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítás kérhető a szociális osztály lakásügyi csoportjánál (Bp. IV., Király u. 12-14.) személyesen vagy a 369-4994, illetve a 369-3333/176 és 179 mellékeken.

6. A pályázatok elbírálása során előnyben részesíthetők azok a Pályázók, akik önkormányzati, vagy ÚV Rt. tulajdonában lévő megfelelő minőségű bérlakásokat ajánlanak fel.

7. A pályázóknál indokolt esetben helyszíni szemlét kell tartani.

8. A pályázatokat az Önkormányzat népjóléti és lakásügyi bizottsága (a továbbiakban: NLB) bírálja el.

9. A pályázat nyerteseit azonos szobaszámú lakásonként határozza meg az NLB.

10. A pályázat nyerteseit, valamint az el nem fogadott pályázatok benyújtóit az NLB 2002. április hó 12. napjáig írásban értesíti.

VI. A szerződés megkötésének további feltételei

1. A pályázat nyerteseivel az Önkormányzat lakásbérleti szerződést köt, a pályázó beköltözését megelőzően.

2. A nyertes pályázó által leadandó lakás értékbecslésére független értékszakértőt bíz meg az Önkormányzat. Az értékbecslés várható költsége 30 000 Ft, amelynek terhét a pályázónak kell viselnie.

3. Ha a nyertes pályázó az erről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést önhibájából nem köti meg, elveszíti a bérleti szerződés megkötésének jogát. Mulasztás esetén igazolási kérelem előterjesztésére van lehetőség.

4. A megpályázott lakás birtokba adására és a felajánlott lakás átadására egy időben kerülhet sor. Abban az esetben, ha a pályázat nyertese a birtokba adási kötelezettségét nem teljesíti, úgy a vele már megkötött szerződést fel kell bontani.

VII. A lakásbérleti jogviszony létesítése és lényeges tartalmi elemei

1. A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése alapján jön létre. A szerződés mellékletét képezi a lakóépület házirendje.

2. A lakásbérleti jogviszony határozatlan időre jön létre.

3. A lakást a bérlő (bérlőtársak) csak lakás céljára használhatják. A lakásban vállalkozási tevékenység nem folytatható.

A polgármester előzetes engedélyével egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a lakást székhelyként bejegyeztetheti, ha ott tényleges vállalkozói tevékenységet nem folytat.

4. A bérlő a lakást, illetve annak részeit albérletbe nem adhatja.

5. A bérlő a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében nem köthet tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

6. A bérlő a lakást csak kivételesen,* a bérbeadó előzetes hozzájárulásával cserélheti el, abban az esetben is csak másik lakásra, ha a lakásba költöző személyek is megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek. Megjegyzés: * Ha a csere a bérlő vagy a vele jogszerűen együtt lakó személyeket egészségügyi állapdiából következően, munkahely megváltozása vagy a bérlő, illetve a vele jogszerűen együtt lakó személyek számának megváltozása miatt válik szükségessé.

7. A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét) a jogszerűen befogadott gyermekétől - a befogadás ideje alatt - született unokáját, valamint szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét) Ezen személyek befogadását a bérlő - ha az ott-tartózkodás a 15. napot meghaladja - a bérbeadónak 30. napon belül köteles bejelenteni. Más személy csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadható be.

A bérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás is hatályát veszti. Ez esetben a befogadott személyek elhelyezéséről a bérlőnek kell gondoskodnia.

8. A bérlőnek életvitelszerűen a lakásban kell laknia.

9. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot csak a volt bérlő házastársa, gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) a jogszerűen befogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokája, szülője (örökbe fogadó, nevelő- és mostohaszülője) folytathatja abban az esetben, ha a bérlő halálakor a lakásban életvitelszerűen lakott.

Vili. A bérleti jogviszony megszűnése

1. A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetheti.

2. A felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

a) jövedelmi helyzetére tekintettel másik lakást ad bérbe. Ez esetben a cserelakásnak az Önkormányzat részére korábban leadott (vagy átruházott) lakással azonos szobaszámúnak és komfortfokozatúnak kell lennie. A cserelakás lakbére megegyezik a szociális bérlakások lakbérével, kivéve, ha a leadott lakásra a felek már előzőleg piaci lakbért kötöttek ki.

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést is fizet. A bérlő ez esetben akkor kaphat pénzbeli térítést is, ha a cserelakás az Önkormányzat részére korábban átadott (átruházott) lakáshoz képest kisebb szobaszámú, kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai számottevően kedvezőtlenebbek. Ez esetben a pénzbeli térítés alapja a két lakás beköltözhető forgalmi értékének különbözete.

c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. Ez esetben a bérlőt az Önkormányzat részére korábban leadott (átruházott) lakásának megfelelő önkormányzati bérlakás - ennek hiányában a kiürített lakás - visszaadáskori beköltözhető forgalmi értékének a 60%-a illeti meg.

A forgalmi érték megállapításának alapja, a korábbi értékszakértői véleményben meghatározott összeg és a lakás műszaki állapotának összessége, amelyet a visszaadás időpontjára vonatkoztatva kell megállapítani.

3. A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

a) A bérlő a lakbért, illetve a különszolgáltatások díját a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg, vagy támogatás nélkül önhibáján kívül eső okból - jövedelmi helyzete változása miatt - már nem tudja megfizetni (különösen fennáll ez a helyzet, ha a lakásban lakó személyek jövedelme nem éri el a 111/ 3. pontban meghatározott értékhatárt).

b) a bérlő a jogszabályban előírt vagy a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeit súlyosan megszegi,

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást vagy a közös használatú területet rendeletetésellenesen használják, rongálják,

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, f j a bérlő a házirendet súlyosan megsérti.

Ha a bérbeadó a jelen a-f pontokban foglalt feltételek fennállása miatt a bérleti szerződést felmondja, akkor a bérlő másik lakásban való elhelyezésre és pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

4. A bérlő a bérleti jogviszony megszűntekor köteles a lakást kiüríteni és a vele együtt lakó személyekkel azt elhagyni, továbbá a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

A pályázati kiírás a 13/2001. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelet alapján készült, mely megtekinthető a Polgármesteri Hivatal szociális osztályának ügyfélszolgálati irodájában (Bp. IV., Király u. 12-14.).

Budapest IV. Kerület Újpest Önkormányzata