Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-11-14 / 22. (253.) szám
2002. november 14. 9 Országos konferencia Újpesten Húszéves a fejlesztő pedagógia A szekcióülések a szakmai munkára és a kötetlen tapasztalatcserére egyaránt lehetőséget kínáltak (Fotó: Horváth Dávid) A mai nagyszülők úgy emlékeznek, „az ő korukban” nem volt annyi probléma, amikor gyermekük az óvodából iskolába lépett, mint manapság. Álláspontjuk látszólag igaz, hiszen alig több mint két évtizede csupán adminisztrációs kötelezettséget jelentett, hogy a hatodik életévüket betöltött gyerekeket beírassák a körzeti általános iskolába. Nem tartottak iskola- érettségi szűrővizsgálatot, mindössze a gyermekorvos aláírására volt szükség. Napjainkban a kisgyermekes családok gyakran saját tapasztalatként élik meg az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit. A diszlexia, diszgráfia és az egyéb tanulási zavarok ma már a közszájon forgó szakkifejezések közé tartoznak. Október 25-én, az Aradi Óvoda szervezésében, több száz óvodapedagógus és nevelési szakember vett részt azon a szakmai konferencián, amelynek az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház és az Aradi Óvoda adott otthont. Az elméleti előadások, az „élő gyakorlatról" szóló, videobe- játszásokkal illusztrált beszámolók, majd a szekcióülések egyaránt a fejlesztő pedagógia kiemelkedő szerepét, az úgynevezett komplex prevenciós óvodai program alkalmazásának hatásait elemezték. Porkolábné ár. Balogh Katalin, az országos tanácskozás szervezője bevezető előadásában a fejlesztő pedagógia két évtizedes történetét tekintette át, utalva a hazai - egészen pontosan újpesti - szakemberek által kidolgozott megelőző módszerekre. Előadásában kitért arra, hogy a kérdéssel Magyarországon 1982-ben foglalkoztak először. Az első felmérésekre Újpesten, az Aradi utcai óvodában került sor. A nemzetközi szakirodalmat megismerve, a magyar pedagógusok arra keresték a választ, hogy megelőzhetők-e - s ha igen, milyen módszerekkel - a tanulási zavarok. A külföldi dokumentáció ugyanis nem határozta meg, hogy mely pszichikus működések, illetve funkciók határozzák meg a tanulási képességet. Ahhoz, hogy az eltéréseket feltérképezhessék, először a normál fejlődésmenetet kellett felmérni. Ennek érdekében a programban részt vevő szakemberek a vizsgálat feltáró szakaszában négy éven keresztül minden óvodai nagycsoportot komplex pszichológiai és pedagógiai módszerekkel szűrtek, majd négy éven át követték ugyanezen gyerekek fejlődését a Munkásotthon utcai általános iskola alsó tagozatában. A tesztek, valamint a tantervi követelményeknek jó szinten való megfelelés alapján végül meghatározták azokat a lelki jelenségeket - az észlelést és a motoros funkciókat -, amelyek az írás, olvasás és számolás elsajátításához szükségesek. Ezt követően tervezhetővé váltak a korai, megelőző jellegű fejlesztés feladatai. Az utóbbi években számos kutatás igazolta annak az elgondolásnak a helyességét, hogy a fejlesztőprogramban a mozgásfejlesztésre alapoznak, ugyanakkor a mozgás és nyelvi kifejeződésének egyidejűségére törekednek. Az emberi kommunikáció - beszéd, írás, olvasás - akkor problémamentes, ha a gyermek az emberi mozgásos és érzékszervi láncolat valameny- nyi fázisán áthaladt. Tévhit, hogy korai fejlesztéssel minden gyermek teljesen problémamentessé válik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a funkciózavaros gyermekek többségénél rendezhető, illetve - az okok és a lemaradás függvényében - jelentősen csökkenthető a probléma. Kontrollcsoporttal igazolták, hogy a zavar spontán módon, magától nem múlik el. Másfél évtizeddel ezelőtt a fejlesztőprogramot kiterjesztették az óvodai nevelés egészére. Porkolábné dr. Balogh Katalin - kutatótársával, dr. Páli Judittal, valamint az Aradi Óvoda munkatársaival együtt - kidolgozta a komplex prevenciós óvodai programot, amely azóta országosan választható, akkreditált program. A szakemberek hangsúlyozzák, a fejlesztés egyik alapkövetelménye, hogy sohasem elkülönülten, hanem mindig az adott nevelési helyzetben kell megkeresni a fejlesztés lehetséges céljait, módjait. A plenáris ülést követően a résztvevők szekcióülések keretében a fejlesztőprogram alkalmazásáról, új ötletekről, módszerekről, eszközökről osztották meg egymással tapasztalataikat. Megismerték a jelenlegi eredményeket, és megfogalmazták további terveiket. A konferencia szervezőinek tervei szerint a szekciókban elhangzott tapasztalatok összefoglalóját írásos formában, szélesebb körben is közreadják. R.A. Vállalkozók figyelmébe! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara IV. kerületi tagcsoportja helyben szervezett tanfolyamaival segítséget kíván nyújtani az újpesti vállalkozásoknak. Folyamatosan indítjuk a következő tanfolyamokat. Élelmiszer-eladói intenzív tanfolyam Képzési idő: 3,5 hónap. Előadások: kedden és csütörtökön 16 órai kezdettel. A tanfolyam sikeres elvégzése után mindenki OKJ-és bizonyítványt kap. A tanfolyam várható költsége: 55 ezer Ft+könyv (kb. 7 ezer Ft)+vizsgadíj (21 ezer Ft). Vendéglátóüzlet-vezetői tanfolyam Képzési idő: 4 hónap. Előadások: kedden és csütörtökön 16 órai kezdettel. A tanfolyam sikeres elvégzése után mindenki OKJ-s bizonyítványt kap. A tanfolyam várható költsége: 100 ezer Ft+könyv (7500 Ft)+vizsgadíj (21 ezer Ft). Boltipénztáros-képzés Sikeres vizsga esetén oklevél. A tanfolyam költsége: 30 ezer Ft. Emelt szintű kereskedelmimenedzser-képzés Követelmény: kereskedelmi érettségi vagy érettségi és boltvezetői tanfolyam. Képzési idő: 6+3 hónap. Részletfizetési kedvezmény. Sikeres vizsga esetén OKJ-s bizonyítvány. Boltvezetői tanfolyam Előadások: kedden és csütörtökón 16 órai kezdettel. A tanfolyam sikeres elvégzése után mindenki OKJ-s bizonyítványt kap. A tanfolyam várható költsége: 70 ezer Ft+könyv (7500 Ft)+vizsgadíj (21 ezer Ft). A tanfolyamok helye: Bp. IV., Deák Ferenc u. 28. A tanfolyamokra jelentkezni lehet: Báncs Ferenc tanfolyamvezetőnél a 06-20-951 -3357-es mobilszámon, vagy a BKIK-szolgáltatóirodában a 370-0386 telefonszámon.
