Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-09-19 / 18. (249.) szám

6 2002. szeptember 19. Újpesti Városnapok „Ma már csak emlék” - mondja a régi sláger, amely az Újpesti Városnapok tizedik évfordulója kapcsán jutott eszünkbe. Előző szá­munkban már olvashatták- láthatták fényképekkel és tudósításokkal illusztrált be­számolónkat a nyárutó ün­nepi hétvégéjéről. Terjedelemi okokból azon­ban átmenetileg le kellett mondanunk néhány külön­leges esemény, illetve nép­szerű program bemutatá­sáról. Az alábbi összeállítás­ban igyekeztünk pótolni mindazt, ami korábban ki­maradt. Tartsanak velünk, idézzük fel együtt a közös pillanatokat! Az igazi siker: a vastaps A z Újpesti Városnapok kiemelkedő eseményeként a Városházi Esték újabb programjaként szeptember elsején este hét órakor került sor az Ama- dinda Ütőegyüttes koncertjére. Azok a ze­neszerető újpestiek, akik figyelemmel kí­sérik a Városházi Esték hangversenysoro­zatot, emlékeznek rá, hogy 5 éve az Ama- dinda Ütőegyüttes már fellépett a díszte­remben. A mostani koncert szereplői azóta is a kívánságlista élén állnak. A városháza dísztermében megrendezett hangverseny előtt Rácz Zoltán, az egyik alapító elmondta, hogy együttesük majd’ két évtizede a Zeneakadémia ütőhang­szeres szakának különböző évfolyamain végzett muzsikusokból verbuválódott. Együttesük nevét egy ugandai xylofonsze- rű hangszer neve után választották. A vir­tuóz technikával és időnként egy-egy mű kapcsán komoly fizikai erőkifejtéssel játszó együttes egy kai­rói meghívás kapcsán hamarosan az ötödik konti­nensre lép - nem kis büszkeséggel mondhatják, hogy bejárták az egész világot. Az ütőhangszeres komponálás mintegy hetven évre tekinthet vissza, de ezzel együtt óriási a választék. Repertoárjuk kialakításánál zömmel tradicionális műveket és a stílushoz illeszkedő zenei átiratokat vesznek figyelembe, és ezeket viszik közönség elé. A zenekar tagjai - Rácz Zoltán, Bojtos Károly, Váczi Zoltán és Holló Aurél - hihetetlen átéléssel, virtuóz hangszerkezeléssel, ugyanakkor helyenként vidáman, diszkrét humort is belevive előadásukba a közönséget messzemenően magukkal ragadva játszanak. Műsorukat - a városnapok zárórendezvényére - európai szerzők, „házi” szerzőjük, Holló Aurél és egzotikus tájak hagyományos műveiből állítot­ták össze. A koncert a szó szoros értelmében fergeteges sikert aratott, percekig zúgott a taps és ráadást is „kikényszerített” a lelkes újpesti publikum.-dek­Autómatuzsáleme N apjainkban már esetlennek tűnő, fél évszázaddal korábbi emlékeket idéző old timer kocsikat lehetett a káposztás­megyeri gokartverseny szüneteiben körbe­járnunk. A versenypálya előtti útszaka­szon büszkén sorakoztak egymás után egy korszak autó- és motormatuzsálemei. Tíz éve fejezték be a felvonultatott kocsik kor­elnöke, az 1938-ban, Rüsselheimben gyár­tott, 1488 köbcentis Opel Olimpia felújítá­sát. Az öt évig tartó aprólékos munka után már egy évtizede 70-80 kilométeres sebes­séggel „száguldozhat” vele büszke tulajdo­nosa, a budapesti Iléder Gyula. A kitűnő állapotú kocsi anno még Újpest városán is átgurulhatott. Kevésbé mondható el ez a mellette álló, 1950-ben gyártott Skoda Se­danról, amelynek első tulajdonosa a rend­őrség volt. Egy Skoda Felicia cabriolett és egy Moszkvics 403-as idézte fel az öreg kocsik közt sétálóknak a hatvanas évek ke­leti blokkjának fogyasztói csúcstermékeit. Ki tudja, mi járhatott azoknak a fejében, akik ugyanitt találkozhattak az ezekkel egy időben, csak egy földrésszel távolabb mű­ködő futószalagról legördült, napjainkban is elegánsnak ható Cadillac és Dodge típu­sokkal. A sokszínű autókínálat mellett a bemutatott motoroknál képzeletbeli mérlegünk félolda­lasra állt: leginkább Pannónia és Jawa típusok voltak megtekint­hetők. gt­Az Amadinda Ütőegyüttes tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents