Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-08-22 / 15-16. (247.) szám
ÚJPEST 2002. augusztus 22. 95 éve lett Újpest rendezett tanácsú város (folytatás az 5. oldalról) a feltételeket és a körülményeket részletesen megvizsgálta: a képviselő-testület bizottságot rendelt ki, s ennek jelentést kellett készítenie az átalakulás várható pénzügyi követelményeiről, valamint a községi képviselőknek a városi keretek közötti további szolgálatáról. Ezt a jelentést a képviselő-testület elkészülte után megtárgyalta, hosszasan vitáztak egyes megállapításairól, majd név szerinti szavazás végén elfogadták. ‘Egyben határozatot is hoztak arra vonatkozólag, hogy az átalakulás után milyen állásokat rendszeresítenek, s mintegy kötelezettséget vállaltak, hogy a községi tisztikar névvel megjelölt tagjait a rendezett város szervezetébe pályázat és választás nélkül véglegesítik, és életfogytiglan megválasztják. Ezután a képviselő-testület az átalakulást pártoló beadványt intézett Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye (törvényhatóságához, 1906. október elsején. Az megtárgyalta, s mivel törvény szerinti ellenvetést nem lehetett tenni, november 27-én a belügyminiszterhez felterjesztette. December 4-én volt Újpest község utolsó képviselő-testületi, két nappal később pedig elöljárósági választása. Az év végétől több újpesti küldöttség indult a belügyminisztériumba a kedvező döntést siettetni, de mindhiába, fél évig nem történt semmi. Ugró Gyula ezt írta erről: „a kormány a fővárosi törvény revízióját vette tervbe, melynek során községünknek a fővárosba leendő bekebelezése is döntés tárgyát képezi”. A küldöttségek helyi támogatottságát az újpesti sajtó demonstrálta. Már a következő év elején, a január 6-i Újpesti Közlönyben a következő sorok olvashatók: „Nevezetes mozgalom indult meg az elmúlt évben t.i. Újpest rendezett tanácsú várossá való átalakítása ügyében. A vármegye hozzájárult a kérelemhez, csak még a belügyminiszter döntése van hátra. Ha ez kedvező leend, akkor Újpest néhány hónap múlva a rendezett tanácsú városok sorába lép.” De a főváros és a környező települések elképzelései nem estek minden téren egybe, Vízműtelep nem beszélve arról, hogy a Budapest környéki községek érdekei is keresztezték egymást, attól függően, hogy milyen fejlettségi szinten álltak. Nem véletlen tehát, hogy Réti Ferenc az Újpesti Közlöny 1907. január 27-i számában nyíltan feltette a kérdést: ha az átalakulást a község lakosai akarják, a vármegye pedig hozzájárult, mi okból próbálja azt megakadályozni a belügyminiszter? Néhány nappal később erre is fény derült, mivel a következő vezércikk (március 3-án) beszámolt Harrer Ferenc fővárosi tisztviselő tervéről, a környező községek Budapesthez csatolásáról. Újpesten, legalábbis a vezércikkekben felizzott a hangulat: hogyan lehet az, hogy a rendezett tanácsú várossá válás döntés előtti állapotban van, mégis foglalkoznak a községi képviselők a Nagy-Budapest gondolattal? - kérdezte „Több újpesti 48-as községi adófizető polgár” az Újpesti Közlöny március 24-i számában. Június másodikán ugyanitt az ismét névtelen vezércikk írója feltette a kérdést: „Mi lesz Újpestből? Rendezett tanácsú város vagy Budapest egyik kerülete?” Majd beszámolt arról, hogy újból községi küldöttség járt a belügyminiszternél, amelyet Hédervári Lehel országgyűlési képviselő és Ugró Gyula községi bíró vezetett, s mai kifejezéssel lobbiztak a rendezett tanácsú város státus mellett. Elmondott indokaik, kérdéseik között például ezek szerepeltek: a vármegyei és járási hivatalok már nem bírják el az újpesti ügyek intézését; a rendezett tanácsú város címmel járó pénzügyi előnyök elősegítik a gazdasági fejlődést; ha Óbuda Budapesthez csatlakozása előtt egy évvel rendezett tanácsú város lehetett, akkor Újpest miért nem lehet az? Mindazonáltal a cikkíró így fejezte be: „Szép álom a rendezett tanácsú város eszméje, polgármesteri állás és a tanácsosoké mindenesetre, de Újpestnek a sorsa mégis az, hogy Budapest egyik kerülete legyen.” Sőt, amikor június 16-án beszámolt a lap arról, hogy a belügyminiszter végre aláírta hat hónapi várakoztatás után a kérvényt, szükségesnek tartotta ismét leszögezni, hogy a jövő mégis a Budapesthez csatlakozás. A belügyminiszter még május 29-én írta alá a hozzájárulást, s június 18-án a megyei törvényhatóság leiratot intézett Újpesthez az átalakulási teendők ügyében. Először a községi képviselő- testület összeállította a virilisek névjegyzékét, amit meg lehetett fellebbezni ugyan, de július másodikán és István utca kilencedikén másodfokon is elfogadták. Majd a választék névjegyzékének összeállítása következett. Június 30-án első oldalon közölte az Újpesti Közlöny teljes terjedelemben a belügyminiszter és a megyei alispán ügyiratait, amelyekben a hozzájárulás és a legközelebbi teendők foglaltattak; ezzel minden helyi polgár tudomást szerezhetett az Újpest számára jelentős eseményről. Augusztus 12-én tartották meg az immár városi képviselő-testületi választást, a polgármester Ugró Gyula lett. Az előző és az új testületnek rajta kívül is voltak még közös tagjai, ahogy ez két fénykép alapján kiderül: Hoffer Mihály, Héderváry Soma, Ráday Antal, Csepreghy Pál és Hevesi Vilmos. Augusztus 14-én volt Újpest város képviselő-testületének alakuló ülése, augusztus 19-én pedig a új város képviselő-testületének tisztújító közgyűlése. Újpest nem csupán a legnagyobb község volt Magyarországon, de a rendezett tanácsú városok között is az első helyre került. Szeptembertől kezdve az Újpest több folytatásban közölte Újpest rendezett tanácsú város szervezési szabályrendeletének tervezetét; megkezdődött a városi lét normális működése. Az átalakulást a tervtől a megvalósulásig a helyi sajtóban némi petárdadurrogás, hazafias szólamok robbanása kísérte, de, bármilyen fénytörése van is ennek napjainkban, ez volt a kor általános nyelve, s bizonyos célok eléréséhez, bármit is gondoltak a közélet résztvevői, ezt kellett beszélni. A rendezett tanácsú várossá válásban nagy szerepe volt Ugró Gyulának, aki mozgósítani tudta e cél érdekében Újpest erőit, és volt kitartása a közigazgatás Újpest fölött lévő állomásainak bevételére. Hogy aztán Újpest miként gazdálkodott a rendezett tanácsú város jogállásával és kötelességeivel? Ez majd egy következő írás témája lehet. Buda Attila Felhasznált irodalom: Újpest helyi sajtója, 1901-1907 Dokumentumok Újpest történetéhez, 1840-1949. (Összeáll., szerk., bev.: Sipos András.) Bp., 2002 [Budapest Főváros Levéltára] Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. Bp., 1932 [Magyar Városok Monográfiája] VkmSttfep Üdvözlet OjpeaWSl
