Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-06-27 / 13. (244.) szám
2002. június 27. „Ez nem betegség, ez állapot” A diákújságíró különdíja Elismeréssel figyelem ezt a tizenöt éves lányt, ahogy rendbe rakja gondolatait. Nézem, ahogy picit még nedves haját igazgatja azzal az utánozhatatlan, nőies mozdulattal, ami most elengedhetetlenül szükséges, hiszen - edzésadagját teljesítve - percekkel ezelőtt jött az uszoda vizéből. Reggel hatkor kelt, s mint mondja, ha hazaér, valószínűleg a vacsora végeztével még átismétli a holnapi tanulmányi „adag” egy részét. ❖ Az általános iskolát befejező „kollégát” Zana Anitának hívják, és itt él közöttünk „Káposztás kettőn" édesanyjával. Hogy miért is újságírókolléga Anita? Mert a mögöttünk hagyott 2000- es és 2001-es esztendőkben az országos diákújságíró- és diákrádiós pályázaton sportújságírói különdíjban részesült. (Csak zárójelben, ami azért nem mellékes, a pályázók felső korhatára 25 év volt.) Az előbbi díjon kívül Anita 2001-ben megkapta „Az Év Legtehetségesebb Ifjú Sport- újságírója” dijat. A vonzalom az irodalomhoz, vagy inkább a gondolatok papírra vetéséhez már a harmadiknegyedik osztályban, a - kitűnőkre értékelt - fogalmazásokban érlelődött. Később a sportolás kapcsán további, immár nagyobb lehetőség adódott. Azóta Anita a Nemzeti Sport külső munkatársa, de gyakran ír a Szivárvány című hírlevélbe, a Humanitásba, a Fradi Magazinba is. A lap hasábjain ő „búcsúztatta” a válogatott kézilabdázó Kökény Beát. Emlékezetes írása a „Szurkolj, ne háborúzz!”. Ez utóbbit a haza üdvére jó néhány politikus is megfogadhatná, mert ennek a kamaszlánynak - egyéni boldogulásával karöltve - bizony ilyesfélén is jár az esze. Dicsőséget szerezni a háromszínű lobogónak. Szeretne majd kikerülni az olimpiára.- Nemcsak szeretem, számomra a sport életforma - mondja. Anita tehát nemcsak megírja mások sikereit, hanem kemény munka után meg is éli. Többszörös országos ifjúsági úszóbajnok, és most már a Halassy Olivér SC felnőttúszócsapatában igazolt sportoló. A tanulással kapcsolatos óvatoskodó kérdésemre - kitalálva gondolataim - elém rak egy fénymásolatot az alábbi szöveggel: „Zsótér Pál ösztöndíj”. A Zsótér Pál Alapítvány kuratóriuma az osztályfőnöki tanács döntését megerősítve a 2001- es ösztöndíjat Zana Anita tanulónak adományozza. A díj annak tanúsítása, hogy Zana Anita tanulmányi előmenetelével, szorgalmával, közösségi magatartásával egyaránt kiérdemelte tanárai elismerését. ♦> S bizonyára Anita kiérdemli az olvasó elismerését is, ha leírjuk, amit eddig nem véletlenül nem tettünk. Zana Anita születése óta mozgássérült. Édesanyja, mint mondta, életét lánya boldogulásának szenteli. Az ő élete sem könnyű, mert elvált, rokkantnyugdíjas. Nem gond, hogy mire költsék jövedelmüket. Igaz, az újpesti önkormányzat támogatja a csonka családot, de ettől Zana Anita függetlenül nagyon is szükséges a mellékkereset, hiszen a színháztól a könyvvásárláson keresztül egy új úszódressz vásárlásáig semmit sem tagad meg az édesanya Anitától. Az egyik nagy álmáról már szólt Antia: kijutni a paraolimpiára. A másik az ELTE, mert még sokat kell tanulni a szakmához, az újságíráshoz. Az egyetemig persze még le kell érettségiznie a sportgimnáziumban, ott, ahova most felvették. ❖ Valakiről hiteles portrét rajzolni talán a legnehezebb hírlapírói műfaj, mondja el hát végezetül Anita saját szavaival, hogyan vélekedik helyéről a világban.- Osztálytársaimnak állandóan mondom, hogy ne sajnáltassák magukat, hanem próbáljanak a társadalom hasznos tagjaivá válni. „Mások vagyunk” című versében is hasonló gondolatokat fogalmaz meg. „Fogadtasd el magad a világgal! / Mert a világ elfogad. / Bizonyítsd be a világnak, / hogy Te is ember vagy!” Anita tizenöt é- ves korára már sok mindent bizonyított, bizonyára álmai is megvalósulnak.-rejeKincsek a falon nagy becsben tartva Doki bácsi Az UTE úszószakosztályát 1904-ben a Szúnyog-szigeten, Kiss Zoltán alapította meg. Maga köré gyűjtötte az ott napozó srácokat, hogy „egy szem savanyúcukorért” versenyt ússzanak. A később csak „doki bácsiként" ismert Tichy Henrik (az ötvenes évektől Técsői Henrikként) ott volt közöttük. Neve elválaszthatatlanul összeforrt az egyesület úszószakosztályával. Operákat fütyülve sétált mindig a medence partján az Újpesti Torna Egylet úszóedzésein. Fél évszázadon keresztül, 1963-ban történt elmeneteléig. Mindvégig az egyesület úszószakosztályának egyik vezetője volt. A Magyar Úszó Szövetségben 1921-től az igazgatótanács tagja, több bizottság elnöke, sőt a helyettes elnöki tisztséget is ellátta. Úszógenerációk sorát nevelte fel itt, Újpesten. A nagy világégés után az UTE úszószakosztálya tisztikarának tiszteletbeli elnöke volt. Ekkor a 15 magyar egyéni bajnokságból 8-at, a 7 csapatbajnokságból 6-ot vittek el. A legnagyobb magyar úszótehetségek neki köszönhették sikereiket. Olimpiai bajnokaink közül Halassy Olivér (1932, 1936), Kulasi (Kusinszky) György (1936), Szittya (Schaffer) Károly (1952), dr. Mayer Mihály (1964), Dömötör Zoltán (1964, vízipóló) és még sokan mások voltak a tanítványai. Mindent saját elszántságának köszönhetett. Asztalostanoncként kezdte, és magánúton fejezte be a polgárit, tette le az érettségit. A harmincas években 1894-ben született sportolónk három diplomát is szerzett. Mai szóhasználattal a közgazdasági, a jogi és a közigazgatási területen. Újpest városának alkalmazottja 1926- tól. Ideiglenes napidíjas, számtiszt, árvaszéki ülnök, jegyző, majd az árvaszék vezetője. Az árvaszék megszüntetése után (1951) egy közkórháznál segédkönyvelő... Hatalmas, erős ember volt - tanítványai visszaemlékezései szerint. Szerette és szidta is őket, kiabált és veszekedett velük. A magyar úszósport egyik nagy egyéniségeként a későbbi bajnokok is mindig szeretettel emlegették nevét. Életművét a sportérdemérem ezüst és bronz fokozatának adományozásával ismerték el. Születésének százéves jubileuma alkalmából, 1994-ben megalapították a Doki Kupa vándordíját. Lánya, Illyésné Técsői Vilma édesapja emlékét ápolva egyedülállóan érdekes sporttörténeti anyagot őrzött meg az utókor számára. gábriel Ki mit tud? 50 éven felülieknek! Ön is lehet sztár, ha jelentkezik a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házbon megrendezésre kerülő Budapesti Szenior Fesztiválra. Nevezni lehet: hangszeres zene, ének, vers-, illetve prózomon- dás, színpadi játék, tánc és egyéb (bűvészet, paródia stb.) kategóriákban, egyéni és csoportos produkcióval, melynek időtartama maximum 5 perc (kivétel a színpadi játék kategória). Nevezési határidő: 2002. szeptember 10. Terveink szerint október elején zajlanak majd az elődöntők, melyek legjobbjai vehetnek részt az október 19-20-án megrendezésre kerülő döntőn, amelyet ünnepélyes eredményhirdetéssel zárunk. Jelentkezési feltételek: a fesztiválra Budapesten élő, 50. életévüket betöltött, nem hivatásos művészek jelentkezhetnek. Nevezési díj: szólistáknok 500 Ft/produkció, csoportoknak 300 Ft/fő/produkció. Egy versenyző (illetve csoport) maximum két kategóriában indulhat. Jelentkezési lap igényelhető: a kerületek művelődési házaiban, a kerületek nyugdíjasklubjaiban, a KMO Művelődési Házban. A bemutatott műsorszómokat szakmai zsűri értékeli. A legszínvonalasabb produkciók előadói ajándékot kopnak, valamint résztvevői lehetnek a Szenior Gálának. Szeretettel vár minden érdeklődőt a KMO vezetősége Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, 1191 Bp., Teleki u. 50. Telefon: 282-9826,282-9837. Megközelíthető az 5öes villamossal a Kossuth térig, vagy a metró kőbánya-kispesti végállomásától gyalog.
