Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-05-30 / 11. (242.) szám

2002. május 30. i QuqoQ ■---------------------— „Bye-bye London-don-don-don, goodbye!" Az idén nem a tanítási szünet miatt vártuk má­jus elsejét. Azért készültünk rá nagyon, mert ek­kor indult el a Szűcs Sándor Általános Iskola kis csapata Angliába. A magyar-osztrák útlevél-ellenőrzés után észre­vétlenül léptük át az országhatárokat. Csak a mobiltelefonok jelezték: Németországba, Belgi­umba, Franciaországba érkeztünk. A legizgal­masabb határátlépés természetesen az volt, amikor a „Csalagúton” vitte át emeletes buszun­kat a 800 méter hosszú vonat. A pihenőkkel tar­kított, több mint 24 órás út után boldogan küld­tük haza az SMS-eket: Angliában vagyunk! Első angliai élményünk a színek kavalkádja volt: harsogó zöld domboldalak, vihar utáni kék ég, a tenger szürke, tarajos hullámai, a part fekete-fe- hér-rozsdaszín kövei és a doveri fehér sziklák. Úton London felé próbáltuk megszokni, hogy a szembejövő autók a jobb oldalon suhannak el mellettünk. Mielőtt elértük a fővárost, megnéz­tük Canterburyben a katedrálist, és megismer­kedtünk Dickens városával, Rochesterrel. Késő i délután érkeztünk Londonba, ahol már vártak ránk a szállásadó családok. West Wickhamben ?? laktunk - egy-egy családnál ketten, hárman. Az | otthonos légkör és a barátságos fogadtatás felbá­torított minket, és az első közös vacsora mellett is | eleinte akadozó, majd egyre bátrabb beszélge­tés alakult ki. Meséltünk Budapestről, az iskolai életről, családunkról, kedvenc időtöltéseinkről, de szóba kerültek aktuális témák is: a királyi család mindennapjai, vagy a közelgő foci-világ- bajnokság. A londoniak szerint egy emberöltő - 30 év - kell ahhoz, hogy megismerjük Londont. Mivel ennyi idő nem állt rendelkezésünkre, megpróbáltuk I négy nap alatt megnézni a legszebb helyeket. I Bejártuk a Westminster-negyedet. Megnéztük a parlament épületét és a mellette álló Rodin- szobrot. Meghallgattuk a Big Ben óraütéseit. Láttuk a Piccadilly Circust az Eros-szoborral és a Sohót. Nem maradtunk ki az őrségváltásból sem | a lovas testőrség laktanyájánál, sem a Buckin- | gham palota előtt. Bár a királynő nem tartózko­dott a palotában (trónra lépésének 50. évfordu- | lója alkalmából országjáró körúton vett részt), mégis találkozhattunk „vele” Mme Tussaud pa­noptikumában. Ennyi híresség egy helyen! Kat­togtak a fényképezőgépek: mi és Tom Cruise, I Marilyn Monroe, a Beatles-fiúk, Chaplin vagy Shakespeare. Jártunk a Trafalgar téren, felmász­tunk az oroszlánszobrokra (a Nelson-emlékmű túl magasnak bizonyult). Megnézhettük a Natio­nal Gallery legszebb festményeit, a St Martin templomban pedig egy kamarazenekari hang­verseny próbájának lehettünk fültanúi. Vethet- f tünk egy pillantást a mindenkori miniszterelnök lakhelyére, a Downing Street 10-re. Vásároltunk az Oxford Streeten és a Covent Gardenben. A páratlan gyűjteménnyel rendelkező British Mu- seumban eredetiben is megnézhettük, amiről a történelemórákon tanul­tunk: ókori görög és ró­mai kincsek sokaságát, múmiákat, vagy a híres Rosetti követ. Földrajzi és biológiai ismereteink csodálatos környezetben bővültek a Natural His­tory Museumban. Kipró­bálhattuk, milyen az, amikor földrengéskor megmozdul az ember lába alatt a föld, láthat­tuk, hogyan dolgoznak a Föld erői egy vulkán- kitöréskor, sétálhattunk egy esőerdőben, és szem­tanúi lehettünk a dino­szauruszok élethalálhar­cának. Megismerkedtünk a Tower történelmével és legendájával, és bebarangoltuk a kikötőt. Két­szer keltünk át a Temzén: egyszer a Tower-hí- don, egyszer pedig a folyó alatt fúrt gyalogos alagúton. A St Paul’s Cathedralban kétkedve próbáltuk ki az idegenvezető által ígért „csodát”: a Suttogó Galériát. Működött! Greenwichben lá­togatást tettünk a királyi csillagvizsgálóban, ki­számoltuk, mennyit mutat most otthon az óra a falop, és ha kedvünk tartotta, akár százszor is átléphettük a nulla hosszúsági fokot. Szemléle­tes kiállításon ismerkedtünk a hajózás történe­tével, kipróbáltunk egy hadihajó-szimulátort, és egy mini daru segítségével megpróbáltunk be­rakodni egy teherszállító hajóba. Megcsodáltuk a St James's Park kacsáit, mókusait és növénye­it, London másik híres parkjában pedig érdeklő­déssel hallgattuk a Hyde Park Corner szónokait. A kínai negyed kirakataiban látott „csőröstül sült kacsák” után örömmel próbáltuk ki az an­gol tejes teát vagy a híres narancslekvárt. Jó volt látni az eddig csak útikönyvekből ismert hamisí­tatlan utcai jelképeket: a londoni rendőrt, a fe­kete taxit, a piros telefonfülkét és az emeletes buszt. Érdekes volt megismerni és használni a sokféle angol pénzt: a fontot és a pennyt. Izgal­mas volt látni a nyüzsgő Londont, és beszélni la­kóival (utcai járókelőkkel, múzeumi teremőrök­kel, gyerekekkel). Londoni utazásunkat tipikus angol időjárás kísérte: egy nap alatt végigélhet­tük a négy évszak változásait. Mégis nagy sze­rencsénk volt! Úgy jöttünk haza az esős Angliá­ból, hogy egyszer sem áztunk meg. Hazatérésünket Budapestre egy rövid belgiumi városnézés szakította meg. Míg az odafelé úton az „észak Velencéjének” nevezett Bruggeban álltunk meg, hazafelé Brüsszellel ismerkedtünk. Varázsla­tos befejezése volt utunknak az a Vangelis-zenére bemutatott fényorgonashow, amellyel Brüsszel főtere „búcsúztatott” minket. Percekig hallgattuk és néztük az előadást, és közben arra gondoltunk: de jó lenne még egyszer visszajönni! Azoknak, akik az idén nem jöhettek velünk, jövőre is tervezünk londoni utazást. Az iskola „Tartalmas Gyermekkor Alapítványa” az ideihez hasonlóan jövőre is lehetővé kívánja tenni egy tanulónak, hogy az angol nyelvben elért kiemel­kedő tanulmányi és versenyeredményei jutal­maként ingyen vehessen részt az utazáson. Ad­dig is: „Bye-bye London-don-don-don, goodbye!” Hencz Gabriella angoltanár Dallal búcsúztat­ták az Bár a tanévből még pár hét hátra van, Új­pest általános iskolái közül többen készül­nek már a nyári szünetre. Május 9-én több száz szülő és érdeklődő gyűlt össze az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban azért, hogy meghallgassa a Pécsi Sebestyén Ál­talános és Zenetagozatos Iskola növendé­keinek tanévzáró hangversenyét. A „baba- kórustól” kezdve csaknem minden évfo­lyam diákjai felléptek a műsorban: a kis- kórus és a nagykórus által előadott zene­művek mellett zongora-, hegedű- és gordonkadarabot is hallgathatott a közön­ség. Az egész éves kitartó munka, a gyak­ran estébe nyúló próbák, zeneórák ered­ményeként magas színvonalú műsorral áll­tak színpadra az iskola tanulói. A program összeállításában az est lebonyo­lításában - a diákok mellett - az iskola pe­dagógusai közül is sokan részt vettek. Fel­készítő zenetanárok: Baranyay Valéria, dr. József Dénesné, Könözsi Péter, dr. Locs- mándi Miklósáé, dr. Milibákné Megyesi Éva, Nagy Istvánná, Szabó lmréné és Vass Veronika voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents