Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-04-17 / 8. (239.) szám
Újpest Lexikon - a múltról a jelennek és a jövőnek II. rész 2002. április 17. ______________ ~ (JI p£5'f __________________________________________5 K özel másfél éve az Újpesti Közművelődési Kör tagjai vetették fel a kötet gondolatát, amelyet Újpest Önkormányzata támogatásra érdemesnek tartott. A Kossuth Kiadó Rt. segítségével a közelmúltban jelent meg az Újpest Lexikon. A sajtóbemutatón ezúttal a szakszerkesztőket kérdeztük a kötettel kapcsolatos tapasztalataikról. Lapunk előző számában Újpest alpolgármestere, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint a kiadvány főszerkesztője nyilatkozott. A lexikont bemutató sajtótájékoztatón Újpest Önkormányzata képviseletében Hock Zoltán alpolgármester ismertette a kötet jelentőségét Szöllősy Marianne, az ipartörténeti szócikkek szerkesztője:- Amikor elkezdtem ezt a munkát, el sem tudtam képzelni, hogy mire vállalkozom. A meglévő gyártörténeti munkák mellett segítséget jelentett Ágay: Magyar Ipar című kötete, amelyben a szerző az újpesti ipart is áttekinti. A kisiparra vonatkozó anyag jó része azonban hiányzott, illetve csak meghatározott időszakok ipari almanachjai álltak rendelkezésre. A kortársakhoz szóló régi évkönyvek természetesen nem adhattak információt arról, hogy a bennük szereplő iparosok mikor zárták be üzemüket, illetve mikor hunytak el. A hiányos szócikkeket néhány mai leszármazott segített kiegészíteni. Akikkel sikerült felvenni a kapcsolatot, készségesen elmondták, hogy mi történt a felmenőkkel, illetve a családi iparággal. Szerkesztési elveink értelmében azok szerepelnek a kötetben, akik cégükben legalább tíz főt foglalkoztattak. Nagy öröm volt számomra, hogy több iparoscsalád 4-5 olyan jelentős személyiségét sikerült szerepeltetni a Lexikonban, akik maradandó nyomot hagytak Újpest gazdasági életében magas színvonalú munkájukkal vagy aktív közéleti tevékenységükkel (Fericsán, Kirschner, Sümeghy család). Munkánk során jelentős segítséget kaptunk a Király Könyvtártól, valamint a Chinoin és a Tungsram gyári múzeumától. A lexikonkészítés sok tanulsággal szolgált számomra; elmondhatom, a munka nyomán ma sokkal pontosabban látom az újpesti ipartörténet keresztmetszetét. Figyelemre méltó tanulság számomra, hogy ezen a területen rendkívül kevés nőről készíthettem szócikket, hiszen a társadalmi munkamegosztás során a XX. század közepén is még inkább a családi segítség- nyújtás szerepe jutott a hölgyeknek. Fericsán Kálmán, a sporttörténeti szócikkek szerkesztője:- Már az elején sejtettem, hogy a lexikonban akad néhány Nobel-díjas, számos akadémikus, még több tudós és nagyon sok sportoló. Ezért is nyomasztott, hogy több hónapi késéssel kapcsolódhattam be a szerkesztőbizottság munkájába. A helyi sportélet „nagy öregjei” ma is összetartó társaság; nagyon sokat segítettek. A kötet összeállításánál - terjedelmi okok miatt - sajnos ötven szócikket ki kellett venni, ezek azonban a lexikon internetes változatában olvashatók. A kötetben az olimpiák, a világ- és Európa-bajnok- ságok első hat helyezettje, valamint az ilyen eredményt elért csapatok tagjai és edzőik szerepelnek. A szerkesztési munka során kiderült számomra, hogy a csapatsportágakban a Tungsram SC milyen kiváló eredményeket ért el. Akadt olyan bajnok, akiről nem találtunk adatot, és külön fájlalom, hogy a magyar bajnokokról nem készült szócikk. Kimaradt például Árva István gátfutó és Stugner Judit súlylökő is. Nem került a lexikonba, de érdekesség, hogy az önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága szerint a díszközgyűlés 1932-ben Elek Ilonát, 1936-ban a sakkozó Steiner fivéreket dicséretben részesítette. Ez az egyetlen nyoma annak, hogy e sportolók újpesti lakosok voltak. El kell mondanom, hogy - sportnyelven fogalmazva - igen jó csapatba kerültem, hiszen a szerkesztőbizottság tagjai ÚJPEST LEXIKON A könyv megvásárolható a Kossuth Kiadó Csányi utcai mintaboltjában és a Centrum Áruház Libri-könyvesboltjában még a késő esti órákban is türelmesen, toleránsán végezték az aprólékos egyeztetéseket. Külön köszönet Iványi Jánosnak, aki „civilként” vett részt az éjszakába nyúló megbeszéléseken, és éles, pontos észrevételeivel seIványiné Konrád Gizella, az építészet-, művészet- és irodalomtörténeti szócikkek szerkesztője:- Valamennyi téma közül a képzőművészettel volt a legkönnyebb a dolgom, mert Szunyo- ghy András már korábban elkezdte feldolgozni az anyagot. Emellett akadt néhány érdekes „felfedezés” is. Barcza Lajos szobrászról például hónapokig kerestünk adatokat. Végül kiderült, hogy a szobrász unokájának orvos férje az Újpesti Kórházban dolgozik, és a család készséggel megadja a hiányzó dokumentációt. Az újpesti zenei élet neves dinasztiái - többek között az Erkel, a Maleczky és Ódry család tagjai - munkásságukkal, pályájukkal igazolták, hogy miért létesült konzervatórium a városban. Az építészet feldolgozása közben egyértelművé vált, hogy Újpest mindig élvonalbeli mérnököket foglalkoztatott. Ybl Miklós munkássága közismert, de alkotott itt Tőry Emil és Pogány Móric - a Könyves Kálmán Gimnázium ter(folytatás a 6. oldalon)
