Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-04-03 / 7. (238.) szám
2002. április 3. __________________________[JJ p£S'f _____________________11 J7 a ‘TC.öiáiy ^öwfo&ínJk&t Archív fotó, amely az egykori iskola fala előtt készült A könyveknek megvan a maguk sorsa - tartja a latin mondás, egyesek szerint azonban e klasszikus bölcsesség a könyvtárakra is igaz. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti fiókja - amely néhány esztendeje egy ingatlancsere miatt költözött az István útról a Király utcába - mint utóbb kiderült, éppen abban az épületben kapott helyet, ahol ötven évvel ezelőtt az ország első közkönyvtárosait képezték. A fél évszázados évforduló tiszteletére márványtáblát avattak a könyvtár előcsarnokában. Az emléktáblát közösen állíttatta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Közkönyvtári Egylete. Ez utóbbi szervezet nevében Hor- váthné Jakubecz Ilona köszöntötte a megjelenteket. Dr. Fodor Péter, az FSZEK főigazgatója bevezetőjében arról szólt, hogy az ötven évvel ezelőtti esemény fontos, megörökítésre érdemes mozzanat a hazai könyvtárosképzés történetében. A főigazgató az elődök előtti tiszteletadásról beszélt, majd rátérve a jelen szakmai feladataira, hangsúlyozta, a munka folytatásra és megújításra vár. A Szabó Ervin Könyvtárban az idei évben lépésváltásra kerül sor, hiszen a fővárosban kilenc könyvtárban történik pozitív változás: felújításokat, bővítéseket végeznek, illetve új fiókokat nyitnak. Ezek közé tartozik az a 2S0 m2-es könyvtár is, amelynek megnyitása a közeljövőben várható Káposztásmegyeren. (A helyi fiók a Közösségi Házból a közeli Babits könyvesbolt helyiségeibe költözik - a szerk.) Dr. Kiss Jenő nyugalmazott főigazgató a magyar könyvtárügy ötven évvel ezelőtti eseményeit idézte fel. Elmondta, hogy a háborút követően, 1949-50- ben jöttek létre az első közművelődési könyvtárak; a kialakított helyiségállományból azonban hiányoztak a képzett könyvtárosok. (A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1937-től elsősorban a tudományos könyvtárak számára oktatott szakembereket.) A negyvenes-ötvenes évek fordulóján a könyvkölcsönzést jórészt társadalmi munkában látták el az ezzel megbízott munkatársak. A budapesti bölcsészkaron 1949- ben, az Apáczai Csere János Főiskolán 1951- ben indult az első könyvtár szakos évfolyam. Ez az időszak a tanfolyamok korszaka volt: létezett 6 napos, 3 és 6 hetes, illetve 4 hónapos kurzus is, de ezek többségén a hallgatók jóformán csak politikai, ideológiai képzést kaptak. Az Újpesten 1952. január 4-én megindított öt hónapos bentlakásos iskola - a Népművelési Minisztérium könyvtárosiskolája - lényeges minőségi változást jelentett. A kettős képzésben megfordult az arány, és a politikai ismeretek mellett sokkal jelentősebbé váltak a szakmai ismeretek. A sikeres felvételhez hat hónap könyvtári gyakorlatra volt szükség, és az 1045 órás tanfolyamot követően a végzett növendékek mindegyikét függetlenített könyvtárosi állás várta. Az iskola összesen négy tanfolyamot indított, ezeken mintegy 250-en szereztek képesítést. Tongori Imréné (képünkön) az egykori hallgatók nevében emlékezett. Lapunk kérésére elmondta, a jelenlegi Király Könyvtár épületének emeletén egykor a hálótermek kaptak helyet; az oktatás a földszinten folyt. A körülményekre utalva úgy fogalmazott, „azt a szegénységet nem lehet illusztrálni”. (Egy korabeli csoportképen kivehető az épület vakolatlan homlokzata). A szakmai képzésnek és a betöltésre váró állásnak köszönhetően, a hallgatók közül jó néhányan „beleszerettek” a könyvtárosi hivatásba, és hosszú távon is a pályán maradtak. Az akkoriban kötelező marxizmus mellett könyvészeti és könyvtári ismereteket, valamint irodalmat tanultak a résztvevők. A tanárok többsége megpróbálta közvetlenné és családiassá tenni a légkört, saját olvasmányélményeiket megosztották a diákokkal; emberséget és merészséget hoztak az iskola falai közé. Az iskola megszüntetése után az oktatóknak jelentős szerepük volt abban, hogy a hallgatók egy része az egyetem könyvtár szakán tanulhasson tovább. Tongori Imréné, Olimpia az utolsó tanfolyam hallgatójaként 1954-ben végzett, a közelmúltig a Gutenberg téri könyvtárban dolgozott. Az egykori diáktársak között akadt, aki később a könyvtárügy országos rangú képviselőjévé lépett elő, a legtöbben megyei, járási, városi könyvtárosokként dolgoztak tovább. Az ünnepségen részt vett (balról jobbra) Szabó Ervinné, a Király Könyvtár vezetője, dr. Fodor Péter, az FSZEK főigazgatója, Horváthné Jakubecz Ilona, a Magyar Könyvtáros Egyesület közkönyvtári egyletének vezetője, Kiss Jenő, az FSZEK nyugalmazott igazgatója, valamint egy egykori hallgató (Fotó: Zalka i.) R.A.
