Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-03-22 / 6. (212.) szám
2001. március 22. Rendkívüli testületi ülésen A fővárosi támogatási alapokról Rendkívüli testületi ülést tartott március 6-án Újpest Önkormányzatának képviselő-testülete. A napirendek sorra vétele előtt dr. Bodrogi Jenő képviselő kért szót, tolmácsolva köszönetét mindazoknak, akik nemrégiben elhunyt felesége, az Újpesti Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke elhunyta alkalmából együttérzésükről, részvétükről biztosították. Köszönetét mondott személy szerint dr. Derce Tamás polgármesternek is a ravatalnál tartott búcsúbeszédéért. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezetőelnöke a személyes indíttatású köszönő mondatok után két napirendi pont tárgyalására tett javaslatot, melyet a jelenlévők 29 igen szavazattal támogattak. Ennek megfelelően a napirend első pontjaként a forrásmegosztásban a kerületeknek szabályozott iparűzési adóból létrehozott támogatási alapokról szóló állásfoglalás kialakítására került sor, majd az egyebek napirendi pontra. Előterjesztőként dr. Derce Tamás polgármester utalt arra az ismert tényre, hogy a 2001-re szóló fővárosi forrásmegosztás tervezetét a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége tíz pontban utasította el, és ezzel az újpesti képviselő-testület is egyetértett. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a szövetség az első pontban megfogalmazottakat nem tudta érvényesíteni, és ezzel cserben hagyta azon tagjait, akik korábban kiálltak a szövetség érdekei mellett. A korábbi illúziót - amely az érdekérvényesítésre vonatkozik, úgy tűnik, el kell'feledni. Jelenleg a fővárosi önkormányzat határozza meg, hogy a kerületektől mennyi pénzt vesz el, és ennek során az újpestiek pénzét (is) átadja más kerületeknek, és dönti el a kerületi fejlesztéseket, beruházásokat. Az előterjesztő szólt az SZDSZ-MSZP által vezetett fővárosi koalíció lakosság iránti felelősségéről is, utalva arra, hogy a két nagy fővárosi párt megkapta a bizalmat, ennek ellenére erős, sértő, dehonesztáló nyilatkozatot tesz nem egy esetben. Ezért az előterjesztő általi határozati javaslat azt tartalmazta: „az újpesti önkormányzat képviselőtestülete nem ért egyet azzal, hogy a fővárosi önkormányzat a törvényben a kerületekhez szabályozott iparűzési adóhányadból különböző alapokat hozzon létre, melyekből a kerületek a nekik járó forrásokra a fővárosi önkormányzat által elbírált pályázati rendszerben juthatnak hozzá. Ezért a képviselő-testület úgy dönt, hogy a forrásmegosztási rendeletben megfogalmazott felhívás alapján javasolja a fővárosi közgyűlésnek az alapok maradéktalan megszüntetését, s a kerületek közötti lakosságarányos felosztását. Egyben a képviselő-testület felhívja a fővárosi közgyűlést, hogy mint az összes budapesti ügyekben illetékes települési önkormányzat, saját költségvetéséből hozza létre azokat a támogatási alapokat, amelyeket a kerületek fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz szükségesnek tartanak". Vélt vagy valós konszenzus? Kiss Sándor képviselő, az MSZP frakcióvezetőjeként arról szólt, hogy a napirendi pont témája a céltámogatási keretösszeg felhasználásáról szóló előterjesztés, és többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat a kerületek többségének egyetértésével döntött a céltámogatási keretösszeg elkülönítéséről, és ebben kéri a kerületek egyetértését e kérdésben, illetve abban, hogy a saját maguk által hozott szabályok szerint döntsenek ezek felhasználásáról. Nem a fővárosi szabályok szerint, hanem a kerületek által létrejött konszenzusos megállapodás alapján kell a pénzösszegről, összesen 7 milliárd 249 millió forintról dönteni. A frakcióvezető elmondta, természetesen tisztában van azzal, hogy a kerületek eltérő érdekeit nehéz összehangolni, de frakciója szükségesnek tartja a kölcsönös érdekek tiszteletét és a szolidaritás elvének megfelelő megegyezést. Az MSZP-frakció mindezek ismeretében úgy vélte, hogy a képviselő-testület feladata az, hogy adjon felhatalmazást a polgármesternek arra, hogy milyen szempontok alapján tárgyaljon a 23 kerülettel történő konszenzusteremtés érdekében. A felhasználási alapokról szólva többek között elmondta: némelyik esetében már van tapasztalat az elosztási módokban, ezeket sok esetben rendeletek szabályozzák. A frakció nevében módosító indítványt tárt Kiss Sándor a testület elé, melynek értelmében a testület hatalmazza fel a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a fővárosi kerületekkel az elkülönített céltámogatási pénzeszközök elosztásáról. A tárgyalások során az újpesti érdekeket úgy képviselje, hogy az igazságosság és a szolidaritás elvét, a többi kerület érdekeit is tiszteletben tartva a megegyezést segítse elő. Alapvetően a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségében kialakított álláspontot kell meghatározónak tekinteni, a céltámogatási pénzeszközökről szóló megállapodást pedig a polgármester terjessze a testület elé jóváhagyásra. Félórás véleménycsere 16 milliárdról Dr. Derce Tamás polgármester arra hívta fel a frakcióvezető figyelmét, hogy valamennyien pontosan ismerik a történetet, felesleges a mellébeszélés. A kerületi alapok létrehozását az önkormányzatok javasolták, továbbá néhány alap működésével kapcsolatban vannak tapasztalatok is, a szövetség álláspontja például az alapok felosztására irányult. A szövetség egy korábban hozott határozata szerint csupán két alap fenntartását javasolta, az épületekre és a szennyvízcsatornákra vonatkozót, a többinél a megszüntetést tartotta indokoltnak. Hock Zoltán alpolgármester Kiss Sándor frakcióvezető által tett téves elképzelést kívánta eloszlatni amikor arról szólt, hogy a fővárosi önkormányzat miféle konszenzus alapján alakította ki a különböző alapokat? A konszenzus ugyanis a működőképességet jelentené, és akkor most nem lenne miről szavazni. Az alpolgármester felidézte a forrásmegosztási döntés előkészítésének folyamatát, utalt arra, hogy a kerületi MSZP-s és SZDSZ-es polgármesterekkel a főpolgármester a megbeszélt tárgyalás előtt egyeztetett. A konszenzust hivatott tárgyalás - amely egyébiránt 160 milliárd forint szétosztásáról szólt - ezt követően mindössze 30 percig tartott. Ezt nevezte az MSZP frakcióvezetője konszenzuson alapuló, annak nyomán megszületett forrásmegosztásnak. Ezen az egyeztetésen azután a 23 kerület jelen lévő vezetői, képviselői közül négyen szólaltak fel, majd a főpolgármester a tárgyalást bezárta. A fővárosi közgyűlés egy módosított forrásmegosztási rendelettervezetet fogadott el, mivel az eredetit 23 kerület egységesen elutasította. Mindezek ismeretében az alpolgármester nem tudta mire vélni, milyen konszenzusról beszélt Kiss Sándor, ezért is javasolta az eredeti határozati javaslat elfogadását. Az alpolgármester többek között úgy vélte, ha a tejalapot a főváros arányosan leosztaná a kerületeknek, akkor Újpest esetében azt jelentené, hogy körülbelül 40 millió forintot tudna a városrész a rászoruló gyerekek reggelijére fordítani. Ha ez a segítő szándék lenne a fővárosi önkormányzatot motiváló erő, akkor ezt saját keretéből és nem a kerülettől elvont összegből tenné meg. Hock Zoltán alpolgármester arra is utalt, hogy egyetlen szó sem található a forrásmegosztási rendeletben a közel 7,5 milliárd forint kamatainak sorsáról. Többek között ezért is tartja elfogadhatatlannak, hogy a fővárosi önkormányzat a kerületektől elvont összegek terhére írja ki az alapokra vonatkozó pályázatokat. Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület frakcióvezetője nem tartotta önzetlennek a fővárosi önkormányzat tevékenységét e témában, és az eredeti előterjesztést támogatva utasította el az MSZP frakcióvezetője által ismertetett módosító indítványt. Korondy Marica alpolgármester arra utalt, korábban „saját bőrén” tapasztalta a fővárosi önkormányzatnál a különböző alapok elosztását. A kerületek közötti létszámarányos és ezzel összefüggésben a feladatarányos visszaosztást tartaná igazságosnak. Kiss Sándorral ellentétben az alpolgármester asszony úgy vélte: minden polgármesternek a saját önkormányzatának érdekeit kell képviselnie, s amikor az MSZP frakcióvezetője azonban éppen ennek ellenkezőjére ösztönzi, vajon kit képvisel véleményével? Kiss Sándor az MSZP frakcióvezetőjeként más álláspontot képviselt, úgy vélte, az újpesti önkormányzat pályázatainál vélhetően minden bizonnyal konszenzussal dőlnek el a pályázatok, a közbeszerzések... A forrásmegosztásról elhangzottakkal kapcsolatban pedig arra tért ki: ő azt mondta, hogy a kerületek többségének támogatásával született meg a rendelet, és lényegesnek tartaná, hogy a kerületeknek konszenzusra kell jutniuk a felosztás módszereiről és eszközeiről. Utalt többek között arra, hogy a közbiztonsági alap pályázati rendszerének feltétele a testület által elfogadott közbiztonsági koncepció, amely minden kerületben megtalálható tudomása szerint, csak Újpesten nem. Szólt arról is, kívánatosnak tartaná, hogy a vagyonfelmérésről a kerületek által konszenzussal megbízott szakértő cég azonos szempontok alapján mérje fel a vagyont. A frakció véleménye egyébként azt segítené elő, hogy a kerületeknek önmaguknak kell szabályrendeletet alkotniuk a felhasználásról, a konszenzuskényszer pedig mind a 23 kerületre vonatkozik, és azért bíznak a kerületek józanságában. „Csak két alapra van szükség” Dr. Derce Tamás polgármester arra utalt, tudomásul kellene venni azt a tényt, hogy valamennyi kerület kifejtette azon véleményét, mely szerint a lakásfelújításra és a csatornázásra vonatkozó alapokon kívül nincs szükség másra. Minden kerület meghozta a maga határozatát, a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége pedig két alkalommal erősítette meg ezt a véleményt. Soha nem volt konszenzus a főváros és a kerületek között, aki erről beszél, az a tényeket változtatja meg. A polgármester azon a véleményen volt, az alapok kerületeket illető kamatait tavaly sem kapta meg az újpesti önkormányzat, vajon ez az összeg mint elkülönített pénzalap szerepel-e, hiszen nem illeti meg a fővárosi önkormányzatot. Felhívta a figyelmet arra is, az előterjesztett határozati javaslat arra irányul, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeg felosztását szabályok rögzítsék. Az előterjesztő úgy vélte: Kiss Sándor véleménye teljesen ellentétes a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségének álláspontjával, a szorgalmazott vagyonfelmérés sem oldja meg a kerületek gondjait. Újpest polgármestere ezt követően arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége saját kezdeményezésére és az újpesti képviselő-testület támogatásával, annak határozatával jött létre. Tájékoztatásul elmondta, mivel az utóbbi időkben a szövetség csupán pártpolitikai érdekeket képvisel - és az alapításkor nem ez volt a cél - tárgyalásokat kezdeményez a szövetség önkormányzataival a bennmaradásról. A képviselő-testület tagjai ezt követően a Kiss Sándor által beterjesztett módosító inltványról szavaztak, amelyet az előterjesztő nem támogatott. A testület tagjai 8 igen, 22 nem szavazati arány mellett a módosító javaslatot nem fogadták el. Az alapjavaslatról történt szavazás során a testület tagjai 20 igen, 9 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal voksoltak, az eredeti előterjesztést elfogadva. Az egyebek napirendi pont során Hock Zoltán alpolgármester tájékoztatta a jelenlévőket a 120 önkormányzati bérlakás alapkő-letételi ünnepségének helyéről és idejéről.-bk-
