Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-01-12 / 1. szám
Múlt évi emlék Két kórussal Erdélyben (1. rész) A Tüngsram Kodály Zoltán Férfikar és a Vám- és Pénzügyőrség Liszt Ferenc Férfikar összevont, 70 tagú kórusa romániai kollegáik és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület meghívásának eleget téve erdélyi hangversenykörúton vett részt. Október 6-án, pontosan 151 évvel az után léptük át a magyar-román határt, hogy az első magyar minisztert - Gróf Batthyány Lajost és Aradon 13 tábornokát kivégezték. Úti célunk Kalotaszeg volt. Kolozsvár, Tordaszentlászló és Torockó magyarjai vártak, hogy a szabadságharcra, mártírjainkra emlékezzünk. Az idő gyönyörű volt, a táj is valami egészen csodás ajándékkal kedveskedett. A fákat, bokrokat itt már megcsípte a hajnali dér, amitől a levelek ezer színben játszottak - a bíbortól az aranyig. A Sebes Kőrös forrásánál megálltunk pár percre, de nem időzhettünk sokáig, hiszen már utunk első napján Kolozsváron volt fellépése a két kórusnak. A Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek az aradi vértanúkra. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus püspök, Dr. Rezi Elek, az Unitárius Egyház főjegyzője, és Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze hirdetett igét, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke mondott beszédet. Dalárdáink az igehirdetések között Erkel és Liszt műveket adtak elő. Másnap délelőtt volt egy kis időnk, hogy megnézzük Kolozsvárt. Este a Kolozsvári Zeneakadémián adott hangversenyt az összevont férfikar a Kolozsvári Állami Opera magánénekesei - Konrád B. Erzsébet és Bancsov Károly közreműködésével. A koncert után találkoztunk Guttman Mihály nyugalmazott tanárral; a Tordaszentlászlói énekkar vezetőjével, akivel arról beszélgettünk, hogy tetszett az előadás?- Megszoktuk már, hogy a Magyarországról érkező énekkarok mindig csúcsteljesítményt nyújtanak Most a lelkemhez szólt ez az énekkar. Fémjelzett kórusok, szépen kiműveltek a hangok, muzikális az előadásuk. Új hangszínt hoztak Kolozsvárra, mert eltűntek a mi férfikórusaink. Tudom jót, hogy az anyaországban is kevés van. Jólesett hallgatni őket.- Kolozsvárott milyen szerepe van a kórusmuzsikának a magyarság életében? Egyetlen hivatalos kórusunk van, a Magyar Állami Opera Énekkara, akik magyarul is énekelnek. A Kolozsvári Filharmóniának is van kórusa, melynek több, mint 20 éven át voltam a művészeti titkára, és boldogan emlékszem vissza azokra a próbákra, amikor Ferencsik János karnagy úr is közöttünk volt, és vokál-szimfonikus műveket vezényelt. Ez a kórus a világ minden nyelvén énekel, de sajnos, magyar műveket még nem szólaltatott meg. Kórusélet van, de nem olyan, amilyen lehetne. A Romániai Magyar Dalos Szövetség éppen ezért 2 évenként tart középiskolai és elemi iskolai kórustalálkozót. Egyik évben Aradon mindig október 6-án az elemi iakolák találkoznak az ottani volt Kölcsey Palotában (most Művelődési Palota), utána pedig kivonulunk a vesztőhelyre, ahol minden jelen levő kórus koszorúz, délután pedig a csodás minorita templomban folytatjuk az éneklést. A következő éven itt, Kolozsváron tartjuk a középiskolák találkozóját az Operaház színpadán, amely után az itt összegyűlt erdélyi fiatalság opera előadásban részesül. Természetesen gondolunk arra is, hogy olyan előadást kapjanak, ami nekik lelki táplálékul is szolgál. Kárpát-medencei magyar kórusokat idevonzza, idevárja. Ez nem meghívás, hanem felhívás alapján történik, ami mindenkihez szól, aki énekelni szeret, legyen az egyházi, vagy világi vonatkozású kórusmű. Ez évente több mint ezer magyar dalost jelent a Kárpát-medence minden részéről. Ilyen az október 6-i és a Szent István napi megemlékezés karácsony második napján, de ilyen volt nemrég a Kolozsmonostori apátsági templom körül kialakult milleneumi sokadalom, ahol a Tordaszentlászlói Kórus és Ifjúsági Táncház Együttes is szerepelt a legkisebbektől a legnagyobbakig. Kalotaszeg népe ezeken az ünnepeken mutatja meg viseletét, művészetét, azt hogy őrzi a nyelvet. Prófusz József Utunk harmadik napján szálláshelyünkön, Tordaszentlászlón, a református templomban adott hangversenyt a budapesti dalárda. E barátságos kisközséget magyar ajkú emberek lakják. Főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, de komoly, kialakult rendszert alkot a falusi turizmus is. A vendégfogadó szolgálat vezetőjét, Boldizsár Zeyk Imre tanár urat az itt élők mindennapjairól, hagyományaikról kérdeztük.- Hogyan sikerül megőrizni a hagyományokat?- Sok lélekkel, szívvel, erős akarattal, és állandó buzdítással. Minél jobban tiltották, annál jobban éledt ez a láng a hamu alatt is. Azt tudjuk, hogy a közművelődésben az egyik legrégebbi hagyomány a kórushagyomány, amely közösségeket teremt, maga közé hívja és maga köré vönja mindazokat, akiket érdekel a kultúra, akik önmaguk nem tudják művelni, de legalább ennek az eszméjét, illetve üzenetét felfogják. Fellendülőben vannak az ünnepekhez, jeles napokhoz, évfordulókhoz kapcsolódó hagyományok is. Ezek most reneszánszukat élik. Szinte minden településnek van valamilyen saját ünnepe - vagy falunapja, vagy valamilyen személyiséghez kapcsolódó évfordulója. Itt, Tordaszentlászlón mindenek előtt a Szent László Napi Kórustalálkozók az a nagy mozgató erő, amely a Tordaszentlászlói felvétel a Kodály Zoltán Férfikarról Az összetartozást jelképezi Iskolazászlót avatott a Bródy Imre Gimnázium A millenniumi esztendő számos különleges rendezvény, történelmi, kultúrtörténeti megemlékezés tanújaként vonul be a krónikáskönyvbe. Országos és helyi ünnepségek tették színessé a palettát. Újpesten az év, az évszázad egyik utolsó jelentős ünnepélyét a Bródy Imre Gimnázium közössége rendezte december 7 3-án. Bensőséges hangulatú rendezvény keretében került sor - az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házban - egy ma még szokatlan jelkép: az iskolazászló felavatására. Prenner Károlyné igazgató asszony szavai szerint a zászló az erős közösség szimbóluma. A lobogó felavatására egyedi alkalmat kínál a millennium. Az iskola jelképének életre hívása az elődök érdemeit is tükrözi, így többek között Kovács Árpádné munkáját, aki a gimnázium első igazgatója volt (betegsége miatt az ünnepségen nem tudott részt venni), illetve Fekete Jánosné tevékenységét, aki ugyancsak hosszabb ideig vezette a gimnáziumot. A zászló, amely évszázadokkal ezelőtt is a csapatszellemet, az összetartozást jelentette, és amelynek megjelenése bátorságot öntött hordozóiba, ma sem vesztett eszmei értékéből. A Bródy Imre Gimnázium lobogója a következő évszázadban az utódok számára hordozza ezt az üzenetet - zárta szavait az igazgató asszony. A Lengyel István tanár úr által tervezett iskolazászlót Molnár Zita, a 2000. évi sydneyi olimpia versenyzője, a gimnázium egykori diákja helyezte el a zászlórúdon. Újpest önkormányzata nevében Hock Zoltán alpolgármester levélben köszöntötte a középiskola diákjait és tantestületét. Üzenetében annak a kívánságának adott hangot, hogy a gimnázium zászlajának jelmondatára tekintve, valamennyi ünneplő otthon érezhesse magát szeretett iskolájában, a Bródy Imre Gimnáziumban; 140 éve alapított városunkban: Újpesten; 1000 éves hazánkban: Magyarországon. Az avatási ceremóniát követően Hirbek Sándor 12/b osztályos tanuló Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét adta elő, majd a Berda József Diákszínpad társulata dramatizált jelenetsorral idézte föl Szent Margité letét. (A darabot Nagy Károly tanár úr rendezte.)
