Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-02-23 / 4. (210.) szám
2001. február 22. UJP Mit adott Újpest a világnak? Gondolatok egy készülő könyv kapcsán II. rész Az Újpest újság előző lapszámaiban arról írtunk: készül a Mit adott Újpest a világnak? című Újpest lexikon. A gyűjtőmunka széles körben folyik, melybe a Babits Mihály Gimnáziumból Kárpátiné Kovács Edit tanárnő kapcsolódott be. A munka során két könyvritkaság került elő, melyeket sorozatunkban tárunk olvasóink elé. Az Újpest R.T. város díszalbumát korábbi számunkban lapoztuk fel. Ezúttal a második könyv: A 100 éves Újpest története Újpest— Rákospalotai lexikon lapjaiba nyerhetünk bepillantást. A 100 éves Újpest története Újpest—Rákospalotai lexikon 1936-ban jelent meg. Sajnos a könyv első néhány bevezető oldala hiányzik, így a szerzők, szerkesztők nevét és a kiadót nem ismerhetjük. Az első oldalakon Újpest történetét ismerhetjük meg. Részletesen szól a település megalakulásáról. „Az alapító levél meghirdetése és letárgyalása után az első ülésen a telepesek szavazattöbbséggel községi bírónak Lőury Izsákot, jegyzőnek és tanácsbelinek Jolló Józsefet, pénztárosnak és tanácsbelinek Neuschloss Bemhardot választották meg, akiket az uradalom megerősítése után ugyanazon hó 12-én meghiteltettek. így alakult meg a községi élet Ujmegyer telepen, és igy alakult meg az új gyarmat, melynek Újpest neve először 1841-iki évi január hó 17-én megtartott közgyűlésen hangzott el, mig minden különös indítvány, vagy határozathozatal nélkül az Újpest név 1844 óta már állandóan szerepel az irattárban, még 1910-es években is létezett, de azóta elveszett, eredeti okiraton ugyanazon időponttól kezdve pedig véglegesen eltűnik az Ujmegyer elnevezés. ” A település fejlődésének nyomon követését teszi lehetővé, hogy a „községi szervezetté történt megalakulás után az új hatóság legelső ténykedése volt a zsellérek, illetve a lakosság személyes összeírása...”. „Az átalakulást kérő határozat a felsőbb hatóságokhoz felterjesztvén, azt Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1906. évi november 27-én megtartott rendes közgyűlésen hozott egyhangú határozattal pártolólag terjesztette fel gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez, aki... 1907. évi május 29-én megengedte. ” A fejlődő városról hosszasan olvashatunk a könyv lapjain. így megismerhetjük a vízvezeték, a villamosközlekedés történetét, olvashatunk a postáról, a közvilágítás megteremtéséről, az ipar és kereskedelem fejlődéséről, az itt működő pénzintézetekről, a közélelmezésről, a közbiztonságról, a tűzrendészetről és a kulturális intézményekről. A könyv tartalmazza Újpest első városi képviselő-testületének, valamint a képviselő-testületben a legtöbb adót fizetőknek a névsorát. A hosszú névsor igazolhatja, hogy abban az időben is szép számmal éltek tehetős emberek Újpesten. A könyv foglalkozik az első világháború újpesti eseményeivel és az azt követő időszakkal is. így pontosan tudjuk, hogy ebben az időben 106 lakó és 24 háztulajdonos lakott itt. A lakosságból 47 magyar, 40 külföldi, és 19 ismeretlen honosságú, 68 nős, 25 nőtlen, hajadon 1, özvegy 4 és ismeretlen állapotú 4 volt. Magyar hangzású neve volt 4-nek, idegen hangzású neve volt 102-nek. Foglalkozás szerint volt egy jegyzőtanító, egy községi alkalmazott, 88 iparos és 18 egyéb foglalkozású. „Az 1867. évi szeptember hó 24-én megtartott közgyűlésen... már választott elöljáróság vette kezébe Újpestnek ezen időtől kezdve immár, mint nagyközségnek közigazgatási irányítását...” A fejlődést mutatja, hogy település lakossága folyamatosan növekedett. Ezt igazolja, hogy a községnek 1906. szeptember 19-én tartott közgyűlésén a várossá nyilvánítási kérelmet már 1173 adófizető polgár írt alá. Ujptth Tora* EbW« Függelékben ismerteti a Károlyi grófok szerepét, a Wolfner-féle Bőrgyár, a Magyar Pamutipar Rt, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, a Budapesti Bélésszövőgyár Rt, a Donáth József gépgyár és vasöntöde, a Hungária Papírlemez és Papírgyár Rt, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület, Újpesti Fűszer és Vegyeskereskedők Egyesülete, a Phöbus Sport Egyesület és az Újpesti Torna Egylet történetét. Ezt követően 98 oldalon keresztül olvashatjuk a korabeli újpesti polgárok nevét, életútját, kitüntetéseiket. Az a hihetetlen mennyiségű információ, adat, melyet a könyvben olvashatunk, bizonyítja: Újpest várossá nyilvánítása óta töretlenül fejlődött, polgárosodott, történelmére, elődeire és eredményeire méltán büszke önálló város volt. Képet kaphattunk arról, hogy a város - történelme során - mindig felelős, a város érdekeit szem előtt tartó képviselő-testületet mondhatott magáénak, s annak ellenére, hogy az írásokból is megállapítható módon foly; tak politikai viták és csaták, azok a város érdekében, a fejlődésért folytak. LEXIKON (Személyi »«tnílAr) Végezetül szeretnék köszönetét mondani Kárpátiné Kovács Edit tanárnőnek, aki a könyveket felkutatta, a könyvek tulajdonosainak, Sárady Rezsőnek és Rácz Istvánnak, akik a könyveket a rendelkezésünkre bocsátották. Dr. Kövesdi István Repró: Zalka István
