Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-01-12 / 1. szám

2001.január 12.

QjPEsr

Ismerjük meg!

Miről „beszélnek" Újpest utcanevei?

II.rész

„ßLz utcai névtáblák tömkelegé egy-egy óriási emlékglhum, egy-egy hatalmas éló lexjkpn, amdy a legkülönösebb dolgokra emlékeztet, figyelmeztet és tanít bennünket, valamennyiünket. jTz utcanévtáblák történelmi mementók kgltúrhistóriái, várostőrténeti dokumentumok,

‘Beszélneka múltról halkan, meghitten; elmondjáka jelent, és intelmeket adnaka jövőre."

(Gallina Ferenc főv. tanácsnok véleménye - Ráday Mihály közlése alapján.)

Lapunkban Szabó László nyugalmazott vezetőtanár gyűjtőmunkáját sorozatban adjuk közre,

(az első részt karácsonyi lapunkban olvashatták) számítva olvasóink érdeklődésére..

/

A kiegyezés és a századforduló idejéből már csak néhány kiemelkedő közéleti személyiség kapott utcanevet Újpesten:

Vasvári Pál utca (1827-1849) polgári demokrata, történetíró, forradalmár, a márciusi ifjak egyik vezéregyénisége Petőfi mellett. A szabadságharcban önkéntesként harcolt, és Erdélyben halt hősi halált.

Irányi Dániel utca (1822-1892) Ügyvéd, politikus, ugyancsak a márciusi fiatalok közé tartozott, a szabadságharc alatt Pest-Buda kormánybiztosa volt, Párizsba emigrált megírta a szabadságharc történetét.

Deák Ferenc utca (1803-1876) jogtudós, államférfi, a reformpárti ellenzék egyik vezéregyénisége. A Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc után a császári házzal való kiegyezést készíti elő. A 48- as törekvésekhez azonban ragaszkodik. 1867-ben létrehozza az uralkodóházzal való kiegyezést (Húsvéti cikk). A nemzet a „haza bölcse" címmel tüntette ki.

Nádor utca Az elnevezés valószínűleg a „magyarbarát" József nádorra utal. A nádor (palatínus) a király után a legmagasabb közjogi méltóság.

Erzsébet királyné utca (1837-1898) I. Ferenc császár felesége, osztrák császárné és magyar királyné. Nagy része volt a kiegyezés létrejöttében és a magyar érdekek védelmében. A magyarság mindig nagy tisztelettel őrizte emlékét, a „magyar királynéról" számos szobor és festmény készült Magyarországon.

Kiss János altt&omagy utca (1883-1944) Székely katonacsalád tagja, honvéd altábornagy.

Bizonyos enyhébb politikai töltést hordoznak: a Pajtás utca, Úttörő utca. Tábor utca és a Béke utca elnevezések.

Á Mártírok útja elnevezés a XX. sz. egyik legszomorúbb eseményére, a zsidó lakosság deportálására emlékeztet bennünket.

Az új elnevezések közül talán csak a Tanoda tér (volt Április 4. tér) elnevezését tartja a tanulóifjúság és a szülők egyaránt régiesnek.

Két személyt kell méq a ..történelmi személyiségek",sorában megemlítenünk, akii ugyancsak utcanevet kaptak Újpesten:

Lulber Márton utca Martin Luther (1 483-1 546) vallásreformátor, az evangé- és vallási reformátor. A két név ebben a „magyaros" alakban is tiszteletet érlikus egyház megalapítója. demel.

Kálvin János utca Johann Calvin Calvinus (1509-1564) svájci lelkész, tanár A történelmi jelzővel illethető utcanevek száma összesen: 61.

Újpest mai utcanevei között tekintélyes számban találjuk meg a magyar irodalom, tudomány és művészet reprezentánsait:

Anonymus utca (névtelen) A XIII század eleji krónikaíró, magister (mester=doktor), a párizsi Sorbonne egyetemen tanult tudós pap volt. III. Béla király udvari jegyzője, a Gesta Hungarorum c. latin nyelvű krónikájában a magyar nép eredetéről, a honfoglaláskori harcokról és az államberendezkedésről adott áttekintést.

Tinódi Lantos Sebestyén Utca (1 505-1556) A török elleni végvári harcok krónikása. Öt tekinthetjük az első magyar újságírónak, „riporternek". A török elleni harcok hőseit és eseményeit verses formában örökítette meg, dolgozta fel, és lantkísérettel adta elő. (Eger vár viadaljáról - Cronica)

Dugonics András utca (1740-1818) kegyesrendi (piarista) szerzetes, író, matematikus professzor. Az Etelka című első magyar regényben honfoglaláskori eseményeket is feldolgoz.

Mikes Kelemen utca és Mikes Kelemen köz Mikes Kelemen (1690-1761) II. Rákóczi Ferenc hűséges apródja, íródeákja, aki a fejedelmet elkíséri törökországi száműzetésébe is. Á Törökországi levelek című leveleskönyvében a száműzöttek életét és a fejedelem halálát is ő örökítette meg. A XVIII. századi magyar széppróza egyik legszebb alkotása ez a leveleskönyv.

Csokonai Vitéz Mihály utca (1773-1805) Az európai felvilágosodás legnagyobb magyar költője, epikus és drámaíró. A Lilla-szerelem költője, a magyar népköltészet, a görög-latin kultúra és a magyar felvilágosodás ötvöződik költészetében. (Dorottya c. eposz, A méla Tempfői, Az özvegy Karnyóné c. drámák.)

Berzsenyi Dániel téri (1776-1836) A klasszicista és hazafias ódaköltészet első nagy képviselője, a „niklai remete". Ódaköltészete a nemzeti klasszicizmus maradandó emléke. (Magyarokhoz l.-ll.)

Jósika Miklós utca (e. Józsika) (794-1865) író és politikus, az első magyar történelmi regény, az Abafi szerzője.

Kölcsey Ferenc utca (1790-1838) ügyvéd, politikus, a reform-országgyűlésen a jobbágyfelszabadításért küzd. Nemzeti énekünk, a Himnusz szerzője. Huszt című epigrammájának egyik sora: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűi" a reformkor jelszavává vált.

Katona József utca (1791-1830) Az első magyar nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője. Erkel Ferenc megzenésítéséban a legtöbbet játszott magyar opera.