Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-11-08 / 22. (228.) szám
Marika néni ma is fiatal A tortán három jegy ü szám: 100! Nagy István, Újpest alpolgármestere és Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes pezsgővel köszöntötte az ünnepeltet (Fotók: Zalka István)- Hol talált munkát?- Ápolónőként dolgoztam a Zita barakk-kórházban. A Gyáli út elején, a háborús sebesülteknek építették ezt a faházakból álló telepet. Tíz év után változtattam szakmát: női fehérneműket varrtam a Lovag utcában.- Hogy alakult közben a családi élete?- Huszonkét évesen férjhez mentem, de a házasságnak hamar vége szakadt, mert az uram lóversenyezett. Született egy kisfiúnk, ő azonban háromévesen meghalt. Akkoriban majdnem apácának mentem... Tizenkét év után másodszor is férjhez mentem. Madarász Ferenc tizenhat évvel fiatalabb volt nálam. Nagyon rendes ember volt a férjem, akivel szeretetben éltünk. Sajnos fiatalon, 42 évesen szívinfarktust kapott és meghalt.- Mikor és hogyan került Újpestre?- Rákospalotán éltem negyvenhét éven át. Időskoromban egyre többször estem el, és a körzeti orvos azt ajánlotta, ne legyek egyedül. Azt mondta, jobb, ha állandóan van valaki mellettem. Tíz évvel ezelőtt költöztem ide, a Béla utcai otthonba, ahol a nővérek szárny nélküli angyalok: gondoznak, ápolnak, vigyáznak rám.- Az egyik unokahúga megsúgta nekem, hogy Marika néni minden reggel tornászik...- Az az igazság, hogy nemcsak reggel, hanem naponta több alkalommal is. Tudja, a torna jó az ízületeknek. Belekapaszkodom az erkély rácsába, és úgy végzem a gyakorlatokat. A tornától jól érzem magam.- Elárulná, mi a kedvenc időtöltése?- Korábban kézimunkáztam, ma már gyenge a látásom. Nagyon szeretem a keresztrejtvényeket; minden érdekel, ami a világban történik.- Köszönöm, hogy a születésnapi ünnepségén rendelkezésünkre állt. Lapunk szerkesztősége és olvasóink nevében jó egészséget kívánok! Rojkó A. Ha a hosszú élet titkáról kérdezik, azt mondja, számára a munka, a szeretet, a mozgás és az akarat jelenti a „titkot”. Szinte hihetetlen, hogy Madarász néni ma is pedánsan rendet tart maga körül. Naponta testi és szellemi gyakorlatokat végez, frissen, naprakészen ül le az ebédlőasztalhoz. Elégedett a koszttal, elárulta: kedvence a grízes tészta. Születésnapi uzsonnája közben készségesen válaszolt lapunk kérdéseire.- Arra szeretném kérni, meséljen a gyermekéveiről és mindarról, amire szívesen emlékszik az elmúlt száz évből!- Egészen pontosan 1901. október 22-én születtem, a Győr megyei Mezőőrsön. Az öt Gombolai testvér közül én voltam a legidősebb. Tizenegy éves lehettem, amikor Kisbérre költöztünk; mindez azután történt, hogy édesanyám a legkisebb testvérem szülésekor meghalt. Tizenhat éves koromig maradtam odahaza, majd felköltöztem Budapestre. Az 1920 körül készült felvételen Gombolai Mária hegedül „aí muz&ika té@£d käxzänt, já barát! ” Az újpesti Civil kórus a címben idézett dallal nyitotta meg október 25-én az idősek tiszteletére rendezett délutáni ünnepséget. Az önkormányzat, valamint az újpesti SzEI a 90 év felettieket köszöntötte ezen a napon. A városrész lakói közül több mint százan kaptak meghívást a műsoros uzsonnára; örvendetes, hogy közülük több mint negyvenen - családtagjaik, barátaik kíséretében - személyesen megjelentek az Ady Endre Művelődési Központ színháztermében. Újpest Önkormányzata nevében Nagy István alpolgármester tartott ünnepi beszédet. A vendégek személyes hangú üdvözlését követően az alpolgármester elmondta, immár második alkalommal találkoznak egymással a városrész legidősebb polgárai, valamint a szociális és egészségügyi intézmények munkatársai. A nemzetközi eseménynaptár október elején jelzi az idősek napját, Újpesten azonban hagyományosan egy teljes hónapon át ünnepük az időseket. Gesztusértékű mozzanat, hogy az önkormányzat nem feledkezik meg a nyugdíjas korosztályról. A város vezetése hosszú évek óta arra törekszik, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbbet nyújtsa az itt élő idős embereknek. Fontos, A meghívott vendégek megtöltötték az Ady Endre Művelődési Központ színháztermét hogy a politikusok tisztában legyenek e generáció igényeivel, lehetőségeivel, hiszen Magyarország lakosságának egynegyede nyugdíjas, a rokkantnyugdíjasokkal együtt ez az arány eléri az egyharmadot. A 90 esztendőt megélt embertársaink - folytatta Nagy István - végigélték a teljes huszadik századot. Átéltek két világháborút, az ötvenes évek korszakát, és már nem voltak fiatalok a rendszerváltás idején. Többségük a boldog évekre bizonyára szívesebben emlékszik, mint a viszontagságokra. Az elmúlt tíz évben az ország kivívta a szabadságot és a függetlenséget. Szinte mindenki magasabb életszínvonalban és jobb életminőségben reménykedett. Ma már azonban kijelenthető: túl vagyunk az elszegényedésen, lassan megfordulnak a folyamatok. Biztosabbá vált a talaj az emberek lába alatt, az elmúlt időszakban csökkent a munkanélküliség, és az önkormányzathoz kevesebben fordulnak segélyért. Zárszavában az alpolgármester optimizmusának adott hangot az elkövetkezendő időket illetően. Elmondta, bízik abban, hogy az idős emberek családjainak a gyerekeken, unokákon, dédunokákon keresztül sikerül biztonságot teremteni. E gondolat jegyében jó egészséget és hosszú életet kívánt a megjelent vendégeknek. A műsor további programjaként Kalocsainé Csillik Mária vezetésével a Civil kórus hangversenyét hallgathatta a meghívott közönség, majd ajándékosztásra került a sor. Végezetül a szervezők uzsonnára látták vendégül a megjelenteket. R.A. A Civil kórus Kalocsainé Csillik Mária vezetésével (Fotók: Zalka István)
