Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-02-09 / 3. szám

Képviselő-testületi nyitány Forrásmegosztásról, lakásépítésről, csatornázásról ÚJPEST 2001. február 9._______ A 2001. esztendő első képviselő-testületi ülésére ja­nuár 30-án került sor az újpesti városháza díszter­mében. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés le­vezető elnöke, először a napirendi pontok egymást követő sorrendjére tett javaslatot, jelezve, hogy az első szünetet követően tárgyalják majd a Külső Ke­rületek Szövetségének a testületi ülést megelőző napon megvitatott, és a fővárosi forrásmegosztással kapcsolatban egyhangú támogatással elfogadott ál­lásfoglalását. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezető­je ellenvéleménnyel élt, amikor elmondta: konkrét napirendi pontról kell szavazni, nem lehetséges, hogy a napirend számát nem jelzik előre... Dr. Der­ce Tamás polgármester elutasította Kiss Sándor fel­vetését, a képviselők pedig 21 igennel, 3 nem sza­vazattal döntöttek arról, hogy a már jelzett napi­renddel és az egyebek témakörön kívül az ülés fo­lyamán további nyolc napirendi pont tárgyalása so­rán hoznak döntést. Napirend előtti felszólalásában Buzna Ferenc képviselő (Újpestért Egyesület) személyes emléke­it osztotta meg az ülésteremben lévőkkel, amikor arról szólt, milyen emlékek kötik az újpesti város­házához és a város érdekében végzett munkához. Technikai jellegű változtatások A napirend első pontjaként Hock Zoltán alpol­gármester tett előterjesztést a IV. kerületi önkor­mányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 2000.évi költségvetéséről és a végrehajtás szabá­lyairól szóló 2/2000. (II. 16.) számú rendeletének módosítására. Az előterjesztő szóbeli kiegészítőjé­ben utalt arra, hogy a 2000. évi költségvetési év zá­rását megelőzően, — az intézményi teljesítéseket áttekintve - négy pontban megfogalmazott elő­irányzat módosításokat célszerű véghezvinni. A technikai jellegű változtatásokat több dolog indo­kolja. A kötvénykibocsátást követően az önkor­mányzat számlájára befolyt összeget át kell vezet­ni a költségvetésen, további átvezetést igényel a belterületi földingatlanok után járó részesedés be­érkezése, amelyet korábban nem terveztek be az előirányzatok rovatba, örvendetesen nőtt az elő­irányzathoz képest az ingatlan értékesítés, és a részvényértékesítésből származó többletbevételt is át kell vezetni. Mindezek mellett a bevételi elő­irányzatok egyes tételeinél alulteljesítések mutat­koztak. Példaként említette az előterjesztő alpol­gármester az Erőmű által közérdekű kötelezettség megfizetésének nem teljesülését, a villamos beru­házást érintő anomáliákat, a Blaha Lujza, Úttörő- Pajtás- Tábor utca csatornaépítésére tervezett és céltámogatásból elnyert összeg megfizetésének 2001-re történő áthúzódását. A többletkiadások és túlteljesítések miatt meg kell találni a költségvetés egyes fejezetei közötti egyensúlyt, ezért kérte a tes­tület támogatását. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője furcsál­lotta, hogy 2001. januárjában ilyen előterjesztést nyújt be az előterjesztő, mindez igazolja ama ko­rábbi véleményüket, mely szerint 2000.évi költség­­vetés nem volt megalapozott. Nem tudják az okát és emiatt nem is tudják értékelni például azt, hogy mi indokolta a terven felüli ingatlan bevétel több­letet , az Erőmű felajánlásának elmaradását, és nem tudják azt sem, ki döntött ezekben a kérdések­ben és miért nem kerültek ezek a testület elé? Ezért frakciója nem fogja támogatni az előterjesztést. Gyéressy Antalné képviselő (FKGP) a pénzügyi bizottság tagjaként szólt arról, mivel az élet folya­matosan változik, a 2000.évi költségvetés eme té­teleit is módosítani kell. Kiss Sándor véleményé­vel vitába szállva arra is emlékeztetett: a könyv­­vizsgáló is megállapította az előterjesztés során, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő­en járnak el... Simonfi Sándor képviselő (MDF) úgy véleke­dett: az MSZP frakció véleménye a felkészületlen­ségüket minősíti, hiszen lett volna idő és lehető­ség, hogy utánajárjanak, hogy a részvényeladás miért következett be. Ezzel szemben az MSZP frakció ismételten csak sugalmaz... Nagy István alpolgármester arról szólt, az ingat­lanhasznosítási bevételek inkább örvendetesek mint kifogásolhatóak. A korábbi évek költségveté­seihez képest- ahol ezek a tételek mindig felülter­vezettek voltak, 2000-ben ezeket a bevételeket si­került túlteljesíteni. Ez azért is örvendetes, mert az előirányzatokat nem lehet teljes pontossággal ter­vezni.. Korondy Marica alpolgármester az FKGP frak­ció véleményét tolmácsolva arra mutatott rá: az ön­­kormányzat ezt az összeget nem másra, mint laká­sépítésre használta, ezért is elfogadásra javasolta az előterjesztést. Kiss Sándor megjegyezte: a tavalyi félév során az ingatlan eladásból származó bevétel 4 százalék volt, most ez felgyorsult és túlszaladt a 100 százalékon, ez azért — vélte - némi magyarázatra szorul... Dr. BenkőLászló képviselő (MSZP) nem kíván­va minősíteni a folyamatokat és az arányokat, em­lékeztetett arra, képviselőcsoportjuk kérdése arra irányult, hogy a főbb tételekből származó bevételi többlet miből adódik? Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként többek között arra hívta fel a figyelmet,, ezek a té­nyek akkor is tények maradnak. Emlékeztetett ar­ra, hogy az MSZP frakció korábban a bevélek alul­teljesítését tette szóvá, most pedig a túlteljesítést. Az előterjesztésben is szereplő számokat megismé­telve elmondta, véleménye szerint a költségvetési rendelet megalapozott volt, annak alakulását befo­lyásoló kérdésekről a testületnek, vagy az önkor­mányzat illetékes bizottságának minden esetben volt tudomása. A gazdasági bizottság a testülettől kapott felhatalmazást, hogy portfoliókról döntsön, vagyis jogosan “vitték végig” a témát. A szavazás során a testület tagjai 22 igen, és 8 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el a ren­delet módosítására tett előterjesztést. Eltérő jogi álláspontok A napirend második pontjaként Dr.Vitáris Edit jegyző tett előterjesztést a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 02-14009/2000. számú törvényességi ész­revétele tárgyában, valamint javaslatot a önkor­mányzat képviselő-testületének szervezeti és mű­ködési szabályzatáról (SZMSZ) szóló 3/ 2000. (TV. 10.) számú önkormányzati rendelet módosítására. Mivel az előterjesztő nem kívánt szóbeli kiegé­szítést termi, a vita az írásos előterjesztés nyomán kezdődött. A jegyző javasolta ugyanis, hogy a tes­tület a törvényességi észrevételek 4 pontjában (A szerk. megj: ezek a rendkívüli ülés összehívását taglaló rendelkezés, a polgármesteri és az alpol­gármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testü­let összehívásának szabályozására készült, egy ko­rábban már jogvita forrását jelentő témára vissza­térve a hatáskörök megosztását véleményezte, to­vábbá a Káposztásmegyeri Településrészi Önkor­mányzat elöljárójának megállapított költségtérí­tést kifogásolta...) ne értsen egyet a Közigazgatá­si Hivatal törvényességi észrevételével, egy pont­jában azonban fogadja el azt. (A szerk. megj.: a vi­tatott rész az önkormányzat népjóléti és lakásügyi bizottsága feladat- és hatáskörét szabályozó pon­tra vonatkozott, amelyet a méltányosság témakö­rében az új szabálysértési törvény is rendez, ezért a vitatott rendelkezés hatályon kívül helyezését ja­vasolta az előterjesztő.) A továbbiakban ennek megfelelően javasolta módosítani a testületi SZMSZ-t. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője a jegyzői érvekről az 5 törvényességi észrevétel tükrében szólt, kiemelve: az első észrevételnél (amely a rendkívüli ülés összehívásáról szólt) elfogadhatat­lannak tartották a jegyzői érveket. A második témá­nál, vagyis egyidejű akadályoztatás esetén ki hívja össze az ülést, úgyszintén. A harmadik témánál a törvénysértőnek minősítette a frakcióvezető az ere­deti állapotot, továbbá a TRÖK elöljárójának költ­ségtérítéséről szólva is egyetértett a törvényességi észrevételével. Javasolta, hogy a testület fogadja el a Közigazgatási Hivatal észrevételeit, hiszen az ön­­kormányzat jogkövető magatartást vár el polgárai­tól, önmaga sem teheti ennek az ellenkezőjét. Java­solta a frakcióvezető, hogy a polgármester a határo­zati javaslat 1. pontjáról külön rendeljen el szava­zást. Amennyiben a testület ezt a kérést elutasítja, abban az esetben frakciója kérni fogja a Közigazga­tási Hivatalt a törvényesség kikényszerítésére. Boruzs András képviselő, (SZDSZ) a Káposz­tásmegyeri Településrész Önkormányzat elöljáró­ja elmondta: a felmerült két féle jogi álláspont megítélése során a korábbi elveikhez tartják ma­gukat, vitatott kérdésekben a Közigazgatási Hiva­tal és a jegyző, illetve a hivatal jogászainak véle­ménye során ez utóbbit tartják magukra nézve irányadónak, vagyis támogatják most is az előter­jesztést. Az elöljáró költségtérítése során kialakult vitában sajnálattal állapította meg, hogy ez a vita­tott észrevétel annak idején pont az MSZP frakció javaslatára került a rendeletbe, most pedig jogi ag­gályokat vélnek ennek nyomán felfedezni. Más vélemények Simonfi Sándor úgy vélte: az MSZP frakcióve­zetője egyfelől a vágyait vetíti előtérbe, másfelől más politikai összefüggésben tálalva a témát akkor beszél demokráciáról, amikor saját álláspontja úgy kívánja. Albrecht Péter képviselő (SZDP) módosító ja­vaslattal élt olymódon, hogy a képviselőcsoport szó helyett a frakciók elnevezés szerepeljen, továbbá javaslatot tett további, már a tagok nyilvántartását célzó lépésekre is... Dr. Benkő László a törvényességi észrevétel kel­tezését tekintve kérdezte: miért csak most tárgyal erről a testület? További véleményét kifejtve pedig úgy foglalt állást, hogy Albrecht Péter képviselő módosító indítványa ebbe a tárgykörbe nem illik bele. Dr. Derce Tamás polgármester dr. Benkő László kérdésére válaszolva elmondta, tekintettel a de­cemberben megtartott testületi ülés nagy jelentő­séggel bíró napirendi pontjaira- például a közmeg­­hallhatásra- határidő módosítást kért e témában a Közigazgatási Hivatal vezetőjétől. Utalt arra is, jo­gosnak ítéli a képviselő ama álláspontját, amely Albrecht Péter módosító indítványát illeti, és jelez­te: a februári rendkívüli testületi ülésen fogják tár­gyalni a napirend első pontjaként.

Next

/
Thumbnails
Contents