Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-06-28 / 13. (219.) szám

14 ÚJPEST 2001. június 28. Legjobb védekezés a kaszálás A nyári hónapok közeledtével ismét számolnunk kell az allergiás náthát okozó gyomnövények megjelené­sével. Évről évre egyre többen szenvedő alanyai a hónapokig elhúzódó szemgyulladásnak, széna­náthának, esetenként az asztmás jellegű tüneteknek. A ma már nép­betegségnek számító pollenallergia legelterjedtebb okozója a latinul oly szépen hangzó Ambrosia elatior, közismert nevén a parlagfű. Az egészségkárosító növény tulajdon­ságairól, az újpesti helyzetképről és a védekezés lehetőségeiről Korondy Marica környezetvédelmi alpolgármesterrel beszélgettünk.- Magyarország több száz éves történelmi és or­vosi krónikákban hiába keressük, nincs nyoma a gyomnövény okoz­ta allergiás megbe­tegedéseknek. Mikor és honnan került hazánkba a parlagfű?- Egyes kutatások szerint, a növény az első világháború idején, Észak-Amerikából került a kontinensre. A parlagfű az 1920-as években jelent meg a Dunántúl nagy uradalmaiban, és a szállítási útvonalakon terjedt szét. Néhány évtized alatt alkalmazkodott az éghajlathoz. A szakrendelések adatai szerint az 1970-es években már a parlagfű okozta a pollenallergiás megbetegedések döntő több­ségét.- Milyen talajviszonyok kedveznek a gyo­mok terjedésének?- A parlagfű rendezett környezetben is fel­bukkanhat, ha a beruházások miatti talajren­dezési munkák során a termőföld eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amelyben ez a gyomféleség képes szaporodni. Tény, hogy az elhanyagolt, műveletlen kertek, szántók, árkok, közutak mentén, de ma már a bel­városban is elburjánzott, e mostoha körül­ményeket is jól tűrő, kártékony növény. A parlagfű június előtt szinte észre sem vehető, júliusban viszont intenzív növekedésbe kezd. A tömeges virágzás - szélbeporzás - augusztus közepére, végére esik. Október végégre az átlagos méretű növények kb. háromezer magot, míg a nagyra nőtt pél­dányok több tízezret is képesek produkálni.- Elegendő védekezési eszközzel rendel­kezünk a gyomok ellen?- A megelőzés leghatékonyabb módja a föld­felszín rendezése, a parlagon hagyott terü­letek rendszeres kaszálása, illetve a parko­sítás. A környezet károsodásának megelőzé­se érdekében a parlagfű-mentesítést tovább­ra sem vegyszerekkel, hanem úgynevezett mechanikai védekezéssel: kaszálással, gyomlálással célszerű végezni.- Milyen helyzetképről, mekkora arányú szennyezettségről beszélhetünk Újpesten?- A Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által közzétett jelentés szerint, városrészünk az elmúlt két évben igazán jó eredményt ért el, ugyanis az 1998; as évhez viszonyítva, tavaly 13,1%-kal csök­kent az allergén növények borítása. A fő­városi kerületek rangsorában az átlagos 29,7%-hoz képest Újpesten 28,9%-os értéket mértek. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy több kerületben ez az adat 40% fölött van, akkor láthatjuk, hogy megtérül a befek­tetett energiánk. El kell mondanom ugyan­akkor, hogy hiába javul a helyzet, a szél, a pollen nem ismer határokat. Hiába teszünk bármit, ha az Újpesttel érintkező agglomerá­ció fertőzött. A földterületek egy részét Bu­dapestnél kivonták a mezőgazdasági műve­lés alól, a tulajdonosokat nehéz felkutatni. Országosan Pest megye a legfertőzöttebb te­rület. A helyzet radikális megoldása érde­kében a fővárosi önkormányzat, az agglome­ráció helyi önkormányzatai valamint a föld­művelésügyi tárca közös fellépésre készül. A tavaly elfogadott növényvédelmi törvény értelmében, húszezertől akár egymillió fo­rintig terjedő bírsággal büntethető az irtásról megfeledkező tulajdonos. Újdonság, hogy a föld gazdája kényszerkaszálásra is köte­lezhető. Újpest közterületein évente három-négy al­kalommal végeznek gyomirtást. A polgár­­mesteri hivatal Városüzemeltetési Irodájának megbízásából a Lián Kht. és az Óbuda Zöld­terület Építő- és Fenntartó Bt. munkatársai dolgoznak a városrészben.- A magántulajdonosok mennyire követik az önkormányzat példáját?- Az elmúlt évek tapasztalatának birtokában azt hiszem jogosan bízom abban, hogy szankcionálásra idén sem kerül sor. El­mondhatom ugyanis, hogy kerületünk lakossága és az itt működő gazdasági tár­saságok komolyan veszik a polgármesteri hi­vatal felszólítását. Előrelépést jelente azon­ban, és munkánkat is segítené, ha az érintet­tek felszólítás nélkül, önkéntes jogkövetéssel tennének eleget törvényi kötelezettségük­nek. Ezúton is kérem a társasházak gond­nokait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a panelházak tövében létesített kiskertek gyomirtására. A fővárosi önkormányzat idén is lehetőséget teremt arra, hogy a külön e célra létrehozott „parlagfű vonalon” Budapest lakossága beje­lentést tehessen. A telefonszám: 327-1686. A bejelentéseket eljuttatják az intézkedésre il­letékes kerületi önkormányzathoz. Termé­szetesen továbbra is lehetőség nyílik arra, hogy az újpestiek közvetlenül a polgármes­teri hivatal Városüzemeltetési Irodájára jelez­zék parlagfűvel kapcsolatos észrevételeiket, a 369-3333 központi telefonszámon. A város­rész lakóinak aktív közreműködésére ezúttal is számítunk. R.A. Újpest alapellátását tanulmányozták a svéd vendégek Az Egészségügyi Minisztérium meghívására - az Országos Alapellátási Intézet szervezé­sében - svéd delegáció látoga­tott Magyarországra. Az orvo­sokból és egészségügyi szak­emberekből álló csoport május­ban érkezett városrészünkbe, ahol dr. Varga József, Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye (SzEI) igazgatója tájékoztatta a vendégeket az újpesti alapel­látási formákról. A találkozó során a külföldi vendégek fel­keresték a gyermekjóléti szol­gálat, a tinédzser-ambulancia és a családsegítő központ in- Dr. Varga József igazgató az Újpesti SzEI épületében tézményeit is. kalauzolta a vendégeket (Fotó: Horváth D.)

Next

/
Thumbnails
Contents