Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-06-28 / 13. (219.) szám
8 2001. június 28. A millenniumi nap fővendége, dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter többek között arról szólt: az Újpestet alapító gróf Károlyi István is Szent István nyomdokait követte. Az ünnepi szónok mögött az újpesti iskolák egyesített kórusa látható, a szónoki emelvény mellett dr. Vitáris Edit jegyző és dr. Derce Tamás polgármester áll. niumi zászló - amelynek szegélye a piros-fehér-zöld nemzeti színeket hordozza - egyben a nyelvi, etnikai és kulturális „szent"háromság” szimbóluma. A lobogóba hímzett korona Szent Istvánra és az ezer éves államiságra emlékeztet. Amikor a millenniumi év első napján a magyar parlamentben elhelyezték a szent koronát, a jelkép érvényessége mellett tettek hitet. A magyar korona első hiteles dokumentuma európai tagságunknak. E koronával fogadták az európai országok sorába hazánkat. Azon országok tettek ilyen gesztust, amelyek egymással gyakran hadban álltak, de valamennyiüket összekovácsolta a kereszténység. A millenniumi zászló az egység megtestesítő ereklyéje, amelyre ma is nagy szükség van Magyarországon. Történelmi példák Meggyőződésem, hogy a város alapítója: Károlyi István is Szent István nyomdokait követte - folytatta beszédét dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter - hiszen Újpest alapítólevelében jogi és vallási egyenlőséget, kereskedelmi szabadságot biztosított a letelepedőknek. így tette ismertté Újpest nevét a bőriparban a Lőwy, a fafeldolgozás területén a Neuschloss család. A település lakóinak száma 1840 után hirtelen megnőtt, mert aki új életet akart kezdeni annak nem kellett Amerikába mennie, elegendő volt, ha Újpestre jött. Sokan féltették is a községet, a chicago-i állapotoktól, de az aggodalom feleslegesnek bizonyult. 1840-ben Lőwy Izsák tímármester személyében megválasztották az első bírót. Amikor eljött 1848 tavasza, Újpest sokkal több újoncot adott a szabadságharcos seregnek, mint amennyit a kvóta kirótt. Olyanok is beálltak katonának, akik nem beszélték a magyar nyelvet... Büszkeséggel tölt el - mondta a miniszter asszony -, hogy Újpesten fogadták be, és itt kapott végső nyughelyét „Mária főhadnagy”, azaz Pasche Lebstück Mária. Újpest volt az első olyan település, ahol Kossuth Lajosnak díszpolgári címet adományoztak. Később itt készült az első Wolfram-szálas izzó, és itt segítették álláshoz a tehetséges, de szegény írónőt: Kaffka Margitot. Néhány hónappal a háború után, 1946-ban Újpestről indult a magyar Hold-radar kísérlet, amelyről Bay Zoltán azt mondta: „a romokból a Holdig értünk”. E történelmi példák együtt jelentik azt a szellemet, ami nemzetünket megtartja és élteti. Vörösmarty Mihály egyetlen szóba sűrítette mindezt: ez a szó, a rendületlenül. Erre a szellemre szükség volt ezer esztendeje, és szükség van rá ma is, amikor
