Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-01-12 / 1. szám

IX. ÉVF. 1. SZÁM • A IV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA • 2001. JANUÁR 12. BELSÓVÁROS - ISTVÁNTELEK- KÁPOSZTÁSMEGYER - KERTVÁROS - MEGYER-VÁROSKÖZPONT- SZÉKESDÚLÓ Népszámlálás 2001-ben (1. rész) Tizenegy évi szünet után, 2001 februárjában teljes körű népszámlálást tartanak Magyarországon. A különböző statisztikai kimutatások célja, hogy a szakemberek és a kutatók tárgyilagos képet kapjanak a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és környezetünk állapotáról, változásairól. A népszámlálások hazánkban több mint 130 éves múltra tekintenek vissza. Sorozatunk első részében az összeírás krónikájában tallózunk, a későbbiekben a népszámlálással kapcsolatos információkat foglaljuk össze. Magyarországon az első - mai értelmezés szerint is - népszámlálásnak tekinthető összeírást Mária Teréziának egy 1777-ben hozott intézkedése alap­ján próbálták megszervezni. A királynő 1780-ban bekövetkezett halála miatt a rendelet végrehajtása fiára, II. Józsefre maradt. Az összeírás 1784 és 87 között lezajlott, bár a magyar nemesség a nyilván­tartásba vételt a nemesi előjogok korlátozásának vélte. Mivel aktuális adatokra katonai célból to­vábbra is szükség volt, a II. Lipót által összehívott országgyűlés 1790-ben jóváhagyott egy újabb népszámlálási rendeletet, a következő évtizedek­ben azonban csak részösszeírások történtek. A napóleoni, majd a poroszokkal vívott háború, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadság­­harc után elengedhetetlenné vált egy teljes körű lakossági összeírás, ám az erről szóló császári rendelet csak 1857-ben született meg. Az adatok számos ponton kiegészítésre szorultak, és csak a tíz évvel későbbi kiegyezés nyújtott reményt arra, hogy Magyarország állam- és közigazgatásában önálló rendszert lehessen kialakítani. Ennek meg­szervezését az Ipar- és Kereskedelmügyi Minisz­térium az akkor alakult Statisztikai Szakosztályra bízta. 1870-ben - megfelelő előkészület után - népszámlálást tartottak, majd 1874-ben az ország­­gyűlés megalkotta az első statisztikai törvényt. A századfordulóhoz közeledve, egyre többen felis­merték, hogy a társadalmi és gazdasági intézke­dések, döntések alapja a számok, adatok és összefüggések pontos ismerete. Az ismert hazai statisztikus: Keleti Károly intézkedései nyomán, az 1880-as népszámlálás szervezeti háttere már a legkorszerűbbnek volt mondható. A millenniumi ünnepségsorozat hosszú éveken át hatással volt a magyar társadalmi-politikai életre, és komoly válto­zásokat hozott a gazdaságban is. (Folytatás a 3. oldalon) Bianka az évezred első újpesti kisbabája A gólya majdnem két napot késett, ezért az évezred első újpesti kisbabája „csak” január 2-án, 16 óra 40 perckor látta meg a napvilágot. Városrészünk újszülöttje kis­lány, neve: Tóth Bianka, születési súlya 2700 gramm, hossza 49 cm. Az Újpesti Szülőotthonban január 3-án Küttel Péter, a Károlyi Sándor Kórház főigazgatója köszöntötte Biankát és édesanyját, Tóth Erikát. (Ugyanekkor került sor Rákospa­lota első kisbabájának, Nagy Botondnak és édesanyjának, Nagyné Farkas Ibolyá­nak köszöntésére is.) A kórház munkatársai virágcsokorral és ajándékcsomaggal lepték meg az év, az évtized, az évszázad és egyben az évez­red első babáit. Bianka keresztneve azt jelenti: fényes, ragyogó. (Fotó: Zalka I.) December 19.-én került sor a képviselő-testület legutóbbi ülésére, amely egyben az utolsó is volt 2000-ben. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés I- levezető elnöke tett javaslatot a képviselőknek az ülés napirendi pontjaira, akik szavazatukkal erősí­tették meg, hogy az első pontban tárgyalandó köz­meghallgatást követően az egyebeket tartalmazó napirendi ponttal együtt további 7 napirendi pon­tot vesznek sorra. A képviselő-testület a napirend első pontjaként megkezdte a közmeghallgatás lefolytatását. Beveze­tőben Dr. Vitáris Edit jegyző ismertette a közmeghall­gatást szabályozó 25/1996.(VII.01.) számú önkor­mányzati rendelet előírásait. Azok az újpesti állam­polgárok, akik előzetes kérdést, bejelentést intéztek, de a közmeghallgatáson nem jelentek meg, a választ írásban kapták kézhez. A jelen lévők írásos észrevé­telüket 2 perc erejéig szóban is kiegészíthették. A vá­lasz elhangzása után az észrevételt tevők nyilatkoz­tak a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ a bejelentő nem fogadta el, a képviselő-testület - vita nélkül - határozott a válasz elfogadásáról. A köz­meghallgatásra Újpesttel illetve az önkormányzattal kapcsolatos, közérdekű beadványokat vártak, ennek ellenére a felvetett témakörök többsége kisebb közös­ségek problémáit tárta nyilvánosság elé, vagy nem a városrészhez kapcsolódó javaslatokat, kérdéseket in­téztek az önkormányzat tisztségviselőihez. Kriza Kálmán beadványában a Könyves Kálmán Gimnázium homlokzatának hibáira hívta fel a fi­gyelmet. Élve a szóbeli kiegészítés lehetőségével, el­mondta, hogy figyelemmel kíséri a kerületben folyó beruházásokat, fejlesztéseket és szomorúan tapasz­talja, hogy a gimnázium homlokzatának javítására nem került sor. Hock Zoltán alpolgármester válaszá­ban elmondta, hogy a Könyves Kálmán Gimnázium 2005-ben ünnepli 100 éves fennállását. A centená­rium tiszteletére - öt éves felújítási program kereté­ben - az egész épületet felújítják, így a homlokzat­ra is sor kerül. Kriza Kálmán a választ elfogadta. Pródi Imre beadványában a két évvel korábbi köz­meghallgatásra írt levelére utalt, amelyben a Szent Ist­ván téri piacon tapasztalt szabálytalanságokat észre­vételezte. Pródi úr szerint azóta a helyzet nem vál­tozott, a standok között igen nehéz a közlekedés.^j (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents