Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-06-01 / 11. szám

2000. június 1. ÚJPEST Az újpesti városháza száz esztendeje * 6. rész A műépítészek: Böhm Henrik és Hegedűs Armin Az új községházával kapcsolatos parázs viták során mindössze ők ketten maradtak kikezdhetetlenek. Miközben képviselők, községi elöljárók, különböző pártcsoportok és hírlapírók vádolták egymást, az épület díjnyertes terveit senki sem támadta meg. Pályaművük beadásakor Böhm 31, Hegedűs 29 éves volt. A századfordulót követően még számos jelentős épület terve született közös irodájuk tervezőasztalain. Böhm Henrik a Kiegyezés évében, 1867 április 10-én Várpalotán látta meg a napvilágot. Középiskoláit Szé­kesfehérváron, majd Budapesten végezte. 1890-ben szerzett építészi oklevelet a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen. Fiatal mérnökként tanulmányu­tat tett néhány európai országban: Ausztriában, Hol­landiában, Svédországban és Dániában. Hazatérve, 1894-től három éven át Budapesten, Meinig Artur iro­dájában dolgozott. 1896-ban nyitotta meg közös ter­vezőirodáját Hegedűs Árminnal. Legszebb, szecesszi­ós stílusban készült munkája a Csáktornyái kaszinó épülete, amely 1904-ben készült el. Hegedűssel mind­ketten vállaltak önálló megbízásokat is, de számos esetben együtt készítették terveiket. Böhm Henrik 1936 október 23-án Budapesten hunyt el. Hegedűs Ármin 1869 október 5-én Szécsényben született. Kollégájához hasonlóan, 1891-ben ő is a bu­dapesti műszaki egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Az építész-kar hallgatójaként Wellisch Alfréd műépí­tész irodájában dolgozott. 24 éves korában, - 1893. jú­niusától - székesfővárosi műszaki tanácsosként - Bu­dapest szolgálatába állt. A századelőn több tanulmány­utat is tett Németországban illetve Olaszországban. Szakmai pályája során számos fővárosi iskolát terve­zett. Hegedűs a pedagógiát igazi művészetnek tekin­tette, amelyhez az építészet segédkezet nyújthat, és is­koláit ezen elv szerint: korszerű szerkezetben, a mo­dem szociális higiénia követelményeinek megfelelően álmodta meg. Nevéhez fűződik - többek között - a te­rézvárosi Kmety utcában épült, első napköziotthonos iskola valamint a mozaikdíszítésű Dob utcai iskola ter­ve. Lajta Béla elképzelése alapján Hegedűs Armin tervezte a Pesti Izraelita Hitközség Abonyi utcai fiú- és leánygimnáziumát (a mai Radnóti Miklós Gimná­ziumot). Ugyancsak ő készítette a Kerepesi temető szabályozási tervét illetve árkádos sírboltjait. Jelentős munkája volt az egykori invalidusház, majd Károly- kaszámya központi városházzá való átépítése. (A Bu­dapesti Főpolgármesteri Hivatal ma is az általa kiala­kított Városház utcai épületben működik). Főműve azonban a Gellért-fürdő és gyógyszálló épülete, ame­lyet Sterk Aladárral és Sebestyén Artúrral közösen ter­vezett. Köztisztviselői állásából Hegedűs Ármin 1922- ben nyugdíjba vonult, de továbbra sem hagyott fel az épülettervezéssel. 1945. június 29-én tragikus baleset­ben hunyt el: egy autó halálra gázolta Budapesten. Hegedűs és Böhm közös irodájában 1896-tól- kö­zel negyven éven át készültek a tervek. A századfor­duló fellendülő gazdasága megélénkítette a befekte­tési kedvet, így sorra nyíltak az európai színvonalú szállodák és gyógyfürdők. A két műépítész együtt ké­A budapesti Dob utcai iskola homlokzata Hegedűs Ármin munkája, 1905-ből szítette a pöstyéni Irma fürdő és gyógyszálló, a tren- csénteplici, a békéscsabai és kiskunfélegyházi gyógyfürdő, a szolnoki Tisza-gyógyfürdő és szálloda terveit. Nevükhöz fűződik a pesti belváros Szervita terén felépült Török Bankház, amelyhez Róth Miksa készített mozaikot. Ugyancsak közös munkájuk a vá­rosmajori Érsebészeti Klinika épülete. Néhány évvel Az erzsébetfalvai községháza 1906-ban épült, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alap­ján (A korabeli képeslap a Pesterzsébeti Múze­um tulajdona). az újpesti községháza felépítése után: 1906-ban, Böhmre és Hegedűsre bízták az erzsébeti községháza tervezését. A közintézmények mellett lakóépületeket is terveztek, ilyen például az óbudai Raktár utcában lévő kétemeletes társasház. A két mérnök nem csupán az immár száz esztendős városháza terveivel írta be nevét városrészünk törté­netébe. 1896-ban első díjat nyertek a Berzeviczy ut­cai neológ zsinagóga tervpályázatán, majd kettejük munkájaként épült fel az Újpestvidéki Takarékpénz­tár székháza az István út 21. szám alatt. (Az épület 1950-től pártszékházként működött; 1973-ban lebon­tották). 1911-ben közösen tervezték az újpesti vágó­híd főépületét, majd 1928-ban a szülőotthont. Böhm Henrik és Hegedűs Armin - az egyöntetű szakmai és közönségsikert aratott községháza alkotói - Újpest iránt érzett hálájuk jeléül 1905-ben felajánlották, hogy a közadakozásból létesítendő Kossuth-szobor architektúrái munkáit és a talapzat tervezését díjtala­nul elvégzik. Nem rajtuk múlott, hogy a szobor végül nem készült el. (Folytatjuk) Rojkó A. Pályázati felhívás . Budapest Fuvaros IV. Kér Újpest Önkormányzata a sokoldalú festőművész, polihisztor tevékenységé előtt tisztelegve és egyúttal az újpesti értékek megőrzésére is felhívva a figyelmet ismét meghirdeti a PÁLLVA CELKSZTIN KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT-ot. tevékenységének szellemi és anyagi ösztönzése, vala­mint Újpest múltjának és jelenének művészi ábrázolá­sára való buzdítás A pályázaton részt vehet minden ' máját tekintve amatőr művész, aki Újpesten el vagy : ■ ; ■ idén műfaji év technikai k.. alkálimé tonnában ■tások témája kizárólag Új­s BBWigu ifin. k ; - i i otmamm \mvjm u léi’íílt i _ .. nemsztúm. W IdjpTOITOn ‘ ■ \z eredmény hirdetésre 2CHKJ augusztusában kerül ■or az Újp^gt Uaicriában alpolgármester

Next

/
Thumbnails
Contents