Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-03-24 / 6. szám

2000. március 24. ÚJPEST A megelőzés mindannyiunk érdeke Tisztelt Szülők! Újpest Önkormányzata harmadik éve foglalkozik kerületi szintű drogmegelőzéssel. Célunk, hogy fel­hívjuk a társadalom figyelmét a drogfogyasztás ve­szélyeire és a fiatalokat tudatosan felkészítve, együttes erővel tegyünk a kábítószer-használat ter­jedése ellen. Az elmúlt években a középiskolás kor­osztályhoz, valamint az általános iskolák 7-8. osztá­lyos diákjaihoz jutottunk el prevenciós programunk­kal. Fiatalok és pedagógusok bekapcsolódtak a ká­bítószer-fogyasztás megelőzésébe. A megelőzés sikere nagymértékben rajtunk, felnőtteken múlik! Ezért hívjuk és kérjük, hogy jöjjön el 2000. március 29-én 17 órára, az Ady Endre Művelődési Központba, (Budapest IV., Tavasz utca 4.) ahol előadást hallgathat meg a kábítószerekről, a kábítószer-fogyasztás hatásairól, következményei­ről, a jelenlegi büntetőjogi szabályozásról, valamint a segítés lehetőségeiről. Az előadás után módja lesz kérdezni a legilletékesebbektől. Várunk min­den olyan érdeklődő felnőttet és szülőt: aki “csak” az előadást szeretné meghallgatni, aki félti gyerme­keit korunk leginkább fenyegető veszélyétől, aki gyermekéről sejti vagy már tudja, hogy kábítószert fogyaszt, aki segítséget szeretne kapni. Hock Zoltán alpolgármester Budapest TV., kerület Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Központ Budapest IV., Berda József u. 48. Tel/fax: 380 4488, Tel.: 370-2838 állást hirdet az alábbi munkakörök betöltésére. Pedagógiai előadói és pedagógiai szakértői munkakörbe Két fő pedagógiai előadó - az óvodai nevelési terü­let gondozására Két fő pedagógiai előadó - az alsó tagozatos szakte­rület ellátására (Egy álláshely az anyanyelv, ének-zene és vizuális kultúra, egy álláshely a matematika a természetis­meret és a testnevelés szakterületek gondozására) Pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munka­körbe: Egy fő anyanyelvi (magyar-bármely szak), egy fő matematika (előny: matematika-számítástechnika szak) egy fő könyvtáros állás (előny: számítástech­nikai alapismeret) Feladatuk: az adott szakterület gondozása, pedagó­giai értékelés, szakmai - pedagógiai szolgáltatások. Feltételek: felsőfokú szakirányú pedagógusi képesí­tés. Legalább tízéves, a szakterületen végzett ki­emelkedő és elismert gyakorlati munka. (Előnyt je­lent több éves szaktanácsadói munka, pedagógus szakvizsga illetve valamely szakterületen végzett szakértői tevékenység.) Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, erkölcsi bizonyítvány. Szakmai ónéletrajz, rövid elképzelés az adott szakterület gondozására, a végzettséget iga­zoló okiratok másolata. A jelentkezés határideje: március 24-től számított 30 nap. A jelentkezés címe: Újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest 1043 Ber­da József u. 48. A munkakör betöltésének időpontja: 2000. július 1. Bérezés a vonatkozó jogszabályok szerint. Ml 1. rész Ami „azelőtt” történt... Augusztus 21-én lesz száz esztendeje, hogy Újpesten ünnepélyes keretek között átadták az „új” községháza épületét. Hét esztendő telt még el a várossá nyilvánításig, de az épület külső és belső megjelenésében már a századfordulón megelőlegezte a dinamikusan fejlődő és egyre jelentősebb település városi rangját. A kerek évforduló kapcsán, sorozatunkban a városháza építésének történetét kívánjuk nyomon követni, miközben felelevenítjük a témához kapcsolódó érdekességeket is. Az újpesti városháza száz esztendeje A krónikához az is szorosan hozzátartozik, ami „azelőtt” történt, menjünk tehát vissza egészen az 1840-es évekig. A település első választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartot­ták üléseiket. Az első községháza 1845-ben kö­zadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén. A több teremből álló földszintes épület húsz éven át szolgálta a község képviselő-tes­tületét, ám az ugyancsak helyben működő isko­la fokozatosan kiszorította az elöljáróságot. 1865-ben született meg a döntés arról, hogy a képviselők elhagyják a régi községházát. Ro­senzweig Heléna a József és Attila utca sarkán álló házát 4000 Ft-os áron eladásra kínálta az önkormányzatnak, amely részletfizetés mellett megvásárolta az ingatlant. Ugyancsak elfogad­ták Rosenberg Jakab felajánlását, aki a szom­szédos telket ingyen átadta a községnek. A tes­tület hamarosan a kibővített és átalakított épü­letben folytatta munkáját. 1874-ig szűk anyagi viszonyok között, rend­ben üléseztek a képviselők. Az egy évvel koráb­ban megválasztott elöljáróság nem örvendett túlzott népszerűségnek és a közbiztonságot szolgáló községi személyzet folyamatosan gyengekezűnek mutatkozott a helyi garázda elemekkel szemben. 1874 tavaszán a zavargá­Sorozatunk állandó grafikáját a sok a községháza felgyújtásáig vezettek. Tör­tént, hogy Imre Mihály hentes és háztulajdonos adóhátralék befizetésének mulasztása miatt a bíró elé vezettetett. A bíró 1 órai börtönbünte­tésre ítélte a hentest, aki öngyilkossággal fenye­getőzött. A pandúrok 3 percenként belestek a cellába, ennek ellenére Imrét fél óra múltán fe­lakasztva, holtan találták. A községben pillana­tok alatt elterjedt hír szerint a foglyot a bíró pa­rancsára a pandúrok ölték meg, s hogy tettüket palástolják, a már meghalt embert felakasztot­ták. A boncolás később megállapította az öngyil­kosságot, ám a temetés után Újpesten elszaba­dult a pokol. A tömeg előbb a bíró házát kísérel­te meg felgyújtani, de a bíró felesége pisztolylö­vésekkel elriasztotta a támadókat. Később a községházát vették ostrom alá, ahol szétszed­ték a kerítést, a jegyző lakásának ajtaját kitép­ték, a bútorokat összetörték, az ablakkereteket kihasogatták és az utcán máglyát rakva mindezt meggyújtották. A ruhaneműket, készpénzt, ék­szereket és értékpapírokat elrabolták. A jegyző és neje a lámpagyújtók létrájának segítségével átmászott a hátsó kerítésen a szomszédos fa­kereskedő házába. Később egy másik szom­széd, aki asztalosként és temetkezési vállalko­zóként dolgozott, a saját pincéjében, koporsók­ban rejtegette őket, majd az est beálltával a megyeri sző­lőkben kerestek menedéket. A községháza 1874. márci­us 9-én végül a lángok mar­taléka lett. Az újpesti zendü­lésnek több halálos áldozata és sebesültje is volt. A ren­det végül a Pestről érkezett katonaság állította helyre. A zavargások után a község­házát felújították és az épü­let még negyedszázadon keresztül adott otthont Új­pest elöljáróságának. A községháza, amely a József és az Attila utca kereszteződé- Szunyoghy András grafikusmű- sében állt (Az archív fotó az újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vész által készített képeslapról tulajdona) kölcsönöztük 7

Next

/
Thumbnails
Contents