Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-12-20 / 25. szám

2000. december 20. ÚJPEST lítottam színpadra. A társulat legrangosabb színé­szei dolgoztak a kezem alatt, többek között: Ladá­nyi Ferenc, Kamarás Gyula, Sivó Mária, Neményi Lili, Szilassy Gyula, Kőmíves Sándor, Somlay Jú­lia és Alszeghi Lajos.-Eközben egy év alatt 10-15 főszerepet is eljátszhattam, olyanokat mint A szűz és a gödölye pengeéles intrikusát, Mercutiot, Pe­turt, Biberachot, Ocskay brigadérost és ismét Lu­cifert. Nehéz esztendők A háború végén budai lakásom egy páncélököl ta­lálata után megsemmisült, és jóformán nincstelenül kellett új életet kezdenem. Gondjaim közepette ta­lálkoztam néhány fiatal debreceni agrármérnökkel, akik feladatot kínáltak. Elmondták, hogy szeretnék megvalósítani a „népi írók” színházát és a segítsé­gemet kérték. A Parasztszövetség elnökének hama­rosan átadtam az elképzeléseimet, amelyet benyúj­tottunk a Színészkamarának is. Kedvező választ kaptunk, de a politikai zűrzavar miatt tervünk nem valósulhatott meg. 1946. szeptember 8-án, a szö­vetség nagygyűlést tartott a Hősök terén, ahol sok ezer ember előtt szavaltam el Ady Endre: A hadak útja című versét. Idő közben státuszrendszer alakult ki a hazai színházaknál. Volt társaim közül ezalatt többen is a budapesti színházak vezetői lettek. Mi­vel segítségüket nem ajánlották föl, csak egy üres segédszínésznői státuszra kaptam helyet Egerben. Ez a legalacsonyabb gázsit jelentette, státuszom el­lenére azonban vezető szerepeket játszottam. Ami­kor megemlítettem, hogy a fizetésemből nem tudok megélni, az igázgató azt válaszolta: „Neked az a fi­zetésed, hogy ebben a rendszerben főszerepet játsz­hatsz!”. 1956-ban elhatároztam, hogy visszatérek szülőföldemre: Somogyba, és a kaposvári színház­hoz szerződtem. Zách János igazgatása alátt nagy­szerű feladatokat kaptam: többek között a Csongor és Tünde Fejedelmét, a Romeo Mercurtioját, a Hamlet Színészkirályát, a Mária főhadnagyból Ká- szonyi ezredest, a Gül baba címszerepét és Mr.Webb-et A mi kis városunkból. Búcsú a közönségtől Utolsó szerepem a Szent Johanna Főinkvizítora volt. A délutáni előadás záró jeleneténél rosszul lettem. A színházban inspekciós orvostanhallgató beküldött a kórházba, ahonnan saját kérésemre vé­gül elengedtek az esti előadásra. Este, a háromne­gyed órás nagymonológ közben szívinfarktust kap­tam, de a jelenet végéig nem hagytam el a helye­met. Amikor lement a függöny, a mentők a szín­padról vittek el a Balatonfüredi szívkórházba. Az orvosok nem javasolták a pálya folytatását, de fél év után meguntam a semmittevést. Felkerestem a Vígszínházban Várkonyi Zoltánt, aki először meg­kérdezte a nevemet. Amikor megmondtam, felkiál­tott: - Te voltál, aki az elegáns Szentirmay kapi­tányt játszotta a vizsgaelőadáson, és az írja had­nagyban is láttalak! A napokban kezdünk próbálni egy darabot, amelyben kiosztásra vár egy SS tábor­nok-szerep. Ha ezt jól megcsinálod, nálunk marad­hatsz! Attól kezdve, több mint harminc évig, da­rabszerződéses színészként kisebb-nagyobb epi­zódszerepeket játszottam a Vígben. A társulat egé­szen a közelmúltig hű maradt hozzám, Eszenyi Enikő folyamatosan hívott az általa rendezett dara­bokba. Amikor már nagyon nehezen jártam, A he- ilbronni Katicában egy öregasszony-szerepet osz­tott rám, akit ölben visznek be a színpadra. Két esztendővel ezelőtt, a Cyrano népies poétájaként búcsúztam el a közönségtől. Ma is őrzöm a fiatal kollégák kedves sorait, köztük Eszenyi egyik kár­tyáját: „Drága Imre bácsi! Köszönöm, hogy Ve­lünk van!” Közös alkotás eredménye Az utolsó pillanatig sikerült titokban tartani, mind­össze a beavatottak tudták, hogy a Babits Mihály Gimnázium.november 24-i Babits napjára könyv készül. S nem is akármilyen ! Nagy Zoltán tanár úr, a gimnáziumi magyar munkaközösség vezetője a könyv előszavában rögtön eloszlatja az esetleges kételyeket, írván: „Egy soha nem volt válogatást tart kezében az Olvasó. A Babits Mihály Gimnázium valamikori és jelenlegi tanulóinak írásait: verseket, novellákat, drámarészleteket. Ok valamennyien eb­ben az iskolában csodálkoztak rá Arany János nyelvére, szédültek el Ady varázslatától, szavalták József Attilát. Babitstól tudást és hitet, Karínthytól humort, Kosztolányitól játékot tanulhattak. Most mind hozzájuk mérik magukat. De ez most nem dolgozat, házi feladat. Nem lecke és nem tan­anyag. Nem. Valami egészen más. Új és eredeti. Diákírók. Diákok és írók. Ahányon vannak, annyifélék." A kötet anyagát a magyar munkaközösség tagjai gyűjtötték össze harminchárom egykori és mostani diák elmúlt 15 évnyi irodalmi „terméséből". A szer­kesztők: dr. Adóm Anna és Kárpátiné Kovács Edit tanárnők valamint a gimnázium egykori diákja: - a kötet egyik szerzője - Chikány Gergely voltak. De még ennél is többen bábáskodtak a kötet sajtó alá rendezésénél: Adorján Gáborné Barfos Ilona tanár­nő a kötet lektora, Banga Ferenc grafikusművész a kötet tervezését vállalta, Sípos Orsolya a borító raj­zát készítette, az illusztrációkat Bányai Alfonz tanár úr válogatta, s ezzel még nem teljes a sor: a nyom­dai előkészítés és a tördelés is a felelős kiadó, sze­mély szerint Dr. Kövesdi István igazgató munkája. A nyomás az újpesti Biró family Kft. Nyomdaüzemé­ben készült. Maradandó emlék- Diákjainkat és önmagunkat szerettük volna meg­lepni ezzel a válogatássaf mondja a kötetet bemu­tatva Dr. Kövesdi István igazgató. Ebben az évben immár a tizenötödik tanévünkbe léptünk, szerettük volna ajándékként maradandó emléket átnyújtani mindazoknak akik itt tanulnak, tanárként itt oktat­nak, illetve kapcsolatban állnak gimnáziumunkkal. Eddigi kiacLányaink, az évkönyvek, a Babits Irodal­mi Kör munkáját dokumentáló könyv, de egy-egy énekkari vagy irodalmi színpadi előadás is mindig többek segítségével született. Ezt a jó hagyományt folytatva, a közös munka örömét igényelve láttunk a válogatás megtervezésekor is munkához. A verseken, novellákon,' drámarészleteken túl. a szerzők a kötet végén "ajánlják magukat" az olvasó figyelmébe. E sorokból megtudhatjuk, vannak kö­zöttük, akik műve most jelent meg először nyomta­tásban, (Acsády Krisztina, Angyal Zsuzsa, Bokros Anita, Bordi Gergely, Chikány Gergely, Csaba Zsu­zsa, Fábián Eszter, Gönczi Nóra, Gyüdi István, Hadházi Zsolt, Holdampf Ildikó, Kaposi Dávid , Ker­tész Júlia, Kovács Zsuzsa, Lebada Afrodita, Mike Máriusz, Oláh Béla, Rácz Klaudia, Rozgonyi Anna, Reiber Gabriella, Safranka Máté, Seres Anna, Szoj- ka Annamária, Szunyoghy András, Talapa Péter, Tormási Balázs) Közülük sokan az iskolai újság szer­kesztőségébe rendszeresen írással érkeztek, avagy érkeznek a mai napig, van aki már önálló verseskö­teteket jegyez (Karafiáth Orsolya, Szita Donát), van akinek két versét adta ki az Alterra Kiadó (Csernai Judit), másnak novelláskötete van (Margittay Gá­bor), másikuknak meséje jelet meg füzetregényben (Mészáros Edina) s van, aki festőművész, és melles­leg tollforgató is (Fecske Orsolya) avagy humorfesz- tiválos középdöntős helyezett (Mikes Gábor). A könyv elkészültét a gimnáziumunk alapítványa mellett a Pro Lingua Alapítvány, valamint Újpest Ön­kormányzata is támogatta, de anyagi segítséget kaptunk két volt diákunktól is, akik a G. E. által biz­tosított ösztöndíj egy részét ajánlották fel. Jó hír az irodalombarátoknak: a kötet bárki szá­mára elérhető és igényelhető - a készlet erejéig - a gimnáziumban, illetve a megrendelőlap kitöltését és eljuttatását követően - utánvéttel - postázzák is.- bk ­Megrendelőlap Kérjük borítékban, bérmentesítve, vagy telefaxon küldeni. Feladó: Megrendelem - utánvéttel ­.........példányban- példányonként 400 forintos áron ­I az így írunk mi című könyvet. Babits Mihály Gimnázium Budapest Tóth Aladár u. 16-18. 1047 Telefax: 233-4290 15 Lejegyezte: Rojkó Annamária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents