Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-12-08 / 24. szám

2000. december 8. Az utolsó előtti pillanat Aki nem tudná, annak elmondjuk: az UTE a világ egyik legeredményesebb sportegyesülete! S most ez a klub, Szabó Bence szavaival élve „az utolsó előtti pillanat után van"! A Belügyminisztérium - más minisztériumokkal ellentétben - megvonta a li­la-fehérektől a direkt támogatást, az egyesületnek pedig az Ifjúsági és Sportminisztériummal minded­dig nem sikerült megkötni az általa használt létesít­ményekre vonatkozó megállapodást. A világhírű klub végzetesnek tűnő mélyrepülését híyen fejezi ki egy statisztikai adat: 1992-ben Bar­celonában 40, 1996-ban Atlantában 17, idén Sydneyben pedig mindössze 6 olimpiai pontot tud­tak csak szerezni az újpesti sportolók. S ezek tük­rében még rágondolni is rossz, hogy mit várhatunk el városunk élsportolóitól négy év múlva Athénban. Állami támogatás nélkül - ez biztos! - semmit! Mindez az UTE legutóbbi elnökségi ülésén hang­zott el, ahová meghívták az ISM helyettes államtit­kárát, Dénes Ferencet is. Az elnökségi ülés résztve­vői, a szakosztályvezetők elsősorban a korszerű sportolási feltételeket kérték számon a sportminisz­térium képviselőjétől. Elkeseredés- és panaszáradat hullott a helyettes államtitkárra, aki a létesítményi vészhelyzetben részben a BM-re hárította a felelős­séget, s azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy az ISM is csak a meglévő lehetőségein belül tud segítséget nyújtani. Annyit azonban megígért, hogy segíteni fognak az uszodai tartozások ügyében, és kötelezik a szakszövetségeket, hogy az olimpikonoknak fo­kozottabb segítséget nyújtsanak az athéni olimpiá­ra való zavartalan felkészüléshez. Lányi Zsolt, a klub elnöke osztotta a véleményeket és az ország sportszerető szponzorait szólította fel, buzdította nagyobb sportszeretetre, hiszen mint mon­dotta, az UTE-nak nem csak Újpesten, hanem az egész országban vannak hívei. ígéretet tett, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyesü­let segítségével az újpesti fiatalság ne a kábítószerek, hanem a sportszerek felé vehesse a jövőben az irányt. V. K. üiPEsr Ejféli sportbajnokság 11. Újpesti Sirály Kupa 2000. november 25-én a Ka­rinthy Frigyes Általános Művelődési Központban. Eredmények Pingpong csapatversenyben: I. hely: Óbuda; II. hely: Újpest, Hl. hely: Szarvas. Teremfoci csapatversenyben: I. hely: Salgótaiján; fi. hely: Újpest; 111. hely: Óbuda. Pingpong egyéni verseny fiú: 1. hely: Lisznyai Attila - Szarvas; II. hely: Olasz László «* Óbuda; 111. hely: Pálos Péter - Óbuda. Pingpong egyént verseny lány: I. hely: Kiss Melinda- Újpest; H. hely: Kapin Ág­nes - Újpest; III. hely: Litkci Andrea - Újpest. Köszönik Az Újpesti Torna Utánpótlásának Fellendítéséért Alapítvány tájékoztatja mindazokat, akik az 1999. évi személyi jövedelemadójuk egy százalékát (1081 775 fo­rintot) az alapítvány javára felajánlották, hogy az össze­get elsősorban az újpesti gyermekek rendszeres sporto­lására fordították. A pénzből sporteszközöket, sportsze­reket vásároltak, és nyári napközis tábort szerveztek. A jövőben is számítunk támogatóink segítségére. Az alapítvány Ad honorem Újpest A sport újpesti nagykövete A moziteremben pereg a film, Szabó István csa­ládtörténete: A napfény íze. Egy snittel magunk is az 1936-os berlini olimpia részesei leszünk, előttünk a korabeli magyar csapat fekete-fehér­ben. Petchauer Attila, Csik Ferenc és az úszó lá­nyok. - Ott vagy anya! - hallatszik a nézőtéren és máris jön rá az izgatott válasz: - Igen, látom! A vetítés nem áll le, de ez a néhány filmkocka számunkra egy valódi történetet idéz. A korabeli felvételről mosolygó úszónő: a 18 éves Bíró Ágnes. Élete legnagyobb élménye volt a berlini olimpia, ahol társaival negyedik helyezést ért el a 4x100 méteres gyorsváltó­ban. A négy diáklány: Ács Ica, Bíró Agnes, Harsányi Vera és Lenkey Magda 4 perc 48 másodperc alatt úszta le a távot. Stieber Lotti szakvezető kimondhatatlanul boldog volt. Ági kát - közel nyolcvan évvel ezelőtt - édes­apja vitte le a „Fauszodába". (A Fauszodát ak­koriban mindenki ismerte Újpesten. Az ember lesétált az Árpád úton egészen a Dunáig, ahol a folyó egy kis részét deszkakerítéssel elrekesz- tették. A palánkon belül szabadon úszkálhatott a város sportszerető közönsége.) Itt indult tehát a későbbi olimpikon pályafutása, ám a kezdet kezdetén még maga Csukor Laci bácsi sem hitt a törékeny kislány tehetségében: - Sohasem fog megtanulni úszni, mondta kedvvesztetten. ICsukor Laci bácsi a Fauszodától elválasztha­tatlan fogalom volt). Bíró doktor úr azonban nem hiába volt az Újpesti Evezős Egylet veze­tője: úgy bedobta kisleányát a Duna habjai kö­zé, hogy annak egy csa­pásra megjött a kedve az úszáshoz. Sokáig abba sem akarta hagyni a ver­senyzést! Az Újpesti Torna Egyletben Kárpáti Nándor keze alatt edzett hetente háromszor(l). Reggelente muszáj volt iskolába men­ni, úszni csak a tanítás után volt szabad. „Kicsi Ági sokat fejlő­dött" - szólt egy napon Kárpáti mester, és tanítvá­nya hamarosan országos ifjúsági bajnok lelt. Ered­ményével bekerült a felnőtt válogatottba, ám a helyzet változott valamicskét. Agnes ettől kezdve a Kanizsai Dorottya Leány- gimnáziumból villamosozott a délutáni edzé­sekre. Maga váltotta meg a jegyét, maga vá­sárolta a fürdőruháját, akkoriban a szponzor még ismeretlen fogalom volt. Az úszás mellett még jutott idő az evezésre is, hisz ezt diktálta a családi tradíció. Úszott, tanult és ha eljött a báli szezon, ott volt a nyitótánco­sok között. Érettségi után hivatásául választotta a sportot. Felvételt nyert a Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakára, és tanulmányai köz­ben még tellett erejéből a főiskolai bajnokság megnyerésére. A következő olimpiát elsodorta a második világháború. Közben újabb sportoló került a családba. Sólyom Lászlót, a kiváló ifjú vízipólóst Szekszárdról hívta Újpestre a vizilab- da-szakosztály. Ugyanaz az egyesület, ugyan­az az uszoda, ugyanaz a medence: kettejük ta­lálkozása elkerülhetetlen volt. Az ismeretségből szerelem, majd házasság lett. Ágnes hűséges maradt szülővárosához. Összetartó családi légkörben nevelte fel gyer­mekeit és ma is kint van minden meccsen, ha az unokái játszanak. Egyikük kézilabdás, a másik focizik. De akad a családban birkózóbajnok is. Diákjai, akiknek a Pozsonyi úti, majd az Ápri­lis 4-e téri (Tanoda téri) iskolákban évtizedeken keresztül torna órákat tartott, talán nem is tudták, hogy ki is valójában „az ő" Ági nénijük. Az isko­lától régen elköszönt már, de a tanításról nem en­gedik lemondani. A Halassy Olivér Sportköz­pontban minden hétfő és csütörtök délután meg­jelenik, hogy megtartsa edzéseit a kondíciójukat tartani kívánó hölgyeknek, és a legkisebb korosz­tálynak. - Ha majd elfáradok, abbahagyom! - mondja mosolyogva, de ennek jeleiről egyetlen tanítványa sem tud beszámolni. A sport megha­talmazott nagykövete úszni már nem jár, a kocsi­ját is eladta két esztendeje, de gyalogolni ma is szeret. Úgy véli, az öregedés legfőbb ellenszere a romi, a keresztrejtvény és az olvasás. A jó kon­díció érdekében - biztos, ami biztos - minden reggel tornával kezdi a napot. A moziteremben csak Ági néni és a lánya tudta, hogy A napfény íze című filmben egy pillanatra feltűnt az egykori újpesti olimpikon. Sólyom Lászlóné Bíró Ágnes december 2S-di- kán lesz 83 éves. Rojkó A. 11

Next

/
Thumbnails
Contents