Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-12-08 / 24. szám
I 2000. december 8. latról, amely az Észak-Pesti Ingatlan - és Térségfejlesztési Rt. együttműködési, vagyonkezelési megbízási szerződésének módosítására készült. Mint a szóbeli elő- teijesztésből is kitűnt, az ÉPÍT RT. 1996-os megalapításakor a káposztásmegyeri ingatlanegyüttes nyilvántartása hiányos és rendezetlen volt, ezért a két tulajdonos, a fővárosi és az újpesti önkormányzat, úgy határozott, hogy a telekalakításoknak megfelelően tulajdonviszonyokat, a területnagyságokat, helyrajzi számokat ingatlanforgalmi szakértőkkel vizsgáltatja felül. A szakértői vélemény alapján a fővárosi önkormányzat közgyűlése határozatot hozott az ÉPÍT RT.-vel kötött ingatlan- és térségfejlesztési együttműködési, vagyonkezelései megbízási szerződés módosítására és kezdeményezte annak az újpesti önkormányzat részéről történő aláírását is. A testület az előterjesztést - 29 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül - elfogadta. Az egyebek napirendben szereplő témák sorát Dr. Derce Tamás polgármester nyitotta meg, jelezve: másodrendű alperesként idézik az újpesti önkormányzatot a 14-es villamos nyomvonalán lévő telkek tulajdonviszonyának tisztázására. Mivel a bírósági eljárás 2ool. januárjának 2. napján esedékes, a testület állásfoglalását kérte e témában. A polgármester úgy vélte: nem szeretné, ha a bíróságon egymásra, vagyis a fővárosi önkormányzatra kellene tücsköt-békát kiabálni, ezért a korrekt eljárás lefolytatásában érdekelt az újpesti önkormányzat. A polgármester által előterjesztett határozati javaslat szerint a 14-es villamos káposztásmegyeri nyomvonala által érintett ingatlanok tulajdonosai, mint felperesek, valamint a Fővárosi Önkormányzat, Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata és a Budapest Közlekedési Vállalat Rt., mint alperesek között folyó peres eljárással kapcsolatban az alábbi állás- foglalást hozza: Az újpesti önkormányzat a 14-es villamos meghosszabbításával összefüggő beruházás előkészítésében nem vett részt. A Fóti Vörösmarty Mgtsz, a Fővárosi Önkormányzat, valamint az újpesti önkormányzat között 1997. május 3o.-án létrejött adásvételi szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy az ön- kormányzat a beruházásban a pénzügyi fedezet biztosítása érdekében vett részt, melyre a fővárosi önkormányzat szűkmarkúsága miatt került sor. Az önkormányzat polgármestere a szerződés előkészítése során több ízben felhívta a beruházók figyelmét arra a tényre, hogy a Fóti Vörösmarty Mgtsz nem tulajdonosa a kérdéses ingatlanoknak, ezért tőle a. fővárosi önkormányzat tulajdont nem szerezhet, emiatt a beruházás megvalósításához szükséges terület biztosítása nem megalapozott. A képviselő-testület jelen határozatában a leghatározottabban foglal állást a tekintetben, hogy a beruházás megvalósítását előkészítő feladatok a fővárosi önkormányzatot, illetve a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt-t terhelték, ezért Újpest Önkormányzata 2ool. január 2-i bírósági egyezségi kísérleten nem képviselteti magát. Kiss Sándor frakciószünetet kért a határozati javaslat megvitatására, majd ezt követően jelezte: az MSZP frakciónak nincs hozzáfűzni valója a határozati javaslathoz, kérik azt szavazásra előterjeszteni. A testület a szavazás során 21 igen és 7 tartózkodás szavazati aránnyal fogadta el az előterjesztést. Ezt követően személyi kérdésekben döntött a testület. Dr. Derce Tamás polgármester emlékeztetett arra, az előző ülésen eredménytelen volt az a szavazás, melynek során a Munkáspárt által az önkormányzat bizottságaiba delegált személyekről szavaztak. A mostani szavazás eredményes volt: ennek nyomán a testület 28 igen szavazattal delegálta az önkormányzat pénzügyi és költségvetési bizottságába - az elhunyt Dénes István helyére -Nagy Péter Tamást, majd 27 igen szavazattal delegálta a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjának - Nagy Péter Tamás helyére - Kocsik Pált. Dr. Derce Tamás polgármesteri áfo(jlfeíjékoztátta a testület tagjait, hogy Dr. Grespik László, á Fővárosi Köz- igazgatási Hivatal vezetője levélben kérte gyors, 3 napon belüli válaszát - arról, miként lehetséges, hogy Újpesten a testületben több egyszemélyes önkormányzati ÚJPEST frakció is működik. A hivatalvezető erről Kiss-Sándornak, az MSZP frakcióvezetőjének hozzá intézett bejelentése nyomán értesült. A polgármester úgy vélte: Dr. Grespik László olyan kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyek politikai természetűek, hiszen a testület döntésével működnek az egyszemélyes frakciók. Opavszky Szilárd képviselő három témát vetett fel, állampolgári bejelentések nyomán. Elsőként azt javasolta - mások példájára - Újpesten is épüljön olyan mintajátszótér, amely kerítéssel védett és tisztaságát közterületfelügyelők vagy nyugdíjas alkalmazottak őriznék, másodikként arról szólt: a mozgássérült emberek érdekében legalább a főútvonalakon és a közintézmények előtt a járdáról járdára való le és feljutást tegyék lehetővé. Harmadik témaként a szemétégető mű jelentős egészségkárosító hatására hívta fel nyomatékosan a figyelmet. Dr. Derce Tamás polgármester arról tájékoztatta ez utóbbi felvetés kapcsán a képviselőt, hogy az önkormányzat már peres úton kíván érvényt szerezni igazának. Sajnálatosnak tartotta azt is, hogy bár a szemétégető mű 1993 óta működik, és ezidáig egyetlen káposztásmegyeri ön- kormányzati képviselő sem emelt szót ellene. Korondy Mórica alpolgármester a zöld környezetért akció sikerét osztotta meg a jelenlévőkkel, kiemelve: több mint 5 millió forint értékben kapott - több forrás alapján - a lakosság növényekből, jórészt cserjékből és hársfákból. Köszönetét mondott azon képviselő-társaknak is, akik saját keretükkel növelték meg a rendelkezésre álló összeget. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője azzal a határozati javaslattal állt elő, hogy a testület támogassa azt a kezdeményezést, hogy a parlamenti képviselőkre vonatkozó törvény hatályát- amely a kötelező és nyilvános vagyonnyilatkozat tételére vonatkozik- kiterjesszék a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is. A frakcióvezető úgy vélte: a politikai közbizalom helyreállítása, erősítése minden választott képviselő alapvető érdeke, az önkormányzati képviselők feladata a közjó szolgálata. Ebből következően a vagyoni és jövedelmi helyzetűiét a választópolgároknak meg kell ismemi. Ezért javasolta a frakcióvezető, hogy a testület döntsön úgy, hogy a 2ool. január 1-jei helyzetnek megfelelően a polgármester és minden önkormányzati képviselő az Újpest újságban hozza nyilvánosságra vagyonáról és jövedelméről szóló nyilatkozatát... A frakcióvezető egyben javasolta, hogy az általa ismertetett határozati javaslatról név szerinti szavazással döntsön a testület. Dr. Derce Tamás polgármester többek között arról szólt, amennyiben elkészül és megszületik a törvényi szabályozás, az elszámolás minden irányba meg fog történni, hiszen a félmegoldásnak most sem támogatója. Természetesen adott esetben jómaga is elszámol a vagyonával, a másik oldal pedig a múltjával is számoljon el... Merczel András képviselő (Újpestért Egyesület) frakciószünetet kért, majd ismertette a polgári oldal álláspontját. Véleményük és határozati javaslatuk az volt, hogy az önkormányzat egyfelől sajnálattal veszi tudomásul, hogy a parlamentben kialakult helyzet eredményeként romlott a lakosság bizalma a politikai intézményrendszer iránt. Másfelől az önkormányzat örömmel vette azt a hatpárti konszenzust, mely azt hivatott szolgálni, hogy a kormány előterjesztése nyomán, a politika szereplői és családtagjai vagyon helyzete átlátható legyen, s ezzel erősödjön a bizalom a lakosság körében a politikai közélet szereplői iránt. Az újpesti önkormányzat harmadsorban nem kíván a politikai hisztériakeltés hibájába esni, ezért megvárja a jogi szabályozás kihirdetését, s azt követően haladéktalanul eleget tesz a törvény végrehajtásának. Nagy István alpolgármester úgy vélte, ne csak az 1998-as választás során képviselői mandátumot szerzettek esenek bele a vizsgálandók körébe, hanem az elszámoltatás történjen meg az 1990, vagyis a rendszer- váltást követő időszak valamennyi képviselőjénél. Szülségesnek tartja, hogy a testület korábbi tagjai: Csizmár Gábor jelenlegi országggyűlési képviselő, Vajda Pál főpolgármester helyettes,- akik 199o-től a testület tagjai voltak és jelenleg is Újpesten politizálnak,- is tegyenek nyilatkozatot, továbbá Kiss Péter, Újpest másik országgyűlési képviselője is, hiszen ők jelenleg is a közélet szereplői. Kiss Sándor előterjesztőként nem fogadta el Nagy István javaslatát. Simonfi Sándor képviselő (MDF) úgy vélte: ugyan megpróbálja a jószándékot nézni Kiss Sándor javaslatában, erkölcsi kérdésként nézni a felvetést, de erkölcsi kérdéseket nem lehet sem törvényekkel, sem határozattal megoldani. Ráadásul azzal, hogy az MSZP frakcióvezetője név szerinti szavazást kért, nyilvánvalóvá vált számára, hogy demagóg színjátékról van szó. A képviselők először arról szavaztak: elfogadják-e Kiss Sándor frakcióvezető név szerinti szavazást szorgalmazó indítványát. Ezt 13 nem, 8 igen, 7 tartózkodás szavazati aránnyal elvetették a képviselők. A Merczel András képviselő által ismertetett határozati javaslatot 17 igen, 9 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal viszont elfogadták a képviselők. Ezt követően Nagy István ügyrendi javaslatáról szavaztak, mely szerint név szerint voksoljanak-e — majd az általa előterjesztett határozati javaslatról? Erre 17-en igen, 8-an nem, 2-en tartózkodással szavaztak. A név szerinti szavazás eredményeként az MSZP-s képviselők 7 nem, a jelenlévő többi képviselő 20 igen szavazattal fogadták el a Nagy István által ismertetett - az 1990 óta megválasztott közszereplők elszámoltatásáról szóló - határozati javaslatot. Ezután az alapjavaslatról való szavazás ugyan oka- fogyottá vált, a testület tagjai Kiss Sándor kérésére mégis szavaztak, amelyet 15 tartózkodással, 8 igen és 5 nem szavazattal vetettek el. A hosszúra nyúlt politikai vitát követően a képviselők zárt ülésen szociális fellebbezésekről döntöttek és hoztak határozatokat.- bk5 Tisztelt Ingatlantulajdonosok! Társasházkezelők, Közös Képviselők! A jövő év februárjában tartandó népszámlálás előkészítésében közreműködők jelezték, hogy az újpesti épületekben nagyon sok esetben helytelen adatokat tartalmaznak, néha olvashatatlanok a házszámtáblák, vagy egyáMán nincs is az épületen házszámtábla, ami nagyon megnehezíti a címek beazonosítást. A házszámtáblák elhelyezését Budapesten a 9/) 989-es fővárosi rendelet szabályozza, mely rendelet az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának] kötelességévé teszi a házszámtábla elhelyezését és annak folyamatos karbantartását. A rendelet előírása szerint a házszámtáblát lehetőleg o bejárati kaputól jobbra, házfalra, kerítésre kell elhelyezni. A házszámtáblának az ingatlan házszámán kívül tatalmaznia kelt az utca nevet is a nazszam rotott kurva, tgy utcában több ingatlan azonos házszámmd nem jelölhető, valaminí egy helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon álló több lakóépület is csak azonos házszámot haszálhat. Az Újpesti Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Irodája (Budapest IV., Petőfi S. u. 4-6. Tel.: 3ó9 2276] ügyfélfogadási időben tájékoztatást ad az érdeklődők részére a hivatalosan nyilvántartott házszámozási adatokról. Kérjük az újpesti ingatlantulajdonosokat, hogy az ingatlanok valamint az ott lakók lakcímének pontos beazonosíthatósága érdekében a fentiekben leírtaknak megfelelően lássák el házszámtáblákkal az épületet. Pofgármeteri Hivatal Építésigazgatási Iroda
