Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-11-23 / 23. szám
A Fiumei úti temetőben Felavatták Erkel Gyula síremlékét A Fiumei úti temető 29-es parcellájában - édesapja Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtőjének sírjától néhány méterre - nyugszik Erkel Gyula zeneszerző, tanár, aki 1891- ben alapította Újpest első zenekonzervatóriumát, a jelenleg is nevét viselő Újpesti Erkel Gyula Zeneiskolát. Az Erkel Ferenc Társaság és Újpest Önkormányzata síremléket állított a jeles muzsikusnak, amelyet november 4-én, délelőtt avattak fel nagyon nagy számú emlékező és zenerajongó gyűrűjében. Bónis Ferenc, az Erkel Ferenc Társaság elnöke az Erkel család zenei tevékenységét méltatta, Karsai Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtikára az Erkel Ferenc Társaság hagyományőrző szerepét méltatta. Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere avatóbeszédében többek között arról szólt: Újpestnek, az újpestieknek többet jelent Erkel Gyula személye, tevékenysége, mint az ország más pontjain élőknek, ezért is jöttek el sokan a tiszteletadásra, a síremlék felavatására. Az alpolgármester utalt arra: Újpest megalakulása után 100 esztendővel már városi rangot kapott, és a 109 évvel ezelőtt alapított Az újpesti zenede megalapítója Az egyházi artyakönyvek szerint az ütopa, Edd Vilmos még Pozsonyban élt, zárdái zenemesier volt A dédapa: József, templomi orgonistaként kereste kenyerét. Ifjabb Erkel József, o nagyapó, mint kántor és templomifelfagy kezdte pályafutását, de már nem Pozsonyban, hanem Gyulán - ahogy akkor hívták, Békésgyulán, Az ifjú kántor - kérőbb a Wenckheim család uradalmi tisztje - korán még- házasodoft, felesége: Rurtkay Klóra Terézia, ugyancsak ikedvelte a,:ilégendálári p|p házasságukból 10 gyerek született, közöttük a második Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. Erkel Gyula - immár az ötödik zenészgeneráció tagjaként - 1842. július 4-ón, Budapesten látta meg a napvilágot. Erkel Ferenc elsőszüiöt! fia, aki édesapja szülővárosáról topta ;keresztnevét, gyerekkorától kezdve a zeneszerző munkatársaként dolgozott. Egészen kicsi volt még, amikor megkezdte zenei tanulmányait; a ;ááNÍ#|l»isl|öh édesapjo, míg az elméleti »argókban a korszak neves komponistája. Mosonyi Mihály i/dt a mestere. Egy korabeli újságcikk tudósítása szerinte hatéves kisfiú egy alkalommal - apja vezénylete mellett - a Nemzeti Színmór nem csupán a színház zenekaré iák tagja, hanem a Mátyás templom zenészei között is ott találjuk. Kétesztendőnyi időre Erkel Gyufa azonban elhagyta Pest-Budát, hogy előbb Nagybányán báró Apor Gergelynél, majd a Sopron melletti Nikicsen, Í rói Zichy Jenő családjánál vállaljon zenetanári allst, 1863-ban immár karmesterként dirigál a Nem- zetiben es a Magyar Királyi Operahazban egyaránt. Nevéhez fűződik a legtöbb Offenbach-bemutató, később elsősorban az clasz. francia és a könnyebb német dalművek karmestere. Az Operából 1892/93-as évadban visszahívják, hogy helyettesítse öccsét, Erkel Sándort. Karmesteri munkája mel- ' 69-tői a Fii Társaság választmányi tagja, 1878-tól pedig a Zeneakadémián tanít zongora, zeneszerzés, zeneelmélet, összhangzattan és énekgyakorlat szakokon. Bár zeneszerzői munkássága kevésbé ismert, mint édesapjáé, számos mővéjl hagyott az utókorra. Társszerzőként jegyezte Erkel Ferenc István király című operáját, ám apjavai ellentétben, az általa kedvelt műfaj a kísérőzene volt. 1882-ber. Bajza József Ébresztő című költeményégos dalünnepély fődíját. Erkel Gyula nevéhez fűződik Vörösmarty Mihály: Csongor és Tüneteiének első kísérőzenéje es ugyancsak o szerezte Madach :Í»re; Áygembér tragéwá/ánai: színpadi zenéjét, Ba- leftzenét irt Jósika Kalman: Vándor Pista kalandjai dmű darabjához Afák> állította Össze a zenéjét. Újpest szamára minden bizonnyal Erkel Gyula zenetanári tevékenysége a legfontosabb. személyiét önerőből. á||tagtliítófe nélkül vállalta a muzsika és hangszerek megismertetését a község fiataljaival, A konzervatórium élén az alapító-igazgató Erkel Gyula állt aki liösiiu ■ hónapok ; munkájáváI; elérte, j hogy az egyesület anyagiakban megerősödve képessé vált neves szakem bereket fizeíélért aito Imazni. Az első tantestületben a zongora tanára Longer Viktor országos ívre pedagógus és zenekóltó. valamint Schwartz Viktória újpesti születésű zongoraművésznő voltak, a hegedűt Rózsa Márk oktatta. A gordonka tanára Rupnik Rezső, a Makonzervatóriumban jelenleg 22 tanszéken, 1100 gyermek ismerkedik a zenével, amely a maga sajátos eszközeivel a humánum és a szeretet kiteljesedését is szolgálja. S bár a növendékek már "kinőtték" az iskolát, számtalan helyen végzik a tanárok a zeneoktatást, itthon és külföldön egyre többet koncerteznek. Újpest az elmúlt évszázadban ellentmondásosan fejlődött, az 1 900-as évek elején, óriási iramú fejlődést követően, az ország harmadik legnagyobb ipari városa volt, majd a fejlődés 1 950-ben tört meg, lakói azóta a főváros IV. kerületeként élik életüket. A városközponti bontásokat, lakásépítéseket követően nagyon sokan kényszerűségből hagyták el Újpestet, többen - új beköltözőkként - időközben itt találtak otthonra. Az elmúlt tíz esztendő során a városrész vezetői úgy vélték, hogy Újpest akkor lehet a jelenben és a jövőben fejlett városrész és a fejlődésben érdekelt, ha gyökereinket ápoljuk és példát merítünk azon korábbi korok polgárainak életéből, akik egyfelől önzetlenül segítették a település fejlődését, kórházat, vagy éppen zenekonzervatóriumot alapítottak és tudásukkal gazdagították a települést. A 2000-ik esztendőben is vannak Újpestnek olyan polgárai, akik képesek alkotni, megújulni, számukra is példa az elődök - így Erkel Gyula élete. Az avatóbeszédeket követően nagyon sokan helyezték el a síron az emlékezés virágait. A jelenlévők lerótták kegyeletüket a 190 évvel ezelőtt született Erkel Ferenc és a 130 esztendeje meghalt Mosonyi Mihály sírjánál is.- bk 2000. november 23. ÚJPEST gyár Királyi Operahaz hangversenymestere volt, az éneket Maleczky Vilmosáé, az opera vezető tagja, európai hírű koloratúrszoprán énekesnő, míg a cimbalmot Kun László, a Zeneakadémia nagynevű tanára tanította. Erkel Gyula, akinek nevét ma már a zeneiskolán Mtohutcá iS; frzi városrészünkben, gyakran megfordult az újpesti kávéházakban, és soha nem mulasztotta el, hogy ne játsszon egy parti bi- liárdot. Ebben a sportágban ugyanis országos 1 bajnok volt. A zenede mellett ugyancsak az ő ne- I véhez fűződik az Újpesti Sakk Kör megalapítása 1908-ban vonult nyugalomba, e$ 67 éves korában: 1909. március 22-én hunyt el Újpesten, j Gyermekei közül többen is zenei pályára léptek, j így Sándor karnagyként, Jenő zeneszerzőkön!. Sarolta zongoratanárnőként, Rózsa énekesnőként | vált ismerté. í r, o. Az avatóbeszéd után Hock Zoltán alpolgármester helyezte el Újpest koszorúját. (Fotó: Horváth Dávid )
