Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-11-09 / 22. szám

2000. november 9. ÚJPEST Testületi ülésen Több témában döntöttek (Folytatás az 1. oldalról) Monori Józsefné képviselő ( Fidesz- MPP), az ön- kormányzat népjóléti és lakásügyi bizottságának el­nöke arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az anya­got megtárgyalták, és annak tartalma a bizottság egy­hangú támogatásával találkozott. Annál is inkább, mert véleményük szerint a rendelet alkalmazása so­rán tovább csökkenthetők a vegyes tulajdonú épüle­tek kezelésével járó anomáliák. A testület ezt követően a rendelet tervezetről vok­solt: 28 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózko­dás nélkül kapott zöld utat az előterjesztés. Fűtéskorszerűsítési támogatás A napirend második pontjának előterjesztője szintén Nagy István alpolgármester volt, javaslatot téve a fűtés­korszerűsítés támogatásáról szóló önkormányzati ren­deletre. Szóbeli kiegészítőjében arról szólt, a Fővárosi Gázművek Rt. 10 millió forint értékben vissza nem té­rítendő támogatást kíván nyújtani azon újpesti lakosok­nak, akik fűtésüket korszerűsítenék, de anyagi fedezet hiányában ez számukra megoldhatatlan feladatot jelent. Ezt az összeget egészítené ki az önkormányzat, és a rendelet mellékleteként szereplő pályázat elnyerésével több újpesti család fűtési problémája megszűnhet. A fű­téskorszerűsítési támogatásról szóló rendelet megalko­tása után, a Gázművek Rt. és az önkormányzat között létrejövő együttműködési megállapodás alapján, a szol­gáltató cég a támogatási rendszerbe bevont lakosok esetében a gáz bekapcsolási díjat is elengedné... Boruzs András, az SZDSZ frakciója nevében tá­mogatta a rendelet-tervezetet: kiemelte: számára ör­vendetes, hogy nemcsak az elavult fűtési rendszerek felszámolására nyújt mindez lehetőséget. Kérdésként vetette fel, vajon a fűtéskorszerűsítési támogatás ki­terjed-e további korszerűsítésre, például gázkonveko- torról cirkó fűtésre való áttérésre? Dr. Benkő László képviselő (MSZP) két kérdéssel kívánt bővebb ismereteket kapni, amikor arra kért vá­laszt az előterjesztőtől, hogy a Gázművek a 10 millió forintos támogatásához milyen összeggel járul hozzá az önkormányzat, majd aziránt érdeklődött, hogy a támogatás egyszeri alkalommal lehetséges, vagy év- ről-évre visszatérő lesz -e? Dr. Derce Tamás polgármester arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a rendelet gyakorlatilag az olajról, az áramról való áttérést ösztönzi. Nagy István alpolgármester elmondta: a Gázművek Rt. nem egyszeri, hanem évről-évre visszatérő támoga­tási rendszerben gondolkodik, amelyről éves elszámo­lás készül. A rendelet elfogadása esetén a jövő évi költ­ségvetés lehetőségeinek figyelembevételével kötik meg a szerződést. Ezért is vélte úgy: az első pályázat megje­lentetése a jövő év tavaszán lenne időszerű, és az önkor­mányzat ugyanolyan összeggel járulna hozzá a korsze­rűsítéshez. A képviselők az előterjesztést ellenvélemény és tartózkodás nélkül, 29 igen szavazattal fogadták el. A napirend harmadik pontjaként Hock Zoltán alpol­gármester tett javaslatot a költségelven alapuló lakbé­rek megállapításáról szóló önkormányzati rendeletre. Az előteijesztő szóbeli kiegészítésében utalt arra, a megalkotás előtt álló rendelet hatálya az újonnan létesí­tendő valamennyi önkormányzati bérlakásra, illetve azok bérlőire terjed ki, ezt pedig egy belügyminiszteri állásfoglalás teszi szükségessé, amely szerint szabá­lyozni és elválasztani, valamint külön rendeletben szükséges szabályozni a költségelven alapuló lakbére­ket. Mivel az önkormányzat a nyáron sikeres kötvény- kibocsátással valamint az elmúlt hetekben a Gazdasági Minisztériumtól érkező vissza nem térítendő támoga­tással megalapozta a közeljövőben kezdődő bérlakásé­pítést, szükséges az új, kizárólag az újonnan megépíten­dő önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályozás. Dr. Gonda Pál képviselő (MSZP) képviselő hozzá­szólásában a lakbér megállapításának alapjául szolgá­ló, három szintű kitételt említette, valamint azt, hogy a rendelet tervezet 4. §-a rögzíti az első évre a lakbér mértékét, ugyanakkor véleménye az volt, hogy ezek a kitételek nincsenek kellő egységbe foglalva, hiszen az értékbecslésnek a későbbiek során nincs szerepe. Az előteijesztő alpolgármester válaszában eloszlatta a kérdező aggályait. Többek között arra utalt: ebben a kér­désben a kormányrendelet a mérvadó, és nincs összefüg­gésben az értékbecslés a lakbér megállapítással. A rende­let kötelező jelleggel úja elő a tulajdonos önkormányzat­nak (amelynek tulajdonában lévő bérlakás 20 évig nem idegeníthető el), hogy a lakbérek értékállóságát biztosítani kell, és az értékállóságot csak így tudja garantálni. Mivel ezen megállapodás kapcsán 20 évre szóló jogviszony jön létre a Gazdasági Minisztérium és az önkormányzat kö­zött, ezért célszerű hogy a megfeleljen a kormányrendelet követelményeinek. A testület tagjai 28 igen, 1 nem, 1 tar­tózkodás szavazati aránnyal fogadták el az előteijesztést. Újpest diákösztöndíjasai A napirend negyedik pontjaként -továbbra is Hock Zol­tán alpolgármester előterjesztésében - de egy más témá­ban döntött a testület. Az Újpest Diákösztöndíj odaítélé­sére tett javaslat során az előterjesztő utalt arra: nem el­őször dönt a diákösztöndíjak odaítéléséről a testület. A di­ákösztöndíj elnyerésére szóló felhívásra tizenöt középfo­kú oktatási intézményben tanuló és huszonnégy felsőfo­kú tanulmányokat folytató pályázó, vagyis összesen 39 fiatal jelentkezett. A szigorú önkormányzati rendeletben megfogalmazottaknak 11 pályázó felelt meg, közülük összesen 8 diáknak javasolt az előterjesztő ösztöndíjat. (Az elbírálás során döntő a tanulmányi eredmény és a szociális helyzet) Sajóhelyi Gábor képviselő, (Fidesz- MPP) az önkormányzat közművelődési, oktatási bizott­ságának elnöke is a bizottság támogatásáról biztosította a jelenlévőket, majd a képviselők 32 igen szavazattal dön­töttek arról, hogy az önkormányzat két féléves időtartam­ra, 2000. szeptember 1-jétől 2001. június 30.-ig terjedő­en részesítse Újpest Diákösztöndíjban Lengyel Mónikát, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium 11. évfolyamos tanulóját, Szilágyi Máriát, a Könyves Kál­mán Gimnázium 12. évfolyamos tanulóját. Fazekas Krisztiánt, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedel­mi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának III. évfo­lyamos hallgatóját, Győrbíró Dorottyát, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának V. éves és ugyanazon egyetem Állam- és Jogtudományi Karának III. év folyamos hallgatóját, Joanovits Miklóst, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karának II év folyamos hallgatóját, Meleghné Kris- tek Annamáriát, a Szent István Egyetem Kertészettudo­mányi Karának V. évfolyamos hallgatóját, Miilhacher Krisztinát, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának I. évfolyamos hallgatóját, és Szabó Andreát, a Szent Pál Akadémia Hittudományi Karának IV. évfolyamos hallgatóját. A napirend ötödik pontjaként dr. Vitáris Edit jegyző a Fővárosi Közigazgatási Hivatal észrevétele tárgyá­ban készült előterjesztést tárta a testület elé. A jegyző asszony szóbeli kiegészítést nem kívánt tenni, az írásos anyagban részletesen indokolta javaslatát, mely szerint a testület ne értsen egyet azzal a törvényességi észre­vétellel, amit a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a kép­viselő-testület augusztus elsején született és a polgár- mester javadalmazásával kapcsolatban hozott önkor­mányzati rendelettel kapcsolatban tett. A Fővárosi Kö- zigaózgatási Hivatal törvényességi észrevételében úgy foglalt állást, hogy a testület nem a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően döntött a polgármestert megillető költségtérítésről, valamint a jutalom megha­tározásakor. A testület elé kerülő jegyzői előterjesztés ezzel szemben - fenntartva a testület az eredeti. 171/2000. augusztus elsejei határozatát azt egy ponton javasolta kiegészíteni: ennek értelmében az adott ne­gyedévre vonatkozó jutalom kifizetésére akkor kerül­het sor, ha a pénzügyi, költségvetési bizottság megáll­apította, hogy a jutalom kifizetésének feltételei fenn­állnak. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal, más témá­ban tett észrevételei az előterjesztő szerint közvetlen intézkedést nem tettek szükségessé, ezért az azokban foglaltakat a testület hosszú távú munkája során java­solta megfontolásra. Kiss Sándor, az MSZP frakció vezetője nem osztot­ta az előterjesztő véleményét. Elmondta, az MSZP frakció megtárgyalta az anyagot és tanulmányozta a Fővárosi Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevé­teleit, amelyek egybecsengenek a frakciója véleményé­vel is. A frakció már az augusztus elsejei testületi ülé­sen sem értett egyet a pMgármesteri javadalmazás ilyen meghatározásával, ezért is fordultak a határozat ellen a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz A Közigazgatási Hivatal jogi álláspontja számukra egyértelmű, a tör­vény szelleme szerint is törvénysértő volt a tiszteletdíj­ról és a jutalmazásról szóló határozat egyaránt. Az au­gusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály rögzíti, hogy költségátalányt meg lehet állapítani, de legalább fél év igazolt és szükséges költséget kell alapul venni. A frakcióvezető úgy vélte, a jegyző jogi érvelése gyenge, ezt érezhette az előterjesztő is, ezért emelte, ik­tatja be javaslatában a pénzügyi és költségvetési bizott- sáp mí't'hiv/:tndn tv11tvw• *tt Mivel az ide vonatkozó törvény kimondja, hogy jutalom az elvégzett munka után állapítható meg, ehhez -véleményük szerint - kép­viselő-testületi döntés szükséges. Kiss Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a a Fővárosi Közigazgatási Hi­vatal az augusztus elsejei ülés nyomán négy témában talált jogsértő döntést, így összegezve az elmondotta­kat: nem fogadják el az előterjesztést. Sajóhelyi Gábor képviselő az MSZP frakció állás­pontváltozásait illusztrálta példákkal, majd úgy vélte: a jegyzői előterjesztést támogatja, mivel a Közigazga­tási Hivatal vezetője hozott már egy-két téves döntést, a jegyzőasszony döntései pedig az elmúlt 10 év során kiállták a próbát. Más véleményen Kiss Sándor vitatva a Sajóhelyi Gábor által elmondot­takat azzal az ügyrendi javaslattal állt elő, hogy név szerinti szavazással voksoljanak majd a vita végén. Hock Zoltán alpolgármester arra emlékeztette a je­lenlévőket, hogy az elmúlt év nyarán Kiss Sándor azzal kereste fel őt, hogy kevesli a tiszteletdíjukat, azokat, amelyek mértékét akkor a miniszteri, illetve a polgár- mesteri jövedelem bizonyos százaléka képezett. A többletjövedelem várományosaiként ők maguk is meg­szavazták a polgármester költségtérítését, Kiss Sándor pedig mint az ÉPÍT Rt. igazgató tanácsának tagjaként, képviselői és bizottsági elnöki tiszteletdíját további je­lentős összeggel egészíthette ki. Azután az MSZP frak­ció tagjai felrúgták a korábban kötött megállapodást, és azóta az összeférhetetlenség több jelét adják. Egy sze­rencsétlen parlamenti döntés pikantériája - amely a cik­lus közepén változtatná meg a polgármester jövedelmét - hogy ezáltal Kiss Sándor dr. Grespik László, a Fővá­rosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének támogatójává válik. A napirendet lezárva a képviselők 10 igen, 19 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elvetették Kiss Sándor frakcióvezető azon indítványát, amely a név szerinti szavazás elrendelésére irányult. Majd 19 igen, 11 nem szavazattal elfogadták a jegyző előterjesztését. A szavazás után Simonfi Sándor kérte an­nak rögzítését, hogy ő is a jegyzői előterjesztést fogadta el, de a szavazógép sajnálatos módon ezt nem jelezte... (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 3. oldalról) 3

Next

/
Thumbnails
Contents