Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-09-28 / 19. szám
2000. szeptember 28. újpest Elfogadták a lakáskoncepciót Egyenlő elbírálás és igazságosság ■ '■ « Újpest utcáit járva, néhol meglepő változásokat észlel a járókelő. Alig néhány hónap alatt; szerkezetkész házak nőnek ki az évek óta csupaszon terpeszkedő telkeken. A piacgazdaság élénkülésével szaporodnak az építkezések, s ez - így vagy úgy - számos családnak segíthet az önálló otthon megteremtésében. A városrészben található bérlakások, saját tulajdonban lévő öröklakások illetve az egyéb lakhatási lehetőségek szociális és gazdasági elemzését követen, Újpest Önkormányzata középtávra szóló lakáskoncepciót dolgozott ki. A programról - amelyet szeptember 14-én a képviselőtestület is elfogadott - Nagy István népjóléti alpolgármesterrel beszélgettünk. • Kiket érint az önkormányzat lakáskoncepciója?- Programunk nem csupán az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokkal számol, tulajdonostól függetlenül, figyelembe vesszük a kerület valamennyi lakását. A koncepciót azzal a céllal dolgoztuk ki, hogy az önkormányzat az Újpesten élő családoknak - a városrész valamint a lakosság lehetőségeinek figyelembevételével - optimális lakhatási feltételeket tudjon biztosítani. Az önkormányzatiság elve alapián nem csak a nehéz helyzetben lévőket vontuk a látóterünkbe, hanem Újpest valamennyi polgárát. • Miről tudósítanak az adatok?- Felméréseink szerint a 100 lakásra jutó lakók száma magasabb az országos és a fővárosi átalag- nál. Újpesten a lakosság 90%-a magántulajdonú ingatlanban él, az önkormányzati bérlakások aránya 10%. Az 1990-es évek privatizációja után 3611 bérlakás maradt az önkormányzat tulajdonában. Ez utóbbiak a szociális bérlakás kategóriába tartoznak, hiszen a lakbér nem fedezi a kiadásokat, fenntartásuk kizárólag önkormányzati támogatással lehetséges. Az adatok tükrében mintegy 8000 lakásra lenne szükség a városrészben. • Ez a nagyságrend szinte behozhatatlan hátrányt mutat...- A realitásokból indulunk ki, tehát nem teszünk olyan ígéreteket, amelyeket ne tudnánk teljesíteni. Az első ütemben 120 bérlakást kívánunk felépíteni a városrészben, elősegítjük a helyi lakásmobilizációt. A mobilitást - tehát azt a mozgást, amelynek révén az egyes családok képesek elérni a nekik legmegfelelőbb lakhatási formát és minőséget - az önkormányzat speciális módszerekkel támogathatja. Bérlakásépítéssel beavatkozhatunk a lakáspiac kínálat oldalán, itt azonban a piac a fő szabályzó erő. (A vállalkozói szféra a következő két esztendőben mintegy A Liszt Ferenc utca 10. szám alatt is hamarosan szanálás 1000 lakást épít fel Újpesten.) Ha a keresleti oldalt támogatjuk, ez kevésbé költséges megoldásokat jelenthet. • A lakáskoncepció teljesen új alapokra helyezi az önkormányzat szerepét. Miért került sor szemléletváltásra?- Az önkormányzat jelenlegi, szociális alapon nyugvó lakáspolitikai alapelveivel szemben, a testület elfogadta a javaslatot, hogy a lakáskoncepció nlnnpIvÉ, n-r eg^'enlo elbírálás ás igazságosság elve legyen. Az önálló lakás megszerzésének, a lakhatás feltételeinek javítása, elsősorban egyéni magatartás függvénye. Természetesen a jövőben is méltányolható, ha valaki önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy önkormányzati támogatására szorul. A jövőben a lakbértámogatás lényege, hogy arra a legjobban rászoruló családok lesznek jogosultak. Minél magasabb egy család jövedelme, annál alacsonyabb a támogatás mértéke. Azokat azonban, akik magatartásukkal vélhetően zavarják környezetüket, nem kívánjuk kedvező helyzetbe hozni. Tapasztalatok mondatják velem, hogy keményíteni kell az együtt élési szabályok betartatását. A vegyes tulajdonú házakban megengedhetetlen, hogy demoralizálják a többséget, nogy a lakók többsége kiszolgáltatottja legyen az együttélés szabályait be nem tartó kisebbségnek. A jelenlegi Dérlakások 2/3 részének minősége nem megfelelő, fenntartásuk milliós nagyságrenddel többe kerül, mint a befolyó lakbér. Ezeket a lakásokat, bérházakat szanálni kívánjuk oly módon, hogy minden megszűnő bérlakást magasabb szintű bérlakással pótolunk. • Az épülő önkormányzati lakások nem "jogutódai" a szociális bérlakásoknak?- Az önkormányzati bérlakás-építési programhoz nyújtott állami pályázat feltételként szabja, hogy az ingatlant legalább 25 éven át bérlakásként kell működtetni. Az épület műszaki állapotának fenntartása - a város költségvetésének egyensúlyban tartása miatt - kizárólag költségelvű lakbérrel lehetséges. A bérleti díj kb. a jelenlegi lakbér tízszerese lesz. Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy az építkezés költségeit is ráterheli a bérlőkre, a lakbér összege közelebb kerül a picai lakbér összegéhez. A lakások bérleti díját egységes rendszer szerint határozzuk meg. Az önkormányzat immár házi úri szerepet vesz fel, ami azt jelenti hogy egyetlen hónapnyi bérhátralék felmondást von maga után. Az átköltözés nem automatikus, tehát nem jelenti azt, hogy a felépülő megkezdődik a 120 új lakásba kizárólag a szociális (Fotó: Zalka I.) bérlakásban élők költöznek át. Természetesen közülük is kikerülhetnek bérlők, ám a nagyobb lakás, magasabb szobaszám, jobb minőség számukra radikális, sok esetben megfizethetetlen lakbérnövekedést eredményezhet. A magán tulajdonú lakásokban élők között is lehetnek jelentkezők, biztos vagyok benne, hogry akad 120 család Újpesten, ahol vállalják a feltételeket. A lakásmobilizáció több lépcsőben történik, a megüresedő bérlakásokba rosz- szabb körülmények között élő polgárok költözhetnek. • Milyen sors vár a legrosszabb műszaki állapotban lévő házakra?- A lakásoknak, az egyes körzeteknek egyedi "sorsa" van. A gettósítást nem tudjuk megállítani, évtizedek óta tart a Chinoin utca, Berda József utca környékének leépülése. A lakásügyi szakemberek filtrációnak, a szociológusok szegregációnak nevezik azt a folyamatot, ha egy társadalmi csoport elkülönül a többiektől. Az ott lakó családok helyzetét egyedi vizsgálat alá vetjük és azután - velük egyeztetve - választjuk ki a számukra legjobb lakáslehetőséget. A városrehabilitáció és -tervezés szempontjából ideális, ha egyes lakóházak helyett körzeteket szanálunk. A piaci szereplőknek értékessé válnak ezek a területek, amelyeken beruházhatnak. Nem sérül az önkormányzati vagyon, hiszen megszabadulunk olyan ingatlanoktól, amelyek évek óta veszreségei nozraK. • A fiatal családok lakáshoz jutása szerepel az önkormányzat elképzelései között?- A megfelelő anyagi támasszal nem rendelkező fiatalok lakáshoz juttatása érdekében a „többlépcsős" alternatív megoldások a célravezetők. Fiatal házasok számára közösségi házzá kívánjuk alakítani a Blaha Lujza utcai volt Pamutipari munkásszállót, amelynek 42 szobája garzonlakásokká alakítható. Kötelező előtakarékosság mellett maximum öt évig élhetnek itt a fiatalok. Az épület melletti, közel 1 hektáros területen, egyedi konstrukcióban lakásépítési programot indítunk a számukra, amelynek keretében a Népjóléti Minisztérium által létrehozott Jóléti Lakásépítő Közhasznú Társaság mintegy 120-150 lakást építene, amelyhez a Lakáskassza adná a hitelt, az önkormányzat pedig a vevőkijelölési jogot. Az így épülő lakás 20-30%-kal olcsóbb a piaci árnál. • A képviselő-testület milyen kritikával fogadta a lakáskoncepciót?- A testületi ülésen felvetette az ellenzék, hogy a koncepcióból hiányzik a szociális megközelítés. Úgy vélem, a piacgazdaság kényszerítő körülményei miatt el kell fogadni, hogy mindenki olyan lakásban éljen, amilyet fenn tud tartani. A különböző életciklusokban más és más lakásnagyságra és minőségre van szüksége a családoknak. Ugyancsak felmerült, hogy elképzeléseink nem tartalmazzák az úgynevezett életjáradék-programot, amelynek keretében idős embereknek a város életjáradékot biztosít, amennyiben lakásukat - haláluk után - az önkormányzat kapja meg. A gyakorlat azt mutatja, e program megbukott, hiszen a jelenlegi helyzetben rokonok, unokák öröklik a lakást. A kerületi nyugdíjasházakba költözők nagy többsége sem lakással, hanem inkább készpénzzel szeretne fizetni az elhelyezésért. • Mely kérdések maradtak megválaszolatlanul az újpesti lakáskoncepcióval kapcsolatban?- Számos kérdést nem érint a tervezet. Ilyen például a lakótelepi panelházak állapota, helyzete és egyelőre az is nyitott kérdés, hogy a város hány lakost bír el; mennyire támogassuk az Újpestre beköltözést? Mint a lakáskoncepció kidolgozója, a terület gazdája, úgy vélem, esélyt adunk a lakásmobilizációnak, és ez - hosszú távon - Újpest arculatának változásához vezethet. E témát illetően alpolgármesterként rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, és - higgye el - magánemberként a lakáshoz jutás minden stációján keresztülmentem. Rojkó A. [
