Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-08-18 / 15-16. szám
Az újpesti városháza száz esztendeje 10. rész Népkonyha helyett börtön Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utaznia a peres ügyek intézésekor. Hamarosan megszületett a döntés, hogy a Királyi Járásbíróságot az új községházán helyezik el. A járásbíróság felállításához azonban számos feltételnek kellett megfelelni. Az egyik legfontosabb kérdés a börtön elhelyezése volt. Minderről így tudósított az Újpesti Közlöny 1900. április 22-i száma: „A járásbíróság börtönhelyiségeinek a kérdése is megoldásra Kerül már rövid idő alatt. A községházépítő bizottság ugyanis folyó hó 9-én tartott ülésén elhatározta, hogy a járásbirósági börtönöket az új községházában rendezi be, s ugyanekkor egy albizottságot küldött ki azon módozatok megállapítására, amelyek szerint e kérdés gyakorlatilag megoldható, s a börtön az új községházban elhelyezhető volna. Az albizottság abban állapodott meg, hogy átalakításra legcélszerűbbek a népkonyhára szánt helyiségek. Az átalakítási költség nem haladja meg a 8000 koronát, holott a községházán kívül építendő járásbírósági börtön bizton 50-60 ezer koronába kerülne.'7 A börtön kialakításával még nem zárult le az utólaq módosított épületeqyséqek sora. A Közérdek 1899. december 7-i száma arról tájékoztat, hogy „A községházépítő bizottság megelőzte az újpesti tűzoltó testületek parancsnokainak kérelmét, amennyiben folyó év november 30-adikán elhatározta, hogy az új községházán tűzoltói őrtornyot épít. Az őrtoronyban, a nagyterem tetőzete fölött lesz a szolgálatban lévő őrszem szobája, a földszinten... az éjjeli őrség szobája, s az udvarban helyeztetik el a szertár és az istálló. A község- házépitő bizottságnak ezen határozata az újpesti tűzoltók életében egy új és szebb korszaknak a küszöbét jelenti. , Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin eredeti terve is tartalmazta, hogy a hivatal épületében kap helyet a polgármester és a jegyző lakása. Az új községháza elkészülte előtt alig néhány héttel, Zsoldos János községi főjegyző a képviselő-testület állásfoglalását kérte a jegyzői lakás használatbavételével kapcsolatban. Mint előadta „az ügykezelés menetének gyorsítása, annak helyes ellenőrzése és a jó közigazgatás szempontjából szükséges volt az épülő új községházában jegyzői lakásról is gondoskodni.7' A jegyző korábban lakbér-, valamint fűtési és világítási hozzájárulásban részesült, és ezúttal arra kérte a képviselőket, hogy a községházára költözése után, a fenti összegek helyett természetbeni szolgáltatást kapjon. Ugyanakkor azt kérte, állapítsák meg, hogy a fenti címen mekkora,összeg vonandó le a fizetéséből. Friedman Ármin és Illek Vince képviselők indítványára a képviselő-testület egyhangú határozatban mondta ki Zsoldos János főjegyzőnek a község fejlődése és felvirágoztatása érdekében szerzett érdemeit és hogy „az eddig élvezett járandóságokat és pedig 2800 korona fizetést, 600 korona lakbért és 600 korona fűtési és világítási általányt vagyis összesen 4000 koronát mint fizetést, a lakás, fűtés, világítás természetben való kiszolgáltatása mellett megállapítja." (Folytatjuk) Rojkó A Az alagsorban kialakított börtöncellák ma az irattár helyiségei. Az ajtók és a zárak megmaradtak az eredeti állapotban (Fotó: Zalka I.) w Újpesti siker a Japán Kulturális Fesztiválon Budapest immár második alkalommal házigazdája a Japán Kulturális Fesztiválnak, melyre augusztus 24.-én, csütörtökön 18 óra 30 perckor, a Magyar Állami Operaházban kezdődő gálaműsor „teszi fel a koronát”. A fesztivál célja a japán kultúra és művészet megismertetése, megkedveltetése, a műsorban fellépő közel 200 japán előadó a távol-keleti sziget- ország zene- és tánckultúrájából mutat be ízelítőt, kórus- és zenekari előadásokat, táncokat, de láthatunk kimonóbemutatót is. A fesztivált hazánkban megrendező japán Nippon Express Co. Ltd., több éve sikerrel rendez hasonló programokat a világ több nagyvárosában, például Bécsben, New Yorkban, Sidney-ben, Magyarországon partnere a KUO- Nl Utazási Iroda. A rendezvény jegyeladásaiból származó bevételt mindenütt jótékonysági célra fordítják. Az idei rendezvény bevételét ezúttal is két intézmény számára ajánlották fel: a japán nyelvoktatással foglalkozó újpesti Babits Mihály Gimnáziumnak, valamint a „Kézenfogva „Alapítványnak (amely egy évvel ezelőtt is kedvezményezett volt, akkor a törökbálinti Kísérleti Általános Iskola és Gimnáziummal együtt.) A támogatást jelképező adományleveleket az operaházi előadás második részében veszik át a díjazottak képviselői. Az előadás végén pedig a szervezők értékes japán gyártmányú műszaki tárgyakat sorsolnak ki a nézők között. Az előadásra jegyek 900- és 1200 forintos árban kaphatók a Magyar Állami Operaház jegypénztáraiban és a Music Mix jegyirodáiban. 2000. augusztus 18. ÚJPEST Újpest - a város címmel összefoglaló írás jelent meg Szöllősy Marianne tollából a Városunk című Budapesti Honismereti Híradóban. A korabeli fotóanyaggal illusztrált cikk a település kétszeres jubileuma: a 160 éves városalapítás és a 100 éves városháza kapcsán mutatja be Újpest történetét. Újpest - a város Kétszeres jubileum Újpest, községháza (városháza) 190 l-feen A millenniumi év Újpest életében két fontos évfordulót hozott. Idén ünnepeljük a város alapításának 160. évfordulóját, s az esztendő augusztus havában tölti be 100. „életévét” Városházánk. A millenniummal való szerencsés egybeesése külön is emeli az események fényét. Helytörténeti gyűjteményünk időszaki kiállítások rendezésével kíván megemlékezni az évfordulókról. A város alapításának jubileumát állandó kiállításunk kiegészítésével emeljük ki. Célunk, hogy a látogatók részletesebben megismerjék az alapítás körülményeit, időben és korban elhelyezve lássák, milyen jelentőségű volt 1840- ben gróf Károlyi István elhatározása, mellyel egy nyugati típusú polgári település alapjait vetette meg. Elsősorban levéltárakban őrzött kordokumentumok segítségével szeretnénk „megidézni a múltat". Településünk alapításának körülményeit is kísérik legendák, anekdoták. 7
