Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-08-18 / 15-16. szám

BELSŐVÁROS - ISTVÁNTELEK - KÁPOSZTÁSMEGYER - KERTVÁROS - MEGYER - VÁROSKÖZPONT - SZÉKESDŰLŐ

Újpest Önkormányzata, a G. E. Hungary Lighting Tungsram vezetői, A Bay Zoltán emlékét őrző alapítvány, a családtagok és tisztelők, valamint a nagyszámú érdeklődők jelenlétében került sor július 23.-án a Görgey út és a Kiss Ernő utca kereszteződésében kialakított parkban Bay Zoltán szobrának leleplezéséré. Bay Zoltán bronz szobrát, amelyet a tudós születésének századik évfordulója alkalmából emeltek, Gömbös László szobrászművész alkotta meg. A szobrot Újpest Önkormányzata nevében Hock Zoltán alpolgármester, valamint a G. E. Hungary Tungsram alelnöke: Csapody Miklós leplezte le.

(írásunk a lap 6. odalán)

2000:

Millenniumi év

2000-ben 160 éves Újpest

Szent István ünnepén

K

ereken ezer esztendeje annak, hogy Géza fiát, Istvánt, a pápa által adományozott koronával királlyá avatták. Az új évezred küszöbén Magyarország Európához csatlakozott. Első királyunk életét tisztelet, dicsőség, de ármánykodás is kísérte. A mai kor emberét is elismeréssel tölti el az első Árpádházi király államszervező munkája, amelyet - korabeli írásos források nem lévén - a későbbi korokban születendő krónikák és az István király intelmei címen összeállított gyűjtemény tár elénk.

István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Tíz egyházmegyét szervezett, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává lett, és megtartó erejűvé vált a társadalom mindennapi életében. István király 1038. augusztus 15-én hunyt el, és végakaratának megfelelően a székesfehérvári prépostág Szűz Mária templomában temették el.

István király Gellértet Csanád püspökévé teszi. Illusztráció a Magyar Anjou Legendáriumból.

Szent István dubrovniki fejereklyéje.

Negyvenöt évvel később, VII. Gergely pápa Istvánt és fiát, Imre herceget a szentek sorába emelte. A magyar nép erre az időpontra - 1083. augusztus 20-ára, évszázadok óta kegyelettel emlékezik, ez a nap 1991. óta a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

A magyar államiság millenniuma és a jubileumi szent év egyedülálló eseménye, hogy a a keleti ortodox egyház, a nyugati szentek közül elsőnek Szent István királyt kanonizálja. Az idei ünnepnapon Szent István király Bizánc és Róma közös szentjévé válik.

Az 1054-es egyházszakadás óta ez példa nélküli egyháztörténeti eseményt jelent, kifejezése annak, hogy Szent István király életműve a keleti és a nyugati katolikus egyház magyarországi együttélését is szimbolizálja. Az avató bullát augusztus 20-án, a Szent István- bazilika előtt megrendezendő szentmise közben jelenti be a konstantinnápolyi pátriárka, vszázadok elteltével magyar földre érkezik Szent István király koponya-csont- JL/ja, amelyet a XVI. század óta őriznek díszes ereklyetartóban a dubrovniki domonkos rendi kolostorban, ahol a XVIII. századig a Szent Jobbot is tartották. Az ereklyét egy évnyi időtartamra, a millenniumi megemlékezésekre tekintettel kölcsönzik és a tervek szerint Budapesten, a bazilikában helyezik el. István király emlékezete mellett ereklyéit is megőrizték az eltelt évszázadok...